tartalom
Minden ember hajlamos aggódni és elmerülni a szorongó gondolatokban, de a stressz és a negatív gondolatok hozzájárulnak a test öregedéséhez. Jó, hogy vannak olyan technikák, amelyek segítenek megváltoztatni ezt a szokást – és ezért nem szabad rohanni az öregedésért.
„Észrevetted már, milyen gyorsan öregszenek a nagy politikusok? - szólítja meg az olvasókat Donald Altman, egykori buddhista szerzetes, ma író és pszichoterapeuta. „Az állandóan stresszes emberek néha a szemünk láttára öregszenek meg. Az állandó feszültség több száz fontos biológiai folyamatot érint. De nem csak a stressz gyorsítja fel az emberi öregedést. Amint azt a legújabb kutatások kimutatták, ehhez a negatív gondolatok is hozzájárulnak. Hatással vannak az öregedés kulcsfontosságú biomarkereire, a telomerekre.
Stressz és öregedés
A telomerek a kromoszómák végszakaszok, mintegy héj. Segítenek megvédeni a kromoszómákat, lehetővé téve számukra, hogy helyreállítsák és szaporodjanak. A cipőfűző műanyag hegyéhez hasonlíthatók. Ha egy ilyen hegy elhasználódik, szinte lehetetlen használni a zsinórt.
Hasonló folyamatok, leegyszerűsítve, a kromoszómákban mennek végbe. Ha a telomerek kimerülnek vagy idő előtt összezsugorodnak, a kromoszóma nem tudja teljesen újratermelni önmagát, és időskori betegségek váltanak ki. Egy tanulmányban a kutatók krónikusan beteg gyermekek anyjait követték nyomon, és megállapították, hogy a jelentős stressz milyen hatással van a telomerekre.
Ezekben a nőkben, nyilvánvalóan állandó stressz alatt, a telomerek fokozott öregedést „mutattak” - legalább 10 évvel gyorsabban.
elmebolyongás
De vajon tényleg ilyen hatással vannak a gondolataink? Egy másik tanulmányt Elissa Epel pszichológus végzett, és a Clinical Psychological Science folyóiratban publikáltak. Epel és munkatársai nyomon követték az „elmebavargás” hatását a telomerekre.
Az „elme elkalandozását”, a gondolatokba való visszahúzódást általában minden emberre jellemző jelenségnek nevezik, amelyben az aktuális konkrét problémák megoldását célzó gondolkodási folyamatot összezavarják a „kóborló” absztrakt, leggyakrabban tudattalan gondolatok.
Légy kedves magadhoz, amikor elkalandozik az elméd. Nem kell tökéletesnek lenned ebben, csak dolgozz magadon.
Epel megállapításai világosan mutatják a különbséget az összpontosítás és az „elmebavargásban” való elvesztés között. Ahogy a kutatók írják: „Azok a válaszadók, akik gyakori figyelemelterelésről számoltak be, számos immunsejtben – granulocitákban, limfocitákban – rövidebb telomereket mutattak, mint egy másik embercsoporthoz képest, akik nem voltak hajlamosak az elmélkedésre.
Ha mélyebbre ásunk, rá fogunk jönni, hogy a negatív gondolatok járultak hozzá a telomerek lerövidüléséhez – különösen a szorongó, megszállott és védekező gondolatok. Az ellenséges gondolatok határozottan ártanak a telomereknek.
Tehát mi az ellenszere a korral felgyorsuló elmebavargásnak és a negatív lelki attitűdöknek?
A fiatalság kulcsa bennünk van
A fent említett tanulmány egyik következtetése: „A jelen pillanatban való figyelem segíthet fenntartani az egészséges biokémiai környezetet. Ez viszont meghosszabbítja a sejtek élettartamát.” Tehát a fiatalság forrása – legalábbis sejtjeink számára – az, hogy az „itt és most”-ban vagyunk, és arra összpontosítunk, ami éppen velünk történik.
Az is fontos, hogy nyitott szemmel járjunk a történtekkel kapcsolatban, mivel a negatív hozzáállás vagy az állandó védekezés csak árt a telomereinknek.
Egyszerre kijózanító és megnyugtató. Kijózanító, ha azon kapjuk magunkat, hogy belemerülünk a negatív gondolatok vándorlásába. Megnyugtató, mert hatalmunkban áll a tudatosság és a reflexió segítségével edzeni, megtanulni nyitottnak lenni és részt venni abban, ami itt és most történik.
Hogyan lehet visszahozni az elmét az itt és mostba
A modern pszichológia megalapítója, William James 125 évvel ezelőtt ezt írta: „Az elme józanságának, szilárd jellemének és erős akaratának az a képessége, hogy tudatosan újra és újra visszaterelje elkalandozó figyelmét a jelen pillanatra.”
De még korábban, jóval Jakab előtt Buddha ezt mondta: „A lélek és a test egészségének titka nem az, hogy a múlton bánkódjunk, ne aggódjunk a jövő miatt, ne aggódjunk előre az esetleges problémák miatt, hanem éljünk. a jelenben bölcsességgel és nyitott szívvel. pillanat."
„Hagyd, hogy ezek a szavak minden inspirációt szolgáljanak” – kommentálja Donald Altman. Könyvekben és cikkekben különféle módszereket oszt meg az elme edzésére. Íme az egyik gyakorlat, amely segít visszatérni a kósza gondolatokból:
- Adj nevet a zavaró gondolatnak. Valóban lehetséges. Próbáld meg azt mondani, hogy „vándor” vagy „gondolkodok”. Ez egy objektív, nem ítélkező módszer annak azonosítására, hogy az elméd vándorol és vándorol. Azt is mondhatod magadnak: „Nem vagyok azonos a gondolataimmal” és „Én és a negatív vagy ellenséges gondolataim nem ugyanazok.”
- Térj vissza az itt és mostba. Tegye össze a tenyerét, és gyorsan dörzsölje egymáshoz néhány másodpercig. Ez egy nagyszerű fizikai alapozó gyakorlat, amely visszavezeti a jelen pillanatba.
- Erősítse meg részvételét a jelenben. Most már könnyedén visszaterelheti tudatos figyelmét a környezetére. Megerősítheti ezt, ha azt mondja magában: „Elkötelezett vagyok, koncentráltam, jelen vagyok és nyitott vagyok mindenre, ami történik.” És ne idegeskedj, ha az elme újra elkalandozik.
Donald Altman azt javasolja, hogy ezt a gyakorlatot a nap folyamán bármikor elvégezzük, amikor úgy találjuk, hogy elmerülünk a gondolatainkban és kilépünk a jelen pillanatából, vagy ha valamit túlságosan a szívünkhöz veszünk. Állj meg, állj meg egy lélegzetet, és tedd meg ezt a három egyszerű lépést a nyitott, korlátlan tudatosság megerősítésére.
„Légy kedves magadhoz, amikor az elméd újra és újra elkalandozik. Nem kell tökéletesnek lenned ebben, csak dolgozz magadon. Nem ok nélkül hívják ezt gyakorlásnak!”
A szerzőről: Donald Altman pszichoterapeuta és a Reason! Felébreszteni a bölcsességet, hogy itt és most legyél.