Míg egyesek úgy vélik, hogy a legkisebb stressz esetén is lehet antidepresszánsokhoz folyamodni, mások démonizálják a tablettákat, és még súlyos diagnózis esetén sem hajlandók bevenni. Hol van az igazság? Foglalkozzunk pszichiáterekkel.
Az antidepresszánsok az egyik leggyakrabban használt gyógyszer a világon. Vannak vélemények, hogy csak a depresszió leküzdésére használják, de ez a gyógyszercsoport sokféle rendellenesség esetén segít: szorongás-fóbiás rendellenességek, pánikrohamok, irritábilis bél szindróma, krónikus fájdalom és migrén.
Mit érdemes még tudni róluk? Szakértők azt mondják.
Alina Evdokimova, pszichiáter:
1. Hogyan és mikor jelentek meg az antidepresszánsok?
1951-ben New Yorkban végezték el a tuberkulózis elleni gyógyszerek klinikai vizsgálatait. A kutatók hamar észrevették, hogy az ezeket a gyógyszereket szedő betegek enyhe izgalmat és túlzott energiát kezdtek tapasztalni, sőt néhányan a nyugalmat is megzavarták.
Jean Delay francia pszichiáter 1952-ben számolt be ezeknek a gyógyszereknek a hatékonyságáról a depresszió kezelésében. Ezt a tanulmányt amerikai pszichiáterek megismételték – 1953-ban Max Lurie és Harry Salzer akkor nevezte ezeket a gyógyszereket „antidepresszánsoknak”.
2. Az új idők antidepresszánsai különböznek korábbi társaiktól?
Kevesebb mellékhatás jellemzi őket, magas hatékonysági arány mellett. Az új antidepresszánsok „célzottabban” hatnak az agy receptoraira, hatásuk szelektív. Emellett számos új antidepresszáns nemcsak a szerotonin receptorokra hat, hanem a noradrenalin és dopamin receptorokra is.
3. Miért van az antidepresszánsoknak annyi mellékhatása?
Valójában mítosz, hogy olyan sok van belőlük. Az antidepresszánsoknak átlagosan annyi mellékhatásuk van, mint a jól ismert analginnak.
Az antidepresszánsok mellékhatásai a szerotonin, noradrenalin, dopamin mennyiségére, valamint az agy hisztaminreceptorokra, adrenoreceptorokra és kolinerg receptorokra gyakorolt hatásuknak tulajdoníthatók. Hadd mondjam el kedvenc példámat a szerotoninról. Mindenki azt hiszi, hogy ez a hormon az agyban található. Valójában azonban a szervezet teljes szerotonintartalmának csak 5%-a van az agyban! Főleg a gyomor-bél traktus egyes idegsejtjeiben, a vérlemezkékben, egyes immunsejtekben található meg.
Az antidepresszánsok szedése során természetesen nemcsak az agyban, hanem a szervezet egészében is megnő a szerotonin tartalma. Ezért a befogadás első napjaiban hányinger és hasi kellemetlenség lehetséges. Ezenkívül a szerotonin nemcsak a hangulatért és az idegrendszer külső ingerekkel szembeni ellenállásáért felelős, hanem gátló neurotranszmitter is, így például mellékhatások a libidó esetleges csökkenése formájában.
Általában körülbelül egy hétbe telik, mire a szervezet alkalmazkodik a megváltozott szerotonintartalomhoz.
4. Lehetséges-e függővé válni az antidepresszánsoktól?
A függőséget okozó anyagok számos jellemző tulajdonsággal rendelkeznek:
ellenőrizhetetlen vágy a szerhasználat után
az anyaggal szembeni tolerancia kialakulása (a hatás eléréséhez az adag állandó növelése szükséges),
elvonási tünetek jelenléte (elvonás, másnaposság).
Mindez nem jellemző az antidepresszánsokra. Nem okoznak hangulatnövekedést, nem változtatják meg a tudatot, a gondolkodást. Az antidepresszánsokkal végzett kezelés azonban gyakran meglehetősen hosszú, ezért ha a kezelést idő előtt megszakítják, a fájdalmas tünetek valószínűleg újra visszatérnek. Gyakran ez az oka annak, hogy a hétköznapi emberek azt hiszik, hogy az antidepresszánsok függőséget okoznak.
Anastasia Ermilova, pszichiáter:
5. Hogyan hatnak az antidepresszánsok?
Az antidepresszánsoknak több csoportja van. Munkájuk alapelvei az agyi neurotranszmitterek – például a szerotonin, dopamin, noradrenalin – szabályozásán alapulnak.
Tehát az antidepresszánsok "népszerűbb" csoportja - az SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók) - növelik a szerotonin mennyiségét a szinaptikus hasadékban. Ugyanakkor az antidepresszánsok hozzájárulnak a hangulati háttér zavartalan normalizálásához, de nem okoznak eufóriát.
