Tigrissor (Tricholoma pardinum) fotó és leírás

Tigrissor (Tricholoma pardinum)

• Sor mérgező
• Soros leopárd

• Olajozott galóca
• Tricholoma unguentatum

A tigrissort (Tricholoma pardinum) először Person (Christiaan Hendrik Persoon) írta le 1801-ben, bonyolult taxonómiai története több mint két évszázadot ölel fel. Jacob Christian Schäffer német természettudós 1762-ben olyan illusztrációval írta le az Agaricus tigrinus fajt, amely megfelel a T. pardinumnak vélt fajnak, ezért a Tricholoma tigrinum nevet tévesen használták egyes európai írásokban.

Jelenleg (2019 tavaszán): egyes források a Tricholoma tigrinum nevet a Tricholoma pardinum szinonimájaként tartják számon. A mérvadó adatbázisok (Species Fungorum, MycoBank) azonban a Tricholoma tigrinumot külön fajként támogatják, bár ez az elnevezés jelenleg aligha praktikus, és nincs is rá korszerű leírás.

fej: 4-12 cm, kedvező körülmények között 15 centiméter átmérőig. Fiatal gombában gömbölyű, majd harang domború, kifejlett gombában laposan elterülő, belül vékony szélű. Gyakran szabálytalan alakú, repedésekkel, görbületekkel és hajlításokkal.

A kalap bőre törtfehér, szürkésfehér, világos ezüstszürke vagy feketésszürke, néha kékes árnyalattal. Sötétebb, koncentrikusan elhelyezkedő pelyhes pikkelyek borítják, amelyek némi „sávozást” adnak, innen ered a „brindle” elnevezés is.

lemezek: széles, 8-12 mm széles, húsos, közepes gyakoriságú, foggal tapadó, lemezes. Fehéres, gyakran zöldes vagy sárgás árnyalatú, érett gombákban apró vizes cseppeket választanak ki.

spórapor: fehér.

Vita: 8-10 x 6-7 mikron, tojásdad vagy ellipszoid, sima, színtelen.

Láb: 4-15 cm magas és 2-3,5 cm átmérőjű, hengeres, tövénél néha megvastagodott, tömör, fiatal gombákban enyhén rostos felületű, később szinte csupasz. Fehér vagy enyhén büfé bevonattal, alján okker-rozsdás.

Pép: sűrű, fehéres, a kalapnál, a bőr alatt – szürkés, a szárban, közelebb a tövéhez – sárgás a vágáson, a vágáson és a törésen nem változik a színe.

Kémiai reakciók:KOH negatív a kupak felületén.

Íz: enyhe, nem keserű, nem társul semmi kellemetlennel, néha enyhén édes.

Szag: puha, lisztes.

Augusztustól októberig nő a talajon tűlevelűekben és tűlevelű, ritkábban lombhullató (bükk és tölgy jelenlétével) erdőkkel keverve, szélein. A meszes talajokat kedveli. A termőtestek egyenként és kis csoportokban is megjelennek, „boszorkányköröket” alkothatnak, kis „növésekben” nőhetnek. A gomba az északi félteke mérsékelt égövében elterjedt, de meglehetősen ritka.

Gomba mérgező, gyakran nevezik halálosan mérgező.

A toxikológiai vizsgálatok szerint a mérgező anyagot nem azonosították pontosan.

A táplálékban a tigrissor felvétele után rendkívül kellemetlen gyomor-bélrendszeri és általános tünetek jelentkeznek: hányinger, fokozott izzadás, szédülés, görcsök, hányás és hasmenés. A fogyasztás után 15 percen belül 2 órán belül jelentkeznek, és gyakran több órán keresztül is fennállnak, a teljes gyógyulás általában 4-6 napig tart. Májkárosodás eseteiről számoltak be. A toxin, amelynek kiléte ismeretlen, úgy tűnik, hogy hirtelen gyulladást okoz a gyomrot és a beleket borító nyálkahártyán.

A mérgezés legkisebb gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A földes-szürke evezős (Tricholoma terreum) sokkal kevésbé „húsos”, ügyeljünk a pikkelyek elhelyezkedésére a kalapon, az „Egereknél” a kalap sugárirányban kikelt, a tigrispikkelyben csíkokat alkotnak.

Más sorok fehér-ezüstösen pikkelyes sapkákkal.