tartalom
A ragadozó halfajok fogásának rajongói között sok a pergetés és a dinamikus horgászat híve. A csuka horgászata azonban nem korlátozódik a műcsalikra. Sok horgász álló felszerelést használ, ami néha nagyobb hatékonyságot mutat. Az ilyen halászati módszerek közé tartozik a fenékfelszerelés segítségével történő halászat.
Hogyan állítsunk össze fenékfelszerelést csuka horgászathoz
Az élőcsali horgászathoz botra lesz szüksége. Az álló horgászat előnye, hogy egyszerre több horgászbotot is használhat. A csuka blank kétféle lehet: bedugható és teleszkópos. Az első típusú rudak drágábbak, jól elosztott terhelésű, beépített gyűrűkkel és pontosabb vizsgálati határértékekkel rendelkezik.
Fotó: proribu.ru
Nehéz egy teleszkópos termék tesztjét beállítani, mivel sok alkatrész, bár eltérő átmérőjű, nagyon nehéz megjósolni, hol van a hajlítási pont. Ha a dugó blank gyakrabban törik el a hajlítási ponttal rendelkező területen, és a terhelés önállóan elosztható egy nagy hal megjátszásakor, akkor a teleszkópos bot bárhol elrepedhet.
A fenékről élő csalival történő horgászathoz a botnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
- hosszúság, amely lehetővé teszi a hosszú távú dobások elvégzését a partvonal körülményei között;
- próbaterhelés, a horgászterület mélységéhez és áramerősségéhez igazítva;
- a vak közepes vagy fokozatos hatása a csali kompetens dobásához;
- kényelmes fogantyú a pergetéshez a csuka elleni küzdelem során.
A nagyobb víztesteken hosszabb botokat használnak, hogy messzire lehessen dobni az élő csalit. A kis tavakhoz azonban hosszú blank is szükséges, ez lehetővé teszi az áram zsinórra gyakorolt hatásának kiegyenlítését, ezáltal a csalit a munkaterületen hagyva. Ezenkívül egy hosszú rúd megakadályozza a legeltetést az úszó növényzeten, amely nyár végére nagyon megjelenik.
A feederbotok horgászatra alkalmasak, mivel fenékhorgászatra specializálódtak. A spinning baytran orsóval, 2500-3500 darabos orsóval és hosszú súrlódó fékkarral van felszerelve. A Baitraner lehetővé teszi, hogy a hal megragadja a csalit, és szabadon mozogjon vele, amíg meg nem fordul és lenyeli.
A csuka keresztben megragadja az élő csalit, majd fejével több mozdulattal a nyelőcső felé fordítja a halat, és nyelni kezd. Ha túl korán akasztották, kicsi az esélye a bevágásnak, szükséges, hogy a horog a „fogazott” szájában legyen.
A fenékfelszerelés szinte minden vízfelületen használható, a horgászat körülményeihez igazítva. Az orsón általában egy horgászzsinór van feltekerve. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a zsinór nem nyúlik meg, és a harapások túl agresszívak. A csukatámadás úgy néz ki, mint a bot lassú meghajlítása, amely némileg egy ponty harapására emlékeztet.
Szamár szerelék
Minden horgász kísérletezik a horgásztechnikával, a helyválasztással és a felszereléssel. A gyakorlat lehetővé teszi a póráz hosszának, a süllyesztő súlyának és a horog méretének ideális arányának kiválasztását. A tackle készülhet a vastagságban lebegve vagy az alján fekve. Sok horgász közelebb állítja a halat a fenékhez, de a csuka messziről jobban látja az élő csalit, ha vastagságban van. Érdemes megjegyezni, hogy az évszaktól függően a fogas szépség a vízoszlop különböző horizontjain támad zsákmányul. Nyáron a mélyben vadászik, a felszínre tud menni, késő ősszel a csuka inkább a fenék közelében keres zsákmányt.
Számos lehetőség van az alsó rögzítésre:
- alján álló süllyesztővel;
- vastagságban úszóval, alul terheléssel.
Az első esetben a klasszikus felszerelés egy csúszó típusú lapos súlyból, egy dugóból, egy legalább egy méter hosszú pórázból és egy horogból áll. Ezt a szereléket a legtöbb horgász használja, az év különböző időszakaiban hatékony, és lehetővé teszi a fenék közelében táplálkozó csuka fogását. Az élő csali elhelyezhető a fenék felett, időnként lefekhet, felemelkedik és játszhat egy méteres pórázon belül.
Fotó: zkm-v.ru
A nagy harcsa fogásából vándoroltak át az úszós felszerelések, ahol úszókkal emelik a csalit a vastagságba.
A fenékcsuka horgászatához kopásálló zsinórt használnak, aminek nincs memóriája. Az optimális keresztmetszet 0,35 mm. Az ilyen nylon 10 kg szakadást képes ellenállni. Néhány horgász vastagabb zsinórt használ, de ez a technika jelentősen csökkenti a dobási távolságot.
Az élő csalit a hát vagy a felső ajak mögé ültetik, ritkábban a farok mögé. Nincs értelme duplát fűzni a kopoltyú alá: a horog ilyen helyzetében történő dobáskor a hal súlyos sérüléseket szenved, és rossz lesz az élő csali. A horgászok azt javasolják, hogy egy horgokat vagy dupla horgokat használjanak különböző csípésekkel. A hármas horog túlságosan ragaszkodik a növényzethez, az uszadékfához és az alján heverő tárgyakhoz.
A fluor-szénhidrogén vezetők nem olyan megbízhatóak, mint a fémek, bár a nagy csukák is tudják darálni. A titán pórázok ideálisak szamárfelszereléshez. A volfrámanalógok sokat pörögnek, és a húrnak nincs rugalmassága.
