tartalom
Megtanulni rajzolni vagy hangszeren játszani, idegen nyelvet tanulni… igen, ez erőfeszítést és időt igényel. Kendra Cherry pszichológus elárul néhány titkot, amelyek segítségével gyorsabban és hatékonyabban tanulhatsz új készségeket.
„Kár, hogy otthagytam a zeneiskolát”, „irigylem azokat, akik beszélnek idegen nyelveket” – akik úgy beszélnek, mintha azt mondanák: mindezt már nem tudom elsajátítani, fiatalabb koromban (és ) tanulnom kellett. . De az életkor nem akadályozza a tanulást, sőt agyunk számára rendkívül előnyös. A modern tudomány pedig számos tippet kínál arra vonatkozóan, hogyan lehet a tanulási folyamatot kevésbé fáradságossá és hatékonyabbá tenni.
A lényeg az alap
Általánosan elfogadott, hogy az új dolgok elsajátításában a siker kulcsa a lehető legtöbbet megtenni (új információk elsajátítása, készségek képzése stb.). Még a „10 óra szabálya” is megfogalmazódott – mintha csak ennyi idő kell ahhoz, hogy bármely területen szakértővé váljunk. Az elmúlt évek kutatásai azonban azt mutatják, hogy a fokozott gyakorlat nem mindig garantálja a kiváló eredményeket.
A siker sok esetben olyan természetes tényezőkön múlik, mint a tehetség és az IQ, valamint a motiváció. De ez pontosan rajtunk múlik: a képzés kezdeti szakaszában lévő órák döntő szerepet játszanak. Például nyelvtanuláskor a legfontosabb az alapok (ábécé, kiejtés, nyelvtan stb.) elsajátítása. Ebben az esetben az edzés sokkal könnyebb lesz.
Óra után szundítson egyet
Szeretnéd, hogy a tanultakra jól emlékezzenek? A legjobb módszer az, ha óra után szundít egy rövidet. Korábban azt hitték, hogy az információk egy álomban vannak rendezve, ma a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az óra utáni alvás segít megszilárdítani a tanultakat. A New York-i és a Pekingi Egyetem pszichológusai kimutatták, hogy az alváshiányos egerek lelassítják a dendrittüskék növekedését a prefrontális kéregben, amelyek felelősek az információk emlékezéséért.
Ezzel szemben a hét órát alvó egereknél a tüskék növekedése aktívabbá vált.
A legjobb módja annak, hogy emlékezzünk valamire, ha edzünk, majd alszunk
Más szóval, az alvás elősegíti az idegi kapcsolatok kialakulását az agyban, és segít az új információk megszilárdításában. Tehát ne szidd magad, ha óra után bólogatni kezdesz, hanem engedd meg magadnak, hogy szundíts egyet.
Az órai idő számít
Biztosan hallottál már a biológiai óráról vagy a cirkadián ritmusokról, amelyek meghatározzák életünk ritmusát. Például a fizikai aktivitásunk csúcspontja 11 és 7 óra közé esik. Szellemi tevékenység szempontjából a legproduktívabb időpontok reggel 9 és este 9 körül vannak.
A kísérletben a résztvevőknek reggel 9-kor vagy este 9-kor szópárokat kellett megjegyezniük. Ezután 30 perc, 12 óra és 24 óra elteltével tesztelték az információ emlékezés erejét. Kiderült, hogy a rövid távú memorizálásnál az órák ideje nem számít. A 12 óra utáni teszt azonban jobban sikerült azoknak, akik az óra után egész éjjel aludtak, vagyis akik este edzettek.
Jobb napi 15-20 percet gyakorolni, mint hetente egyszer több órát.
De még érdekesebb volt az egy nappal később elvégzett teszt eredménye. Azok, akik az óra után rövidet szunyókáltak, majd egész nap ébren maradtak, jobban teljesítettek, mint azok, akik egész nap ébren maradtak az óra után, még akkor is, ha utána átaludták az éjszakát.
Kiderült, hogy a legjobb módja annak, hogy megfelelően emlékezzünk valamire, ha edzünk, majd alszunk, ahogy fentebb említettük. Ebben a módban az explicit memória stabilizálódik, vagyis az a memóriatípus, amely lehetővé teszi a rendelkezésre álló információk önkéntes és tudatos aktiválását.
Szervezzen ellenőrzéseket
A tesztek és vizsgák nem csak a tudás tesztelésének módjai. Ez egy módja annak is, hogy megszilárdítsuk és tároljuk ezeket a tudást a hosszú távú memóriában. Azok a diákok, akik sikeresen vizsgáztak, jobban ismerik az általuk feldolgozott anyagot, mint azok, akiknek több idejük volt a tanulmányozására, de nem sikerült sikeresen vizsgázni.
Tehát, ha önállóan tanul valamit, érdemes rendszeresen ellenőriznie magát. Ha tankönyvet használ, könnyebb a feladat: a fejezetek végén minden bizonnyal lesznek az anyag elsajátítására szolgáló tesztek – ezeket nem szabad elhanyagolni.
A kevesebb jobb, de jobb
Amikor szenvedélyesen rajongunk valami újért, legyen szó gitározásról vagy egy idegen nyelvről, mindig ott van a kísértés, hogy keményen tanuljunk. Azonban a vágy, hogy mindent és azonnal megtanuljon, nem hozza meg a kívánt hatást. A szakértők azt tanácsolják, hogy ezt a munkát hosszabb időre osszák el, és az információkat kis adagokban „szívják fel”. Ezt "elosztott tanulásnak" nevezik.
Ez a megközelítés véd a kiégés ellen. Ahelyett, hogy hetente néhányszor két órát ülnénk a tankönyvekért, jobb, ha minden nap 15-20 percet szánunk az órákra. Egy kis időt mindig könnyebb találni az ütemezésben. És a végén többet fog tanulni, és továbblép.
A szerzőről: Kendra Cherry pszichológus és blogger.