A klónok hirtelen, önkéntelen, abnormális mozgások vagy remegés. A nagyon változatos eredetű klónoknak különböző okai lehetnek, akár kórosak, akár nem. Sok-sok fajta klón létezik, de mindegyikre lehet gyógymód. Melyek a klónok okai és kezelése?

A klónok (más néven myoclonusok) kóros és akaratlan remegések vagy mozgások, amelyekre a kényszerű ritmus és oszcilláció, a mozgás rövidsége vagy hiánya, valamint előfordulásuk szabályossága az izomösszehúzódások és -ellazulások váltakozásával jellemezhető.

Ezek az akaratlan mozgások nagyon változatosak lehetnek, és esetenként egymáshoz is társulhatnak, a drogozás, a stressz, egy nagyon intenzív mozgás miatt. Ez egy olyan tünet, amely nem helyettesítheti a diagnózist.

Ezeket az idegrendszer váltja ki számos lehetséges okból. Ez egy teljesen ellenőrizetlen és önkéntelen mozgás. Például a csuklás vagy az elalvás megdöbbenése a klónok közé sorolható. Nem mindig patológiás eredetűek, de elég gyakran megfigyelhetők neurológiai patológiák (epilepszia, encephalopathia) összefüggésében.

Ezeket a remegéseket a mozgásra kifejtett ritmus, előfordulásuk gyakorisága és előfordulási körülményeik szerint (például nyugalomban vagy erőkifejtés közben) sorolhatjuk fel.

A remegésnek (vagy klónozásnak) többféle típusa van.

Cselekvés vagy szándék remegés

Ez a remegés akkor jelenik meg, amikor a páciens akaratlagos mozdulatot tesz a gesztus pontosságával. Például, ha egy pohár vizet hoz a szájához, a gesztus módosul, oszcillál, és ritmikus rándulásokkal parazitál.

Attitűdremegés

Ez a remegés egy hozzáállás önkéntes fenntartásában jelenik meg, például kinyújtott karok vagy kezek esetén. Ez tehát megfelel a nyugalmi tremor fordítottjának, mivel nyugalmi helyzetben teljesen eltűnik (kivéve extrém eseteket). Rögzített helyzet fenntartása, vagy teherhordás esetén maximális.

Nyugalmi remegés

Parkinson-kórnak (Parkinson-kórnak) felel meg. Remegés akkor is előfordul, ha a beteg nem tesz különösebb mozgást. Maximum nyugalomban, mozgás közben csökken és alvás közben nem jelenik meg, de érzelmek vagy fáradtság esetén növelhető.

Mi is hívunk kisagyi remegés a kisagy károsodása miatti szándékos remegés, melynek oka például vaszkuláris vagy sclerosis multiplex.

Fiziológiai klónok

A klónok jelenléte nem feltétlenül patológia vagy rossz egészségi állapot jele. Ha nincs semmi rendellenes az előfordulásukban (mint például a csuklás vagy a babák elalvása esetén), fiziológiás klónoknak nevezzük őket.

Bizonyos tényezők elősegíthetik a fiziológiás típusú remegést:

• a stressz ;
• fáradtság;
• érzelmek (például szorongás);
• elvonás egy függőséget okozó szertől;
• kortikoszteroidok;
• vagy akár kávét.

Másodlagos klónok

Az esetek harmadában a klónok nem fiziológiásak, hanem patológiás eredetűek. Ezt másodlagos klónnak nevezik.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a patológiákat, amelyek ilyen típusú klónokat váltanak ki:

• epilepszia;
• neurodegeneratív betegségek, például Parkinson-kór, Alzheimer-kór, Creutzfeldt-Jakob-kór, Huntington-kór;
• fertőző betegségek, például HIV, Lyme-kór, agyvelőgyulladás, szifilisz, malária;
• anyagcserezavarok (például a vércukor hiánya, a pajzsmirigyhormonok túlzottan magas termelése, vese- vagy májelégtelenség, kalcium-, nátrium- vagy magnéziumhiány, de E- vagy B8-vitamin-hiány is);
• napszúrás ;
• áramütés;
• egy trauma.

Klóniákat figyelhetünk meg akkor is, ha a szervezetet mérgező termékek, például növényvédő szerek, nehézfémek érik, de akár gyógyszerek (antidepresszánsok, lítium, neuroleptikumok, érzéstelenítők) szedésére is sor kerül.

Mint minden tünet esetében, a kezelés az októl függ. Ha fiziológiás klónról van szó, akkor nem lesz kezelés, mivel ez a tünet nem kóros.

Másodlagos klónok esetén, ha nagyon rendszeresek és gyakoriak, akkor vizsgálatra lesz szükség a megnyilvánulása, majd az ok azonosítása érdekében. Ennek függvényében az orvos a diagnózist követően megfelelő kezelést választhat. Így attól függően, hogy a remegést Parkinson-kór vagy alkoholmegvonás okozza, a kezelés nem lesz hasonló.

Ha az ok szorongás, szorongásoldó szerek írhatók fel, azonban figyelembe véve a függőség kockázatát.

Bizonyos gyógyszerek közvetlenül a tünetre is hatnak (klonazepám, piracetám, botulinum toxin stb.), és jelentősen csökkenthetik a zavaró izomösszehúzódásokat.