Bajkál felett „lógó” algák

Mi az a spirogyra

A Spirogyra a világ egyik legtöbbet tanulmányozott algája, amelyet két évszázaddal ezelőtt fedeztek fel. El nem ágazó szálakból (hengeres sejtekből) áll, meleg, üde és enyhén sós tavakban, patakokban él szerte a világon, úgy néz ki, mint a pamutszerű képződmények, amelyek a felszínen lebegnek és beborítják az alját.

Mit árt a Bajkálnak

Ahol kristálytiszta víz volt, most zöld, büdös hínárzselé. A part, amely korábban tiszta homokkal ragyogott, most koszos és mocsaras. Több éve tilos úszni a Bajkál-tó számos, korábban népszerű strandján a víz veszélyes E. coli tartalma miatt, amely a koszos vízben is tökéletesen szaporodott.

Ezenkívül a spirogyra kiszorítja az endemikusokat (csak a Bajkálban élő fajokat – a szerző megjegyzése): a haslábúakat, a Bajkál-szivacsokat, és ezek biztosítják a tó kristálytisztáját. A sárgalégy géb költőterületét foglalja el, amely a Bajkál omul tápláléka. Lehetetlenné teszi a halászatot a part menti övezetben. A Spirogyra vastag réteggel borítja a tó partját, rothad, mérgezi a vizet, fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

Miért szaporodott annyit a spirogyra

Miért szaporodtak el annyira az algák, amelyek korábban csendesen és békésen éltek normális mennyiségben a tóban, és nem zavartak senkit? A foszfátokat a növekedés fő okának tekintik, mivel a spirogyra táplálkozik velük, és aktívan növekszik miattuk. Ezenkívül maguk is elpusztítanak más mikroorganizmusokat, megtisztítva a területeket a spirogyra számára. A foszfátok a spirogyra műtrágyája, olcsó mosóporban találhatók, enélkül nem lehet mosni, és sokan nem hajlandók drága porokat vásárolni.

A Limnológiai Intézet igazgatója, Mihail Gracsev szerint a parton mérhetetlen mennyiségű spirogyra van, a kezelőhelyek nem takarítanak semmit, piszkos víz folyik belőlük, ezt mindenki tudja, de nem tesznek semmit. Általánosságban elmondható, hogy a szakértők a tó körüli környezeti helyzet romlásáról beszélnek, ami a helyi lakosok és nyaralók hulladékkibocsátásának, valamint az ipari vállalkozások kibocsátásainak következménye.

Amit a szakértők mondanak

A Spirogyra kezdetben jól terem meleg környezetben, a Bajkálban pedig meglehetősen hideg a víz, így korábban nem tűnt ki a többi növény közül. De foszfáttal táplálkozva jól növekszik hideg vízben, ez tavasszal szabad szemmel is látható, a jég éppen elolvadt, és már aktívan elfoglalja az új területeket.

A probléma megoldásának módja három lépésen alapul. Az első lépés az új kezelő létesítmények építése. A második a part menti övezet megtisztítása. A vízterület tisztításához nemcsak a felszínről, hanem az aljáról is össze kell gyűjtenie a spirogyra-t. Ez pedig nagyon időigényes munka, mert 30 centiméternyi talaj eltávolítása szükséges ahhoz, hogy elpusztuljon (a spirogyra a parttól indulva 40 méteres mélységig megtalálható). A harmadik a Szelenga, a Felső-Angara, a Barguzin, a Turka, a Sznezsnaja és a Sarma folyók vizébe történő mosógépből származó víz leeresztésének tilalma. De még ha az irkutszki régió és a Burját Köztársaság összes lakosa megtagadja is az olcsó port, a tó ökoszisztémájának helyreállítása évekbe fog telni, sok éve kialakult, és naivitás azt hinni, hogy gyorsan visszaszerez.

Következtetés

Egyes tisztviselők szerint a tó túl nagy ahhoz, hogy a sár elmossa, de a tudósok cáfolják ezt az állítást. Feltárták az alját, és megállapították, hogy 10 méteres mélységben nagy, többrétegű spirogyra-felhalmozódások találhatók. Az alsó rétegek az oxigénhiány miatt elkorhadnak, mérgező anyagok szabadulnak fel, és még nagyobb mélységbe ereszkednek. Így a Bajkálban rothadt algák tartalékai halmozódnak fel - hatalmas komposztgödörré alakul.

A Bajkál-tó a világ édesvízkészletének 20%-át tartalmazza, miközben a világon minden hatodik ember tapasztal ivóvízhiányt. Oroszországban ez még nem aktuális, de a klímaváltozás és az ember okozta katasztrófák korszakában a helyzet változhat. Meggondolatlanság lenne nem vigyázni egy értékes erőforrásra, mert az ember még pár napig sem tud víz nélkül élni. Ezenkívül Bajkál sok orosz nyaralóhelye. Emlékezzünk arra, hogy a tó egy nemzeti kincs, amely Oroszországé, és mi vagyunk érte felelősek.

 

 

Hagy egy Válaszol