A szerelék összeszerelése úszóval:
- Tegyen egy ütközőt a főzsinórra, majd csavarja be a csúszó úszót.
- Az úszót egy másik ütköző támasztja alá a másik oldalon, amely után a pórázt közvetlenül meg kell kötni.
- Minden póráznak van egy biztonságos csatja, amellyel rögzítenie kell a horgot.
Az egyszerű felszerelés nagyszerűen működik olyan esetekben, amikor az alját sűrű sárszőnyeg borítja, vagy ha benőtt területeken halásznak.
Horgásztaktika és technika
A horgászathoz az évszaknak megfelelő zónát kell kiválasztani. Tavasszal a csuka a víztestek sekély területein tartózkodik, amelyek a leggyorsabban melegednek fel. Állóvízben és középpályán is érdemes ragadozót keresni, hiszen az alsó fogaskerék erős vízárammal is lehetővé teszi a fogást.
A dobások a parttól különböző távolságokra készülnek, így próbálják kitalálni, hol halad át a csukaösvény. Az édesvíz fogas lakója gyakran mozog a part mentén, különösen ívás előtt.
A csuka ívása korán elmúlik, így a ragadozónak van ideje ívni, és készen áll a fehér halak ívására. Az ívás kezdete még a jég alatt is megtörténik, áprilisra a hal teljesen megszabadul a leendő utódoktól.
Csukát ívás előtt vagy utána lehet fogni. Az ívás során a ragadozó inaktív, és figyelmen kívül hagy minden csalit, még az élőket is. Az ívás előtt a foltos szépséget tökéletesen elkapják a part menti szemöldökökön, szemétlerakókon és gödrök bejáratánál. Az ívás után ismerősebb helyeken kell keresni: kidőlt fák alatt, gyékény és nádas határán, látható menedékek közelében.
Fotó: Yandex Zen csatorna „Fotójegyzetek a krími életemből”
A meleg évszakban a harapás gyenge, mivel a csuka területén bőséges táplálékbázis található, amely nem csak ivadék, hanem rákfélék, piócák, békák, rágcsálók stb. találja ki az időjárást és a napszakot.
Nyáron az élő csalit látható menedékhelyek közelében, folyók és tározók öbleiben, a sekélyek kijáratainál kell elhelyezni.
A horgászat főbb árnyalatai a donkon:
- A felszerelést óránként kell mozgatni, mert könnyebb megtalálni a halat, mint megvárni, amíg közelednek.
- A több rúd lehetővé teszi a zónák gyorsabb ellenőrzését. Nem kell félni a folyó mentén mozogni, ha nincs kapás, előbb-utóbb megmutatkozik a csuka.
- Az aktív keresés minimális mennyiségű könnyű készletet tartalmaz, így nem kell székeket és asztalokat felhalmozni.
- A póráz hosszának változtatása megváltoztatja az élő csali elhelyezkedését a fenék közelében. Rossz harapással növelhető, ezáltal a hal vastagságba emelhető.
- A harapásnál meg kell várni az időt, mintha a horgászat a téli szellőzőhöz menne. A horgászatot abban az időszakban kell elvégezni, amikor a hal másodszor is letekerteti a csalifutót.
- Ha nem kapcsolja be a baitrunnert, előfordulhat, hogy a csuka nem fog elkapni, érezheti a bot ellenállását. Kis folyókban a halak általában lefelé mozognak, de a legközelebbi menedékhelyre is eljuthatnak.
Fontos figyelemmel kísérni a felszerelést, a póráz integritását, a horog élességét és az általános teljesítményt. Az észrevétlen bevágások a fővonalon a következő trófea elvesztéséhez vezethetnek.
Élő csali használata és tárolása szamár számára
A dobáshoz ideális csali a kárász. A hal sűrű teste és vitalitása lehetővé teszi, hogy az élő csali épségben elérje rendeltetési helyét. Tavasszal ajánlott nagyobb csalit, nyáron kicsivel. A csótány, a keszeg és a rudak gyakran eltörnek, amikor a vízbe ütköznek vagy leesnek a horogról. Ebben az esetben csónakkal behozhatja és felszerelheti a horgászterületre a tartót, vagy kiválaszthat partközeli területeket, ejtőernyővel vagy maga alól dobófelszerelést.
Nyáron a süllőt csaliként is használják. Sűrű pikkelyei lehetővé teszik az uszony alatti „csíkos” megfogását, anélkül, hogy attól kellene félnünk, hogy a hal vízbe érve leválik. A fehér halak közül a rúd többé-kevésbé tűri a dobást.
A meleg évszakban a fúvókát egy kis vödörbe vagy egy kis cellával ellátott ketrecbe mentheti. Az első esetben folyamatosan cserélni kell a vizet, különben a hal megfullad az oxigénhiánytól. A kis cellás ketrec sokkal megbízhatóbb.
Egy kis hinta segít az élő csali elkapásában közvetlenül a tározó partján, ha nem lehetett előre elkészíteni. A Bleak nem alkalmas a fenékfelszerelésen történő horgászatra, így továbbra is a kormány lesz a fő tárgy.
A megsérült élő csalit újra kell cserélni. A csuka ritkán szed fel döglött halat a fenékről, ez csak a szűkös táplálékkal rendelkező helyeken, vagy késő ősszel fordulhat elő, amikor a „foltosnak” nincs alternatívája.
A fenéken történő csuka horgászat egy érdekes horgászat, amely kombinálható úszós vagy feeder horgászattal. A fogas trófea kiváló bónusz minden fehérhalfogásnál.