Az álmosság egy olyan tünet, amely erős alvási késztetést eredményez. Normális, „fiziológiás”, amikor este vagy lefekvéskor, vagy a kora délutáni órákban jelentkezik. Ha nappal jelentkezik, azt nappali álmosságnak nevezik. Bár az álmosság bárkit érinthet, különösen fáradtan, rossz éjszakai alvás után vagy közvetlenül egy nagy étkezés után, abnormálissá válik, ha naponta ismétlődik, zavarja a figyelmet és megzavarja a napi tevékenységeket.

Feltárhatja a patológia jelenlétét, ezért orvosi konzultáció tárgyát kell képeznie.

Az álmosság gyakori tünet: a tanulmányok becslése szerint a felnőttek 5-10%-át érinti (intenzíven és 15%-ban „enyhén”). Nagyon gyakori serdülőkorban és időskorban.

Magától értetődik, hogy az álmosság egyszerűen összefügghet az alváshiánnyal, különösen serdülőknél. Tudjuk, hogy nem alszanak eleget a szükségleteiknek, és ebben a korosztályban gyakori a nappali álmosság.

Eltekintve egy szokatlan helyzettől, amely mindenkit érinthet (rossz éjszaka, jet lag, alváshiány stb.), az álmosság több alvási patológiával is összefüggésbe hozható:

• fáziskésés és krónikus alvási elégtelenség: ez krónikus alváshiány vagy a belső óra zavara, ami „eltolja” az alvás fázisait (ez gyakori a serdülőknél)
• alvászavarok, mint például a horkolás és az obstruktív alvási apnoe szindróma: ez a leggyakoribb oka az álmosságnak (elégtelen alvás után). Ez a szindróma éjszakai öntudatlan légzési „szünetekben” nyilvánul meg, ami a pihenési ciklusok állandó megszakításával rontja az alvás minőségét.
• centrális hiperszomniák (narkolepszia kataplexiával vagy anélkül): ezek leggyakrabban az agy bizonyos idegsejtjeinek degenerációja miatt alakulnak ki, ami elalvási rohamokhoz vezet, kataplexiával vagy anélkül, azaz az izomtónus hirtelen elvesztésével. Ez egy ritka betegség.
• kábítószer-fogyasztás miatti túladagolás: számos gyógyszer és gyógyszer okozhat túlzott álmosságot, különösen a nyugtató altatók, szorongásoldók, amfetaminok, opiátok, alkohol, kokain.

Az álmossághoz más rendellenességek is társulhatnak:

• pszichiátriai állapotok, például depresszió vagy bipoláris zavar
• elhízás vagy túlsúly
• cukorbetegség
• egyéb: neurodegeneratív betegségek, stroke, agydaganat, fejsérülés, trypanosomiasis (alvási betegség) stb.

A terhesség, különösen az első trimeszterben, elfojthatatlan fáradtságot és nappali álmosságot is okozhat.

A túlzott álmosság következményei többszörösek és potenciálisan súlyosak. Az álmosság valóban életveszélyes lehet: még a halálos kimenetelű közúti balesetek vezető oka is, és vélhetően a közúti balesetek összesen 20%-ában érintett (Franciaországban).

Szakmai vagy iskolai oldalról a nappali álmosság koncentrációs problémákat okozhat, de növeli a munkahelyi balesetek kockázatát, rontja a kognitív funkciókat, növeli a hiányzásokat és csökkenti a teljesítményt.

Nem elhanyagolhatóak a társadalmi és családi következmények sem: ezért elengedhetetlen az álmosság diagnosztizálása (az érintett nem minden esetben fordul spontán módon orvoshoz), és annak okát.

A megvalósítandó megoldások nyilvánvalóan az okoktól függenek. Ha az álmosságot fáradtság vagy alváshiány okozza, fontos helyreállítani a rendszeres lefekvés idejét, és igyekezni kell minden este eleget aludni.

Ha az álmosság alvási apnoe-szindróma fennállását tükrözi, többféle megoldást javasolnak, különösen az éjszakai légzőmaszk viselését az apnoe megelőzésére. Szükség esetén mérlegelni kell a fogyást: gyakran csökkenti a tüneteket, és csökkenti az apnoéval járó kardiovaszkuláris kockázatot.

Gyógyszer által kiváltott álmosság esetén az adag megvonása vagy csökkentése szükséges. Ehhez gyakran orvosi segítségre van szükség.

Végül, ha az álmosságot neurológiai vagy szisztémás patológia okozza, a megfelelő kezelés általában csökkentheti a tüneteket.