Sárga gomba (Agaricus xanthodermus)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Agaricaceae (Campinjona)
- Nemzetség: Agaricus (gomba)
- Típus: Agaricus xanthodermus (sárgagomba)
- piros csiperkegomba
- sárga bőrű tűzhely
Leírás:
Champignon sárgabőr más néven sárga héjú gomba. A gomba nagyon mérgező, mérgezésük hányáshoz és számos rendellenességhez vezet a szervezetben. A pecherica veszélye abban rejlik, hogy megjelenésében nagyon hasonlít sok ehető gombához, amelyek például ehető csiperkegomba.
A sárga héjú kályhát sárga héjú fehér kalap díszíti, melynek közepén barnás folt található. Megnyomásakor a kalap sárgássá válik. Az érett gombák harang alakú kalappal, míg a fiatal gombák meglehetősen nagy és lekerekített kalappal rendelkeznek, átmérője eléri a tizenöt centimétert.
A lemezek eleinte fehérek vagy rózsaszínesek, a gomba életkorával szürkésbarnává válnak.
6-15 cm hosszú és legfeljebb 1-2 cm átmérőjű lábszár, fehér, üreges, tövénél gumósan megvastagodott, széle mentén széles, kétrétegű gyűrűvel.
A szár tövénél lévő barnás hús egészen sárgára színeződik. A hőkezelés során a pép kellemetlen, fokozódó fenolos szagot bocsát ki.
A kikelő spórapor sötétbarna színű.
Terjedés:
A sárga héjú csiperkegomba nyáron és ősszel aktívan terem. Főleg bőséges mennyiségben, esők után jelenik meg. Nemcsak elegyes erdőkben, hanem parkokban, kertekben, minden fűvel benőtt helyen is megtalálható. Ez a fajta gomba széles körben elterjedt az egész világon.
Élőhelye: júliustól október elejéig lombhullató erdőkben, parkokban, kertekben, réteken.
Értékelés:
A gomba mérgező és gyomorrontást okoz.
Ennek a gombának a kémiai összetételét még nem állapították meg, de ennek ellenére a gombát a népi gyógyászatban használják.
Videó a sárga héjú csiperkegombáról:
