A remegő kezek olyan tünetek, amelyek nyugalomban vagy működés közben jelentkezhetnek. Ez lehet a stressz egyszerű jele, de elrejtheti a súlyos idegrendszeri károsodást is. Tehát gondoskodni kell róla.

A remegést ritmusos és oszcilláló mozgásoknak, más szóval akaratlan rángatásoknak nevezzük, amelyek a test egy részén jelentkeznek. Ezek nem járnak semmilyen eszméletvesztéssel, mint a görcsök esetében (ezt az akaratlan és hirtelen fellépő izomgörcsök határozzák meg az egész testben).

A keze remegése nagyon gyengít. Az érintett személynek nehezére esik fogat mosni, cipőjét megkötni, írni… az egyszerű mindennapi cselekvések nehezebben hajthatók végre, ha nem egyenesen lehetetlen.

Erős érzelem, stressz, fáradtság vagy cukorhiány (átmeneti hipoglikémia) lehet a kézfogás oka. Ezután fiziológiai remegésről beszélünk. De nem csak ezek okozzák a remegést a kezekben. Idézzük:

• nyugalmi remegés, amely akkor jelentkezik, amikor az izmok ellazulnak:
  • Parkinson -kór okozhatja;
  • neuroleptikumok szedése;
  • neurodegeneratív betegségek;
  • vagy Wilson -kór;
  • a Parkinson -kórban a remegés általában csak a test egyik oldalát érinti: egy kéz, és néha még az ujj is;
• akcióremegés, amely akkor fordul elő, amikor a kéz tárgyat tart (például evés vagy írás közben):
• akkor fordulhat elő, amikor gyógyszert szed (például antidepresszánsok, kortikoszteroidok, pszichostimulánsok stb.);
• hyperthyreosis rendellenesség esetén;
• vagy alkohol- vagy kábítószer -elvonás;
• ez a típusú remegés magában foglalja az úgynevezett esszenciális remegést is, amely a leggyakoribb (örökletes remegésről is beszélünk).

Ne feledje, hogy az esszenciális remegés hatással van a kézre, de kisebb mértékben a fejre is. 1 ember közül körülbelül 200 -et érint.

Ha a kézremegést nem kezelik, az érintett személynek egyre nagyobb nehézségei lehetnek a mindennapi élet feladataival: nehéz lehet írni, mosni, de enni is. . Ehhez hozzáadható a visszavonulás önmagába.

A diagnózis felállításához az orvos:

• a páciens kikérdezésével kezdődik, hogy megtudja a kézremegés (hirtelen vagy progresszív stb.) előfordulását, de a jelenlétük körülményeit is;
• majd szigorú klinikai vizsgálatot végez, amelynek során megpróbálja kimutatni a nyugalom vagy cselekvés remegését.

Az orvos speciális teszteket is javasolhat, például írásbeli tesztet. Például idegrendszeri betegség jelenlétének kimutatására használják.

A diagnózistól függően az orvos többféle kezelést kínálhat, különösen:

• béta-blokkolók;
• benzodiazepinek;
• epilepszia elleni szerek;
• szorongásoldók.

Azokban az esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés nem működik, az orvos javasolhat botulinum toxin injekciót (ami izombénulást okoz), idegsebészetet vagy mély agyi stimulációt.