tartalom
A MedTvoiLokony Szerkesztőbizottsága küldetésének megfelelően mindent megtesz annak érdekében, hogy megbízható, a legújabb tudományos ismeretekkel alátámasztott orvosi tartalmat biztosítson. Az „Ellenőrzött tartalom” kiegészítő jelző azt jelzi, hogy a cikket orvos nézte át vagy írta közvetlenül. Ez a kétlépcsős verifikáció: egy orvosújságíró és egy orvos lehetővé teszi számunkra, hogy a jelenlegi orvosi tudásnak megfelelően a legjobb minőségű tartalmat biztosítsuk.
Ezen a téren való elkötelezettségünket értékelte többek között az Egészségügyi Újságírók Egyesülete, amely a MedTvoiLokony Szerkesztőbizottságát a Nagy Pedagógus kitüntető címmel tüntette ki.
A vér telítettsége vagy oxigéntelítettsége azt jelzi, hogy mennyi oxigén mozog szervezetünkben a vörösvértestekkel együtt. A normál telítettségi szint általában 95% és 100% között van a legtöbb egészséges felnőttnél. Minden ez alatti szintet alacsony telítettségnek nevezünk. Az alacsony telítettség zavaró állapot, és azonnali orvosi ellátást igényel, mert ez azt jelenti, hogy szerveink, szöveteink és sejtjeink nem kapják meg a megfelelő működéshez szükséges oxigént.
Vér oxigéntelítettség
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan telítődik a vér oxigénnel, beszélni kell az alveolusokról (latin. a tüdő alveolusai). Több millió ilyen mikroszkopikus „légzsák” található a tüdőben. Fontos funkciót töltenek be: oxigén- és szén-dioxid molekulákat a véráramba és onnan kicserélnek.
Amikor az oxigénmolekulák áthaladnak a tüdő alveolusain, a hemoglobinhoz, a vérben lévő anyaghoz kötődnek.
Ahogy a hemoglobin kering, az oxigén lényegében hozzá kapcsolódik, és eljut a szervezet szöveteibe. Ez lehetővé teszi, hogy a hemoglobin felfogja a szén-dioxidot a szövetekből, és visszaszállítsa a hólyagokba, hogy a ciklus újrakezdődhessen.
A vér oxigénszintje számos kulcsfontosságú tényezőtől függ:
- mennyi oxigént szívunk be?
- milyen jól alakítják át a buborékok a szén-dioxidot oxigénné?
- mennyi hemoglobin koncentrálódik a vörösvértestekben?
- mennyire vonzza a hemoglobin az oxigént?
A hemoglobin legtöbbször elegendő oxigént tartalmaz ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit. Egyes betegségek azonban csökkentik az oxigénhez való kötődési képességét.
Mindegyik vérsejt körülbelül 270 millió hemoglobin molekulát tartalmaz. Azonban minden olyan állapot, amely korlátozza a szervezet vörösvérsejt-termelési képességét, alacsony hemoglobinszintet eredményezhet, ami korlátozza a vért telítő oxigén mennyiségét.
Lásd még: Mit jelent az alacsony hemoglobin?
Alacsony telítettség - eltérések a normától
A vér oxigénszintje segít megtudni, milyen jól működik tüdőnk, szívünk és keringési rendszerünk. Az egészséges ember vérének tipikus oxigénszintje 95% és 100% között változik. Ez azt jelenti, hogy szinte minden vörösvérsejt oxigént szállít a sejtekhez és a szövetekhez. Azoknál az embereknél, akik nagy magasságban élnek, vagy bizonyos típusú krónikus betegségekben, például asztmában, emfizémában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek, alacsonyabbak az értékek.
Az alacsony oxigénszintet, más néven hipoxémiát 90% és 92% közötti értéknek tekintik. Ez az alacsony érték azt jelenti, hogy extra oxigénre van szükségünk, vagy olyan problémák léphetnek fel, amelyek befolyásolják tüdőműködésünket. A 90% alatti eredmény azt jelzi, hogy orvoshoz kell fordulnunk.
Alacsony telítettség – okok
Vérbetegségek, keringési problémák és tüdőproblémák akadályozhatják a szervezetet abban, hogy elegendő oxigént vegyen fel vagy szállítson. Ez viszont csökkentheti a vér oxigéntelítettségi szintjét.
