A betegség okai
A nekrózis az élő szervezet sejtjei, szövetei vagy szervei létfontosságú tevékenységének visszafordíthatatlan leállása, amelyet kórokozó mikrobák okoznak. A nekrózis oka lehet mechanikai, termikus, kémiai, fertőző-toxikus ágens általi szövetkárosodás. Ez a jelenség allergiás reakció, károsodott beidegzés és vérkeringés miatt következik be. A nekrózis súlyossága a test általános állapotától és a kedvezőtlen helyi tényezőktől függ.
A nekrózis kialakulását elősegíti a patogén mikroorganizmusok, gombák, vírusok jelenléte. Ezenkívül a vérkeringés megsértésének helyén a hűtés negatív hatással van, ilyen körülmények között az érgörcs fokozódik, és a vérkeringés még jobban zavart. A túlzott túlmelegedés befolyásolja az anyagcsere növekedését, és a vérkeringés hiányával nekrotikus folyamatok jelennek meg.
A nekrózis tünetei
A zsibbadás, az érzékenység hiánya a legelső tünet, ami miatt orvoshoz kell fordulni. A nem megfelelő vérkeringés következtében a bőr sápadtsága figyelhető meg, fokozatosan a bőr színe cianotikussá válik, majd fekete vagy sötétzöld lesz. Ha a nekrózis az alsó végtagokban fordul elő, akkor először a járás közbeni gyors fáradtságban, hidegérzetben, görcsökben, sántaságban nyilvánul meg, amely után nem gyógyuló trofikus fekélyek alakulnak ki, amelyek idővel nekrotikusak.
A szervezet általános állapotának romlása a központi idegrendszer, a vérkeringés, a légzőrendszer, a vesék, a máj funkcióinak megsértése miatt következik be. Ugyanakkor az immunitás csökken az egyidejű vérbetegségek és anémia megjelenése miatt. Van anyagcserezavar, kimerültség, hipovitaminózis és túlterheltség.
A nekrózis típusai
Attól függően, hogy milyen változások következnek be a szövetekben, a nekrózis két formáját különböztetjük meg:
Koagulatív (száraz) nekrózis – a szöveti fehérje gyűrődése, besűrűsödése, kiszáradása és alvós masszává alakulásakor keletkezik. Ez a véráramlás leállásának és a nedvesség elpárolgásának az eredménye. Ugyanakkor a szövetterületek szárazak, törékenyek, sötétbarna vagy szürkéssárga színűek, világos demarkációs vonallal. Az elhalt szövetek kilökődésének helyén fekély lép fel, gennyes folyamat alakul ki, tályog képződik, és a nyitáskor sipoly képződik. Száraz nekrózis alakul ki a lépben, vesében, újszülötteknél a köldökzsinór csonkjában.
Kollikvációs (nedves) nekrózis – az elhalt szövetek duzzadásával, lágyulásával és elfolyósodásával, szürke massza képződésével, rothadó szag megjelenésével nyilvánul meg.
A nekrózis többféle típusa létezik:
Szívinfarktus – egy szövet vagy szerv fókuszában a vérellátás hirtelen leállása miatt következik be. Az ischaemiás nekrózis kifejezés egy belső szerv egy részének elhalását jelenti – agy-, szív-, bél-, tüdő-, vese-, lépinfarktus. Kisebb infarktus esetén autolitikus olvadás vagy reszorpció és teljes szövetjavulás következik be. A szívroham kedvezőtlen kimenetele a szövet létfontosságú tevékenységének megsértése, szövődmények vagy halál.
Sequester – a csontszövet elhalt területe a szekveszter üregében található, amely egy gennyes folyamat (osteomyelitis) miatt elkülönül az egészséges szövetektől.
Gangréna – a bőr, a nyálkahártyák, az izmok nekrózisa. Kialakulását szöveti nekrózis előzi meg.
Felfekvés – immobilizált embereknél fordul elő a szövetek hosszan tartó összenyomódása vagy a bőr károsodása miatt. Mindez mély, gennyes fekélyek kialakulásához vezet.
Diagnostics
Sajnos gyakran a betegeket röntgensugárzással végzett vizsgálatra küldik, de ez a módszer nem teszi lehetővé a patológia kimutatását a fejlődés kezdetén. A röntgenfelvételeken a nekrózis csak a betegség második és harmadik szakaszában észlelhető. A vérvizsgálatok szintén nem adnak hatékony eredményeket a probléma vizsgálatában. Napjainkban a modern mágneses rezonancia képalkotó vagy komputertomográfiás készülékek lehetővé teszik a szövetszerkezet változásainak időbeni és pontos meghatározását.
Eredmény
Kedvező a nekrózis kimenetele, ha a szövet enzimatikus olvadása, a visszamaradt elhalt szövetben a kötőszövet csírázása és heg keletkezik. A nekrózis területe benőhet kötőszövettel - kapszula (kapszulázás) képződik. Még az elhalt szövetek területén is kialakulhat csont (csontosodás).
Kedvezőtlen eredménnyel gennyes fúzió lép fel, amelyet bonyolít a vérzés, a fókusz terjedése - szepszis alakul ki.
A halál az ischaemiás stroke-ra, szívinfarktusra jellemző. A vesék kérgi rétegének nekrózisa, a hasnyálmirigy elhalása (pancreas necrosis) és. stb. – a létfontosságú szervek elváltozásai halálhoz vezetnek.
Kezelés
Bármilyen típusú nekrózis kezelése sikeres lesz, ha a betegséget korai stádiumban észlelik. A konzervatív, kímélő és funkcionális kezelésnek számos módszere létezik, csak egy magasan képzett szakember tudja eldönteni, melyik a legmegfelelőbb a leghatékonyabb eredmény eléréséhez.