Ebben a kiadványban megvizsgáljuk a zárójelek nyitásának alapvető szabályait, példákkal kísérve az elméleti anyag jobb megértése érdekében.
Konzol bővítése – zárójelet tartalmazó kifejezés cseréje azzal egyenértékű, de zárójel nélküli kifejezéssel.
A zárójel bővítési szabályai
Az 1 szabály
Ha a zárójelek előtt „plusz” van, akkor a zárójelben lévő összes szám előjele változatlan marad.
Magyarázat: Azok. A pluszszor plusz pluszt jelent, a pluszszor a mínusz pedig mínuszt.
példák:
6 + (21-18-37) =6 + 21 - 18 - 37 20 + (-8 + 42 – 86 – 97) =20 – 8 + 42 – 86 – 97
Az 2 szabály
Ha a zárójelek előtt mínusz van, akkor a zárójelben lévő összes szám előjele megfordul.
Magyarázat: Azok. A mínusz szor a plusz mínusz, és a mínusz szor a mínusz plusz.
példák:
65 – (-20 + 16 – 3) =65 + 20 – 16 + 3 116 – (49 + 37 – 18 – 21) =116 – 49 – 37 + 18 + 21
Az 3 szabály
Ha van egy „szorzás” jel a zárójelek előtt vagy után, akkor minden attól függ, hogy milyen műveleteket hajtanak végre bennük:
Összeadás és/vagy kivonás
a ⋅ (b – c + d) =a ⋅ b – a ⋅ c + a ⋅ d (b + c – d) ⋅ a =a ⋅ b + a ⋅ c – a ⋅ d
Szorzás
a ⋅ (b ⋅ c ⋅ d) =a ⋅ b ⋅ c ⋅ d (b ⋅ c ⋅ d) ⋅ a =b ⋅ с ⋅ d ⋅ a
osztály
a ⋅ (b : c) =(a ⋅ b) : p =(a : c) ⋅ b (a : b) ⋅ c =(a ⋅ c) : b =(c : b) ⋅ a
példák:
18 ⋅ (11 + 5 – 3) =18 ⋅ 11 + 18 ⋅ 5 – 18 ⋅ 3 4 ⋅ (9 ⋅ 13 ⋅ 27) =4 ⋅ 9 ⋅ 13 ⋅ 27 100 ⋅ (36:12) =(100 ⋅ 36): 12
Az 4 szabály
Ha van egy osztásjel a zárójelek előtt vagy után, akkor a fenti szabályhoz hasonlóan minden attól függ, hogy milyen műveleteket hajtanak végre bennük:
Összeadás és/vagy kivonás
Először a zárójelben lévő műveletet hajtjuk végre, azaz megkeressük a számok összegének vagy különbségének eredményét, majd az osztást.
a : (b – c + d)
b – с + d = e
a : e = f
(b + c – d): a
b + с – d = e
e : a = f
Szorzás
a : (b ⋅ c) =a : b : c =a : c : b (b ⋅ c) : a =(b : a) ⋅ p =(a : a) ⋅ b
osztály
a : (b : c) =(a : b) ⋅ p =(c : b) ⋅ a (b : c) : a =b : c : a =b : (a ⋅ c)
példák:
72 : (9-8) =72:1 160 : (40 ⋅ 4) =160: 40: 4 600: (300:2) =(600 : 300) ⋅ 2