Violet Row (Lepista irina)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Tricholomataceae (Tricholomovye vagy Ryadovkovye)
- Nemzetség: Lepista (Lepista)
- Típus: Lepista irina (Violet Row)
Kalap:
Nagy, húsos, 5-15 cm átmérőjű, alakja a fiatal gombáknál párna alakútól a kifejlett példányokon elterülő, egyenetlen szélűig terjed; gyakran egyenetlen. Szín – fehérestől, matttól a rózsaszínes-barnáig, a közepén gyakran sötétebb, mint a szélén. A kalap húsa vastag, fehér, sűrű, kellemes virágos (nem parfümös) illatú, édeskés ízű.
Nyilvántartások:
Gyakori, szabad (sőt, masszív szárat sem érően észrevehetően) a fiatal gombákban fehéresek, majd a spórák kifejlődésével rózsaszínűvé válnak.
Spóra por:
Rózsaszín.
Láb:
Masszív, 1-2 cm átmérőjű, 5-10 cm magas, az alap felé kissé kiszélesedett, fehéres vagy rózsaszínes-krémes. A szár felszínét a Lepista nemzetség számos tagjára jellemző függőleges csíkok borítják, amelyek azonban nem mindig eléggé észrevehetők. A pép rostos, szívós.
Terjedés:
A lila sorfű – őszi gomba, szeptember-októberben a lila evezős, Lepista nuda-val egyidejűleg, gyakran ugyanazokon a helyeken fordul elő, a tűlevelű és lombos erdők ritkított széleit kedvelve. Sorokban, körökben, csoportokban nő.
Hasonló fajok:
Az ibolyasor összetéveszthető a füstös beszélő (Clitocybe nebularis) fehér formájával, de ennek a lábán tányérok, laza, gyapotszerű hús és vulgáris parfüm (nem virágos) illata van. A hosszú fagyok azonban minden szagot el tudnak verni, és akkor a Lepista irina több tucat más faj közé is elveszhet, még a büdös fehér sorba is (Tricholoma album).
Ehetőség:
polírozás. A Lepista irina jó ehető gomba, a lila sor szintjén. Kivéve persze, ha az evőt nem hozza zavarba az enyhe ibolyaillat, ami a hőkezelés után is megmarad.