A neheztelés nem csak úgy történik… A sértésnek felfogott esemény kapcsán, hogy nyomást gyakoroljunk az elkövetőre, haragot (tiltakozás, vádaskodás, agresszió) kapcsolunk ki. Ha a közvetlen agresszió lehetősége bezárul (lehetetlenség vagy félelem gátolja), akkor:
- A figyelem felkeltése érdekében szenvedést (szomorúságot vagy bosszúságot) indítunk el, ártani kezdünk magunknak.
- A felgyülemlett agresszió a szervezetben megfordul, a konfliktus során az egyén túlélése szempontjából hasznos, de egészségére káros élettani folyamatok mennek végbe.
Összesen: Önálló érzésként nincs ellenérzés. A „neheztelés” („sértettség”) mögött vagy tiszta harag, vagy harag (harag), félelem és bosszúság keveréke áll.
A neheztelés egy összetett, nem alapvető érzelem, amely a kifejezetlen haragból származik.
Mikor és milyen erősen jelentkezik a neheztelés érzése?
A neheztelés érzése támad fel abban, aki magához tért – megsértette magát.
A megsértődés szokásával és vágyával az ember bármin megsértődik (megsérti önmagát).
A harag gyakran az analfabéta munkából fakad haraggal. – Megsértődik egy ilyen okos és felnőtt ember, mint én? – gyenge a kifejezés, nem bírja a haragot, és ha továbbra is dühös vagyok, akkor nem vagyok okos és nem felnőtt… Vagy: „nem éri meg, hogy megsértődjek tőle!” — hasonlóan.