Csontritkulás – egy halálos betegség, amelyet „szembe kell nézni”, és meg kell küzdeni vele!
Csontritkulás – egy halálos betegség, amelyet „szembe kell nézni”, és meg kell küzdeni vele!

A csontritkulás, amelyet civilizációs betegségnek mondanak, hatalmas szégyenteljes áldozatokat követel. Sok esetben sajnos a nem megfelelő életmód következménye. A fejlett országok bizonyos életmódot folytató lakosai különösen ki vannak téve ennek – sokat dolgoznak, sokat ülnek, sokat esznek, keveset pihennek és keveset mozognak.

Ez egy olyan betegség, amely a csontszövet nem megfelelő anyagcseréjének eredménye. Különböző tényezők hatására a csontszövet pusztulásának folyamata gyorsabb, mint a rekonstrukciója. A két folyamat közötti egyensúlyhiány tartós csontvesztéshez és minőségük romlásához vezet. Ezek a változások aztán gyakori törésekhez vezetnek, amelyek akár kisebb sérülések következtében is előfordulhatnak. Néha akár spontán módon is előfordulhatnak.

A csontritkulás metabolikus csontbetegség

Elsődleges csontritkulás, amely a természetes öregedési folyamat eredménye, leggyakrabban a menopauza utáni nőket és a 65 év feletti férfiakat érinti. Nőknél a hormonális változások, különösen az ösztrogénhiány, hozzájárulnak a csontritkuláshoz. A klimaxos időszakban az orvosok profilaktikusan hormonpótló terápiát írnak fel a betegeknek, amely javítja a közérzetet és véd a csontritkulás ellen. Milyen egyéb okai lehetnek a csontritkulásnak? A csontritkulás kialakulását befolyásolhatja a helytelen életmód, amelyben például hiányzik a megfelelő étrend. A szervezetben lévő kalcium és foszfor nagyon fontos a csontok egészségéhez. Megszerzésükhöz tejterméket, húst, de zöldségeket is kell enni. Ha ezek hiányoznak a napi étrendből, a csontritkulás felgyorsíthatja a kialakulását. Az igazi csontgyilkos a mozgásszegény életmód. Tegyük hozzá, hogy a D-vitamin szükséges a kalcium megfelelő felszívódásához. Az emberi szervezetben a napfény hatására termelődik. A természetes előállításához fontos a szabadban lenni.

Létezik egy másik típusú csontritkulás is: másodlagos csontritkulás. Profilaktikus módon nincs rá különösebb befolyása. A csontok törékenysége nagyon gyakran más betegségek következménye, vagy olyan gyógyszerek szedése, amelyek ilyen mellékhatásként jelentkeznek. Hormonális rendellenességek kezelése pajzsmirigy-túlműködésben vagy hypothyreosisban, hyperparathyreosisban, valamint cukorbetegségben vagy korai menopauzában – ezek olyan betegségek, amelyek megzavarhatják a szervezet hormonális egyensúlyát, és a gyógyszerek mellékhatásaihoz vezethetnek. Másrészt az emésztőrendszeri betegségek jelenlétében felszívódási zavar lép fel, pl. a csontokhoz szükséges – kalcium. A csontritkulás nagyon gyakran a reumás betegségekkel párhuzamosan jelentkezik. A krónikus gyulladás súlyosan gyengíti a csontrendszert.

Tünetek és kockázati csoport

A csontritkulás a csontsűrűség csökkenésében, szerkezetük gyengülésében és a törésekre való fokozott hajlamban nyilvánul meg. Sokáig diagnosztizálatlan marad. Korábbi tüneteket nem mutat. A csontvesztés hosszú ideig észrevétlen marad. Ennek a betegségnek a kockázata az életkorral növekszik. A csontszövet elvesztésének fokozatos folyamata zajlik, amely 30 éves kor után kezdődik, és a menopauza idején fokozódik. Az ezzel kapcsolatos betegségeket a menopauza előtti stádiumban lévő nők 40 éves koruk után kezdik érezni. A vizsgálatok szerint az 40 év feletti nők közel 50 százaléka csontritkulás következtében eltörik. Ezek az adatok riasztóak. Eredményeik azt mutatják, hogy a megfelelő időben profilaktikus intézkedésekre van szükség. A posztmenopauzás nőknél még gyorsabb, évi 2-3%-os csontvesztés tapasztalható.

Törések és akkor mi van?

Az oszteoporózis kialakulásának korai szakaszában ennek a betegségnek nincsenek egyértelmű tünetei. Általában akkor azonosítják, amikor egy csont eltörik. Az oszteoporózist általában ortopéd sebész diagnosztizálja. A leggyakoribb törés a csigolyatörés. Csontritkulás esetén eléggé nem egyértelmű. Titokban halad, és egy speciális púp megjelenésében nyilvánul meg, amely jelentősen befolyásolja a mobilitási problémákat. Ehhez erős fájdalom, hangulatromlás, extrém esetben depresszió is társul. Ezt gyakran összetévesztik az öregség tipikus tünetével. Ezenkívül a súlyos és hirtelen hátfájás beharangozhatja a törött csigolyát vagy csigolyákat, és nyomást gyakorolhat a közeli ideggyökerekre. A fájdalom ezután felerősödik, a végtagok elzsibbadnak, és akár részleges parézis is előfordulhat. Végül a hosszú csontok eltörhetnek, leggyakrabban az alkar vagy a combcsont csontjai. Ezek súlyos, veszélyes és nagyon fájdalmas törések. Ezután a törés körüli szövetek deformálódásához és ennek következtében mozgási problémákhoz vezetnek.

A csontritkulás kezelése alapvetően a törések kockázatának minimalizálását és megszüntetését jelenti. Az orvossal egyeztetve a kezelést általában megfelelő gyógyszerek szedésével határozzák meg. Ezen felül azonban magának a betegnek kell gondoskodjon a megfelelő étrendről csontritkulás esetén és a megfelelő életmód. Általában az ortopéd egy dietetikussal konzultálva egyénileg kiválasztott gyakorlatsort és az étrend gazdagítását javasolja. A választott kezelési módszer a csontritkulás típusától függ ebben a helyzetben. Az e betegség kezelésére jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek között szerepel többek között a Calperos – az egyik olyan készítmény, amely segít a szervezet kalciumszintjének pótlásában. Recept nélkül és számos formátumban kapható, így elméletileg Ön is beszerezheti a gyógyszertárban. A bevitelét azonban mindig érdemes orvossal egyeztetve meghatározni, a betegség teljes lefolyása és előrehaladási stádiuma összefüggésében.

 

Hagy egy Válaszol