Tarka esernyő (Macrolepiota procera)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Agaricaceae (Campinjona)
- Nemzetség: Macrolepiota
- Típus: Macrolepiota procera (esernyő tarka)
- Esernyő
- Nagy esernyő
- Magas esernyő
- macrolepiota procera
- macrolepiota procera
Kalap:
Az esernyőnél a kalap 15-30 cm átmérőjű (néha 40-ig), eleinte tojásdad, majd laposan domború, elterült, esernyő alakú, középen kis gumós, fehéres, fehérszürke, néha barna, nagy lemaradt barna pikkelyekkel. Középen a sapka sötétebb, pikkelyek hiányoznak. A pép vastag, porhanyós (idős korban előfordul, hogy teljesen „pamut”), fehér, kellemes ízű és illatú.
Nyilvántartások:
A gallérra ernyőtarka tapadt (porcos gyűrű a kalap és a szár találkozásánál), a lemezek eleinte krémfehérek, majd vöröses csíkokkal.
Spóra por:
Fehér.
Láb:
A tarka esernyő hosszú, néha 30 cm-es vagy annál nagyobb, legfeljebb 3 cm átmérőjű szárú, hengeres, üreges, alul megvastagodott, kemény, barna, barna pikkelyekkel borított. Van egy széles fehér gyűrű, általában szabad – fel-le mozgatható a lábon, ha valaki hirtelen úgy akarja.
Terjedés:
A tarka esernyő júliustól októberig nő erdőkben, tisztásokon, utak mentén, réteken, mezőkön, legelőkön, kertekben stb. Kedvező körülmények között lenyűgöző „boszorkánygyűrűket” alkot.
Hasonló fajok:
A vöröslő ernyő (Macrolepiota rhacodes) a tarka ernyőhöz hasonlít, amely kisebb méretéről, sima száráról és a törésnél kivörösödő húsáról különböztethető meg.
Ehetőség:
Kiváló ehető gombának tartják. (A jelzővel vitatkoznék.) A nyugati különcök azt állítják, hogy a tarka esernyő lábai ehetetlenek. Ízlés kérdése…
