A népszerű és tekintélyes brit The Guardian újság egy szenzációsnak és egyben lehangolónak nevezhető friss kutatás eredményét közölte.
A tény az, hogy a tudósok rájöttek, hogy a ködös Albion átlagos lakója élete során nemcsak több mint 11.000 XNUMX állatot szív magába: madarakat, jószágokat és halakat – különféle húskészítmények formájában –, hanem közvetve hozzájárul az ország pusztításához is. természet. Hiszen az állattenyésztés modern módszerei nem nevezhetők másnak, mint barbárnak a bolygóval kapcsolatban. Egy darab hús egy tányéron nem csak egy levágott állat, hanem kilométernyi kimerült, lepusztult föld, és – mint a tanulmány kimutatta – több ezer liter iható víz is. „A hús iránti ízlésünk tönkreteszi a természetet” – mondja a The Guardian.
Az ENSZ szerint jelenleg a bolygón mintegy 1 milliárd ember rendszeresen alultáplált, és a szervezet előrejelzései szerint 50 év múlva ez a szám megháromszorozódik. A probléma azonban az is, hogy az a mód, ahogyan azok étkeznek, akiknek elegendő élelme van, katasztrofálisan kimeríti a bolygó erőforrásait. Az elemzők több fő okot is azonosítottak, amiért az emberiségnek el kellene gondolkodnia a húsevés környezeti következményeiről és a „zöld” alternatíva választásának lehetőségéről.
1. A hús üvegházhatású.
Ma a bolygó évente több mint 230 tonna állati húst fogyaszt – kétszer annyit, mint 30 évvel ezelőtt. Alapvetően négyféle állatról van szó: csirke, tehén, juh és sertés. Mindegyikük tenyésztéséhez hatalmas mennyiségű élelmiszerre és vízre van szükség, és hulladékuk, amely szó szerint hegyeket halmoz fel, metánt és más gázokat bocsát ki, amelyek bolygószintű üvegházhatást okoznak. Egy 2006-os ENSZ-tanulmány szerint a húscélú állatok tenyésztésének éghajlati hatása meghaladja az autók, repülőgépek és az összes többi közlekedési mód Földre gyakorolt negatív hatását!
2. Hogyan „esszük” a földet
A világ népessége folyamatosan növekszik. A fejlődő országokban az az általános tendencia, hogy évente több húst fogyasztanak, és ez a mennyiség legalább 40 évente megduplázódik. Ugyanakkor az állattenyésztésre szánt területkilométerekre lefordítva a számok még lenyűgözőbbek: végül is húszszor több földre van szükség egy húsevő etetéséhez, mint egy vegetáriánushoz.
Mára a Föld vízzel vagy jéggel nem borított, életre alkalmas felszínének 30%-át húscélú állattenyésztés foglalja el. Ez már sok, de a számok nőnek. Kétségtelen azonban, hogy az állattenyésztés a földhasználat nem hatékony módja. Hiszen összehasonlításképpen például az Egyesült Államokban ma 13 millió hektár földet adtak mezőgazdasági terményekre (zöldség-, gabona- és gyümölcstermesztésre), 230 millió hektár pedig állattenyésztésre. A problémát súlyosbítja, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek nagy részét nem az ember, hanem az állatállomány fogyasztja el! 1 kg brojlercsirkéhez 3.4 kg gabonát kell etetni, 1 kg sertéshús már 8.4 kg zöldséget „eszik”, a többi „hús” állat pedig még kevésbé energiahatékony, vegetáriánus szempontból. étel.
3. A szarvasmarhák túl sok vizet isznak
Amerikai tudósok kiszámolták: egy kiló burgonya termesztéséhez 60 liter vízre, egy kiló búzára 108 liter vízre, egy kiló kukoricára 168 literre, egy kilogramm rizsre pedig 229 literre van szükség! Ez egészen addig meglepőnek tűnik, amíg nem nézzük a húsipar adatait: 1 kg marhahúshoz 9.000 liter vízre van szükség… Még 1 kg brojlercsirke „előállításához” is 1500 liter vízre van szükség. Összehasonlításképpen: 1 liter tejhez 1000 liter vízre lesz szükség. Ezek a meglehetősen impozáns adatok elhalványulnak a sertések vízfogyasztásának mértékéhez képest: egy közepes méretű, 80 sertést számláló sertéstelep körülbelül 280 millió liter vizet fogyaszt évente. Egy nagy sertéstelep annyi vizet igényel, mint egy egész város lakossága.
Csak úgy tűnik mókás matek, ha nem vesszük figyelembe, hogy már ma is a mezőgazdaság fogyasztja el az ember számára hasznosítható víz 70%-át, és minél több állat van a gazdaságokban, annál gyorsabban nő az igénye. Más erőforrásokban gazdag, de vízben szegény országok, például Szaúd-Arábia, Líbia és az Egyesült Arab Emírségek már kiszámolták, hogy jövedelmezőbb a fejlődő országokban zöldséget és állattenyésztést végezni, majd importálni…
4. Az állattenyésztés erdőket pusztít
Az esőerdők ismét veszélyben vannak: nem a faanyag miatt, hanem azért, mert a világ mezőgazdasági óriásai kivágják őket, hogy több millió hektárt szabadítsanak fel legeltetésre, valamint szója- és pálmafák termesztésére olaj céljából. A Föld Barátai Egy friss tanulmány szerint évente mintegy 6 millió hektár trópusi erdő – Lettország egész területe, vagy két Belgium! – „kopasz”, és termőfölddé válik. Ezt a földet részben felszántják az állatok takarmányozására szánt növények alatt, részben pedig legelőként szolgálnak.
Ezek a számok természetesen elmélkedésekre adnak okot: mi bolygónk jövője, milyen környezeti körülmények között kell majd élniük gyermekeinknek, unokáinknak, merre tart a civilizáció. De végül mindenki maga dönt.