Példák a telítettséget befolyásoló feltételekre:
- légúti fertőzések (pl. megfázás, influenza, COVID-19), mivel ezek befolyásolhatják a légzést és ezáltal az oxigénfogyasztást;
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): a légzést megnehezítő krónikus tüdőbetegségek csoportja;
- asztma: krónikus tüdőbetegség, amely a légutak szűkületét okozza;
- pneumothorax: a tüdő részleges vagy teljes összeomlása;
- vérszegénység: egészséges vörösvértestek hiánya;
- szívbetegség: olyan állapotok csoportja, amelyek befolyásolják a szív működését;
- tüdőembólia: amikor a vérrög elzáródást okoz a tüdőartériában;
- Veleszületett szívbetegség: a születéskor fellépő strukturális szívhiba.
Lásd még: A keringési rendszer 10 leggyakoribb betegsége
Hogyan mérjük a telítettséget?
Az oxigéntelítettséget általában kétféleképpen mérik: gázometriával és pulzoximetriával.
A vérgázt általában csak kórházi környezetben végzik, míg a pulzoximetriát számos egészségügyi intézményben végzik, beleértve az orvosi rendelőt is.
Telítettségi teszt – gázometria
A vérgáz vérvizsgálat. Méri a vér oxigénszintjét. Más gázok szintjét is képes kimutatni a vérben, valamint a pH-t (sav/bázis szint). A vérgázvizsgálat nagyon pontos, de invazív.
A mérés során kezelőorvosa az artériából vesz vért, nem pedig egy vénából. A vénákkal ellentétben az artériáknak van egy pulzusuk, amelyet érezhet. Az artériákból vett vér is oxigénnel van ellátva, az ereinkben lévő vér pedig nem. A teszt a csuklóban lévő artériát használ, mert más artériákhoz képest könnyen érezhető. A csukló azonban érzékeny terület, ami kényelmetlenebbé teszi a vérvételt a könyök közelében lévő vénához képest. Az artériák is mélyebbek, mint a vénák, ami növeli a kényelmetlenséget. A mintát a gép vagy a laboratórium azonnal elemzi.
A gázometriás teszt eredményei képet adhatnak orvosunknak arról, hogy a hemoglobin milyen hatékonyan cseréli ki az oxigént és a szén-dioxidot.
Telítettségi teszt – pulzoximetria
A pulzoximéter egy nem invazív eszköz, amely megbecsüli a vérben lévő oxigén mennyiségét. Ezt úgy éri el, hogy infravörös fényt küld az ujj, a lábfej vagy a fülcimpa kapillárisaiba. Ezután méri, hogy mennyi fény verődik vissza a gázokról.
A leolvasás azt mutatja, hogy a vérünk hány százaléka telített, ez az úgynevezett SpO2 szint. Ennek a tesztnek 2%-os hibaablakja van. Ez azt jelenti, hogy a mért érték akár 2 százalékkal is magasabb vagy alacsonyabb lehet, mint a vér tényleges oxigénszintje. Lehet, hogy a pulzoximetria egy kicsit kevésbé pontos, de az orvosok nagyon könnyen megtehetik.
Azt azonban érdemes tudni, hogy például a sötét körömlakk vagy a hideg végtagok a normálnál alacsonyabb teszteredményt okozhatnak. Kezelőorvosa eltávolíthatja a körömlakkot a készülék használata előtt, vagy ha az érték szokatlanul alacsonynak tűnik.
Mivel a pulzoximéter nem invazív, nyugodtan végezze el ezt a tesztet. A pulzusmérők megvásárolhatók a legtöbb egészséggel kapcsolatos üzletben vagy online. A háztartási készülék használata előtt azonban célszerű előzetesen konzultálnia orvosával, hogy megértse az eredmények értelmezését.
A dohányosok pulzusszáma pontatlanul magas lehet. A dohányzás szén-monoxid felhalmozódását okozza a vérben. A pulzusmérő nem tudja megkülönböztetni ezt a másik típusú gázt az oxigéntől. Ha dohányzik, és tudnia kell a vér oxigénszintjét, a vérgáz vizsgálata lehet az egyetlen módja annak, hogy pontos leolvasást kapjon.
Lásd még: A dohányzás betegség!
Alacsony telítettség – tünetek
Az alacsony telítettség rendellenes keringést okozhat, és a következő tüneteket okozhatja:
- nehézlégzés;
- fejfájás;
- szorongás;
- szédülés;
- gyors légzés;
- fájdalom a mellkasban;
- zavar;
- magas vérnyomás;
- a koordináció hiánya;
- homályos látás;
- eufória érzése;
- gyors szívverés.
Ha hosszú ideig alacsony a telítettségünk, cianózis jelei mutatkozhatnak. Ennek az állapotnak a jellemzője a körömágyak, a bőr és a nyálkahártyák kék elszíneződése. A cianózist vészhelyzetnek tekintik. Ha tüneteit tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz. A cianózis légzési elégtelenséghez vezethet, amely életveszélyes lehet.
