A nyelvi rendellenességek közé tartozik minden olyan rendellenesség, amely befolyásolhatja az ember beszédképességét, de kommunikálhat is. Lehetnek pszichológiai vagy fizikai eredetűek (neurológiai, fiziológiai stb.), Érinthetik a beszédet, de szemantikát is (nehezen emlékeznek a megfelelő szóra, a szavak jelentésére stb.).

Általában különbséget tesznek a gyermekeknél előforduló nyelvi zavarok között, amelyek inkább a nyelv elsajátításának zavarai vagy késései, és a felnőtteket másodlagosan érintő rendellenességek között (például stroke után, vagy stroke után. Trauma). Becslések szerint az egy korosztályba tartozó gyermekek mintegy 5% -ának van nyelvi fejlődési zavara.

A nyelvi zavarok és azok okai nagyon változatosak. A leggyakoribbak közé tartozik:

• afázia (vagy mutizmus): a beszélt vagy értett nyelv elvesztése írásban vagy szóban
• diszfázia: nyelvi fejlődési zavar gyermekeknél, írásban és szóban
• diszartria: ízületi rendellenesség agykárosodás vagy a beszéd különböző szerveinek károsodása miatt
• dadogás: beszédáramlás zavara (ismétlődések és elzáródások, gyakran a szavak első szótagjánál)
• bukofaciális apraxia: a száj, a nyelv és az izmok mobilitásának zavara, amely lehetővé teszi a tiszta beszédet
• diszlexia: írott nyelvi zavar
• la görcsös dysphonie : hangkárosodás, amelyet a hangszalag görcsök okoznak (gége dystonia)
• dysphonia: hangprobléma (rekedt hang, nem megfelelő hangszín vagy intenzitás stb.)

A nyelvi és beszédzavarok sok entitást csoportosítanak össze nagyon különböző okokkal.

Ezek a rendellenességek lehetnek pszichológiai eredetűek, izom- vagy neurológiai eredetűek, agyi stb.

Ezért lehetetlen felsorolni az összes patológiát, amelyek befolyásolhatják a nyelvet.

Gyermekeknél a nyelvi késések és zavarok többek között összekapcsolhatók:

• süketség vagy halláskárosodás
• kötődési zavarok vagy pszichoaffektív hiányosságok
• beszédszervek bénulása
• ritka neurológiai betegségek vagy agykárosodás
• idegrendszeri fejlődési rendellenességek (autizmus)
• szellemi hiány
• meghatározatlan okból (nagyon gyakran)

Felnőtteknél vagy gyermekeknél, akik elveszítik kifejezési képességüket, a leggyakoribb okok (többek között):

• pszichés sokk vagy trauma
• agyi érbaleset
• fejsérülés
• agydaganat
• neurológiai betegség, például: szklerózis multiplex, Parkinson -kór, amiotrófiás laterális szklerózis, demenciák…
• az arcizmok bénulása vagy gyengesége
• Lyme-kór
• gégerák (befolyásolja a hangot)
• a hangszalagok jóindulatú elváltozásai (csomó, polip stb.)

A nyelv a kommunikáció kulcseleme. A nyelv elsajátításának és elsajátításának nehézségei gyermekeknél megváltoztathatják személyiségük és értelmi képességeik fejlődését, akadályozzák tanulmányi sikereiket, társadalmi beilleszkedésüket stb.

Felnőtteknél a nyelvtudás elvesztése például egy neurológiai probléma nyomán rendkívül nehéz együtt élni. Ez elvághatja őt a körülötte lévőktől, és arra ösztönözheti, hogy elszigetelje magát, veszélyeztetve foglalkoztathatóságát és társadalmi kapcsolatait.

 Gyakran előfordul, hogy a felnőttkori nyelvi rendellenességek neurológiai rendellenesség vagy agykárosodás jelei: ezért aggódni és azonnal konzultálni kell, különösen, ha a változás hirtelen történik.

A nyelvi zavarok sok entitást és patológiát hoznak össze: az első megoldás a diagnózis megszerzése, akár a kórházban, akár logopédustól.

Mindezekben az esetekben a gyermekeknél a logopédiai nyomon követés lehetővé teszi a teljes értékelés megszerzését, amely a rehabilitációra és a kezelésre vonatkozó ajánlásokat eredményez.

Ha a betegség nagyon enyhe (lisp, szókincs hiánya), akkor tanácsos lehet várni, különösen egy kisgyermeknél.

Felnőtteknél a nyelvi zavarokhoz vezető agyi vagy neurológiai patológiákat speciális multidiszciplináris csoportoknak kell kezelniük. A rehabilitáció gyakran javítja a helyzetet, különösen stroke után.