Fokozódik az erdőirtás. A bolygó zöld tüdejét kivágják, hogy más célokra lefoglalják a földet. Egyes becslések szerint évente 7,3 millió hektár erdőt veszítünk el, ami nagyjából akkora, mint Panama országa.
Вez csak néhány tény
- A világ esőerdőinek mintegy fele már eltűnt
- Jelenleg erdők borítják a világ földterületének mintegy 30%-át.
- Az erdőirtás 6-12%-kal növeli az éves szén-dioxid-kibocsátást
- Percenként egy 36 futballpálya méretű erdő tűnik el a Földről.
Hol veszítjük el az erdőket?
Erdőirtás az egész világon előfordul, de az esőerdők a leginkább érintettek. A NASA előrejelzése szerint, ha az erdőirtás jelenlegi mértéke folytatódik, az esőerdők 100 éven belül teljesen eltűnhetnek. Ez olyan országokat érint, mint Brazília, Indonézia, Thaiföld, Kongó és Afrika más részei, valamint Kelet-Európa egyes területei. A legnagyobb veszély Indonéziát fenyegeti. A Marylandi Egyetem és a World Resources Institute szerint a múlt század óta ez az állam legalább 15 millió hektár erdőterületet veszített el.
És bár az erdőirtás az elmúlt 50 évben nőtt, a probléma régre nyúlik vissza. Például az Egyesült Államok kontinentális részének eredeti erdőinek 90%-a elpusztult az 1600-as évek óta. A World Resources Institute megjegyzi, hogy az elsődleges erdők nagyobb arányban maradtak fenn Kanadában, Alaszkában, Oroszországban és az Amazonas északnyugati részén.
Az erdőirtás okai
Sok ilyen oka van. A WWF jelentése szerint az erdőből illegálisan kihordott fák felét üzemanyagként használják fel.
A legtöbb esetben az erdőket elégetik vagy kivágják. Ezek a módszerek ahhoz a tényhez vezetnek, hogy a föld terméketlen marad.
Erdészeti szakértők a tarvágást „környezeti traumának nevezik, amelynek a természetben nincs párja, kivéve talán egy nagy vulkánkitörést”.
Az erdőégetés történhet gyors vagy lassú gépekkel. A kiégett fák hamvai egy ideig táplálékot adnak a növényeknek. Amikor a talaj kimerült és a növényzet eltűnik, a gazdák egyszerűen átköltöznek egy másik parcellára, és a folyamat kezdődik elölről.
Erdőirtás és klímaváltozás
Az erdőirtást a globális felmelegedést elősegítő egyik tényezőként ismerik el. 1. probléma – Az erdőirtás hatással van a globális szénciklusra. A termikus infravörös sugárzást elnyelő gázmolekulákat üvegházhatású gázoknak nevezzük. A nagy mennyiségű üvegházhatású gáz felhalmozódása klímaváltozást okoz. Sajnos az oxigén, mint légkörünkben a második legelterjedtebb gáz, nem nyeli el úgy a termikus infravörös sugárzást, mint az üvegházhatású gázokat. Egyrészt a zöldfelületek segítenek az üvegházhatású gázok elleni küzdelemben. Másrészt a Greenpeace szerint évente 300 milliárd tonna szén kerül a környezetbe a fa tüzelőanyagként való elégetése miatt.
nem az egyetlen üvegházhatású gáz, amely az erdőirtáshoz kapcsolódik. is ebbe a kategóriába tartozik. Az erdőirtás hatása a vízgőz és a szén-dioxid légkör és a földfelszín közötti cseréjére a mai éghajlati rendszer legnagyobb problémája.
Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémia által közzétett tanulmány szerint az erdőirtás 4%-kal csökkentette a földről kiáramló globális gőzáramlást. Már a gőzáramlás ilyen kis változása is megzavarhatja a természetes időjárási mintákat, és megváltoztathatja a meglévő éghajlati modelleket.
Az erdőirtás további következményei
Az erdő egy összetett ökoszisztéma, amely szinte minden életfajtát érint a bolygón. Az erdő eltávolítása ebből a láncból egyenértékű az ökológiai egyensúly lerombolásával mind a régióban, mind az egész világon.
A National Geographic szerint a világ növényeinek és állatainak 70%-a erdőben él, és erdőirtásuk élőhelyek elvesztéséhez vezet. A negatív következményeket a vadon élő növényi táplálék gyűjtésével és vadászatával foglalkozó helyi lakosság is megtapasztalja.
A fák fontos szerepet játszanak a víz körforgásában. Elnyelik a csapadékot és vízgőzt bocsátanak ki a légkörbe. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem szerint a fák csökkentik a szennyezést azáltal, hogy felfogják a szennyező anyagokat. A National Geographic Society szerint az Amazonas-medencében az ökoszisztémában lévő víz több mint fele növényeken keresztül érkezik.
A fák gyökerei olyanok, mint a horgonyok. Erdő nélkül a talaj könnyen kimosódik vagy elfújható, ami negatívan befolyásolja a növényzetet. A tudósok becslése szerint a világ szántóterületének egyharmada az 1960-as évek óta az erdőirtás miatt elveszett. Az egykori erdők helyére olyan növényeket telepítenek, mint a kávé, a szójabab és a pálmafák. Ezeknek a fajoknak az ültetése további talajerózióhoz vezet e növények kis gyökérrendszere miatt. A Haiti és a Dominikai Köztársaság helyzete szemléletes. Mindkét ország ugyanazon a szigeten osztozik, de Haitin sokkal kevesebb az erdősültség. Ennek eredményeként Haiti olyan problémákkal küzd, mint a talajerózió, az áradások és a földcsuszamlások.
Ellenzi az erdőirtást
Sokan úgy gondolják, hogy a probléma megoldásához több fát kellene ültetni. Az ültetés enyhítheti az erdőirtás okozta károkat, de nem oldja meg a kialakult helyzetet.
Az újraerdősítés mellett más taktikákat is alkalmaznak.
A Global Forest Watch projektet kezdeményezett az erdőirtás elleni figyelemfelkeltés révén. A szervezet műholdas technológiát, nyílt adatokat és crowdsourcingot használ az erdőirtás észlelésére és megelőzésére. Online közösségük arra is felkéri az embereket, hogy osszák meg személyes tapasztalataikat – milyen negatív következményeket tapasztaltak az erdő eltűnésének következtében.