Alacsony telítettség – komplikációk
Az alacsony telítettség hatással lehet az oxigénszintre a testszövetekben, beleértve a szerveket és az izmokat is. Ezt az állapotot hipoxiának nevezik.
Sejtjeink képesek alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, ha a hiány enyhe. Nagyobb hiányosságok esetén azonban sejtkárosodás léphet fel, amit sejthalál követ.
A hipoxiát gyakran hipoxémia okozza, de akkor is előfordulhat, ha:
- nincs elég vörösvérsejt ahhoz, hogy oxigént szállítson a szövetekbe. A lehetséges okok közé tartozik a sérülésből származó erős vérzés vagy a sarlósejtes vérszegénység.
- elégtelen véráramlás. Ebben az esetben például szélütésről van szó, amely akkor következik be, amikor az agy egy bizonyos területén alacsony a vérellátása, vagy szívrohamról van szó, amikor a szívizom vérellátása kevés. Mindkét állapot sejt- és szövethalálhoz vezet.
- a szövetek még több oxigéndús vért igényelnek, mint amennyit ellátni tudnak. A súlyos fertőzések, amelyek szepszishez vezetnek, hipoxémiát és végül szervi elégtelenséget okozhatnak.
Lásd még: Agyi hipoxia – tünetek, hatások
Alacsony telítettség – kezelés
Összességében a 95% alatti telítettség abnormális eredménynek számít, és minden 90% alatti érték vészhelyzetnek minősül.
Amikor ez megtörténik, oxigénterápiára van szükség – néha sürgősen. Az agy a leginkább hipoxiás szerv, és az agysejtek az oxigénhiánytól számított öt percen belül elkezdhetnek pusztulni. Ha a hipoxia hosszabb ideig tart, kóma, görcsrohamok és agyhalál léphet fel.
Nagyon fontos meghatározni az alacsony telítettség okát a probléma megoldásához. Az olyan krónikus betegségekben, mint a COPD és az asztma, a kiváltó ok általában az alacsony légcsere a tüdőben és az alveolusokban. Az oxigénterápia mellett szteroidokra vagy hörgőtágítókra (mentő inhalátorokra) is szükség lehet a légutak megnyitásához.
Keringési betegségekben, például szívbetegségben az elégtelen véráramlás csökkentheti az oxigénellátást. A szívműködést javító gyógyszerek, például a szívelégtelenség kezelésére szolgáló béta-blokkolók vagy a szívritmuszavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek segíthetnek javítani az oxigénellátást.
Vérszegénység esetén a szövetek vérellátása csökken, mivel nincs elegendő hemoglobinnal rendelkező egészséges vörösvértest az oxigén szállításához. Néha vörösvérsejt-transzfúzióra van szükség az egészséges vörösvértestek szintjének növeléséhez.
Lásd még: Farmakológiai kóma – mi ez? Hogyan kerül a beteg farmakológiai kómába? [MAGYARÁZUNK]
Alacsony oxigéntelítettség – hogyan lehet növelni a vér oxigénszintjét?
Természetesen növelheti az oxigén mennyiségét a vérében. Egyes módokon olyan cselekvések is szerepelnek, amelyeket magunk is megtehetünk.
Nyissa ki az ablakot, vagy menjen ki friss levegőt szívni. Az olyan egyszerű műveletek, mint az ablakok kinyitása vagy egy rövid séta, növelik a szervezetbe jutó oxigén mennyiségét, ami növeli a vér általános oxigénszintjét. Olyan előnyei is vannak, mint a jobb emésztés és több energia.
Leszokni a dohányzásról. Mindössze két hét cigarettázás után sokan azt tapasztalják, hogy mind a keringésük, mind az általános oxigénszintjük jelentősen javul. Ez alatt a rövid idő alatt a tüdőfunkció akár 30%-kal is megnőhet.
Tartson otthon néhány növényt. Kimutatták, hogy a szobanövények segítenek megtisztítani a beltéri levegőt. Eltávolítják a szén-dioxidot, és feltöltik a helyiség oxigénszintjét, lehetővé téve, hogy a szervezet több oxigént vegyen fel.
Légzési feladatok. A légzésrehabilitációs szakértők egyszerű légzőgyakorlatokat javasolnak, mint például a szorított szájlégzés és a mély hasi légzés, hogy megnyíljanak a légutak, és növeljék a szervezetben lévő oxigén mennyiségét.
Pulzoximéterrel otthon ellenőrizhetjük a vér oxigénszintjét, és e természetes módszerek közül néhányat használhatunk a vér oxigénszintjének önálló növelésére.
Lásd még: A gyaloglás az egészség útja