A második fontos hatásmechanizmus a neuronális növekedési faktorok aktiválása. Az antidepresszánsok elősegítik az új kapcsolatok kialakítását az agyban, de ez a folyamat nagyon lassú - ezért a gyógyszerek szedésének időtartama.
6. Az antidepresszánsok valóban gyógyítanak, vagy csak a használat idejére hatásosak?
Az antidepresszáns hatás csak 2-4 hetes felvétel után jelentkezik, és simán stabilizálja a hangulatot. A rendellenesség első epizódjának kezelését a tünetek eltűnéséig végezzük, majd legalább hat hónapig megakadályozzák a visszaesést – vagyis azon idegi kapcsolatok kialakulását, amelyek „tudnak depresszió és szorongás nélkül élni”.
Ismétlődő depressziós epizódok esetén a kezelés időtartama megnövekedhet, de nem az antidepresszánstól való függőség kialakulása miatt, hanem a betegség lefolyásának sajátosságai, a visszaesés kockázata és a gyógyszer hosszabb használatának szükségessége miatt. mankó” a gyógyulás érdekében.
A kezelés végén az orvos fokozatosan csökkenti az antidepresszáns adagját, hogy elkerülje az elvonási szindrómát, és lehetővé tegye, hogy az agy biokémiai folyamatai alkalmazkodjanak a „mankó” hiányához. Tehát, ha nem hagyja abba a kezelést idő előtt, akkor nem kell újra antidepresszánsokhoz folyamodnia.
7. Mi történik, ha alkoholt fogyaszt antidepresszánsok szedése közben?
Először is emlékezni kell arra, hogy az alkohol ellenkező hatást fejt ki, nevezetesen "depresszív". Az összes antidepresszánsra vonatkozó utasításokban javasolt az alkohol elhagyása, mivel nincsenek megbízható adatok ezen anyagok kölcsönhatására vonatkozóan.
Egyszerűen fogalmazva: senki nem ad választ és garanciát arra a kérdésre, hogy „lehet-e inni egy pohár bort egy nyaralásra?” Nagyon rossz lehet valakinek, aki egy pohár bort és minimális adag antidepresszánst kombinál, és valaki a kezelés alatt olyan mámorba esik, hogy "talán most viszi" – és viszi is (de ez nem pontos).
Mik lehetnek a következményei? Nyomásemelkedés, fokozott mellékhatások, hallucinációk. Tehát jobb, ha biztonságosan játszol!
Oleg Olshansky, pszichiáter:
8. Valós károkat okozhatnak az antidepresszánsok?
Az „hoz” szót „hívásra” változtatnám. Igen, megtehetik – elvégre vannak mellékhatások és ellenjavallatok. Az antidepresszánsokat jó és indokolt okból írják fel. Ezt pedig egy orvos végzi, aki felelős a beteg egészségéért: jogi és erkölcsileg egyaránt.
Nem sorolom fel, hogy mit okozhat az antidepresszánsok szedése – csak nyissa ki az utasításokat, és figyelmesen olvassa el. Ott még azt is leírják, hogy az emberek hány százalékánál jelentkezik ilyen vagy olyan mellékhatás, és milyen körülmények között egyáltalán nem lehet bevenni.
Az AD-terápia felírásakor a legfontosabb az egyén állapotának helyes felmérése. Bármilyen gyógyszer káros lehet. Ebben szerepet játszik az egyéni tolerancia, magának a gyógyszernek a minősége és a jól diagnosztizált diagnózis.
9. Miért írnak fel antidepresszánsokat nemcsak depresszióra, hanem más mentális zavarokra is?
Számos elmélet létezik a depresszió okairól. A legnépszerűbb közülük azon a tényen alapul, hogy az embernek monoaminok (neurotranszmitterek) - szerotonin, dopamin és noradrenalin - hiánya van. De ugyanaz a monoamino-rendszer játszik vezető szerepet más rendellenességek kialakulásában.
10. Szedhetsz-e antidepresszánsokat, ha nem depressziós, hanem csak egy nehéz időszak az életedben?
Attól függ, hogy ez a „nehéz időszak” milyen állapotba hozta az embert. Minden azon múlik, hogy ő hogyan érzi magát. És akkor egy orvos jön a segítségére, aki ellenőrizheti és felmérheti a beteg állapotát. Egy nehéz időszak elhúzódhat, és egészen a „mélységig” süllyedhet. Az antidepresszánsok pedig segíthetnek úszni. Ez azonban nem varázstabletta. Az életed megváltoztatása nem mindig könnyű. Akárhogy is, nem kell öndiagnosztizálnia.