Őszi napéjegyenlőség 2022-ben
Valóban egyenlő-e a nappal az éjszakával, miért hosszabb a tavasz az északi féltekén, mint a délen, milyen csodát tettek a maja indiánok, és hogyan tippeltek ki őseink a hegyi hamuból – íme néhány tény a Őszi napéjegyenlőség 2022

Mi az a napéjegyenlőség

A nap átlépi az égi egyenlítőt, és az északi féltekéről a déli felé halad. Az elsőben a csillagászati ​​ősz kezdődik így, a másodikban a tavasz, ill. A Föld függőleges helyzetet foglal el csillagához (vagyis a Naphoz) képest. Az Északi-sark az árnyékban rejtőzik, a Déli-sark pedig éppen ellenkezőleg, „a jó oldalra fordul”. Ennyi az őszi napéjegyenlőség a tudomány szemszögéből. Valójában minden világos a névből – az egész bolygón a nappal és az éjszaka is körülbelül 12 óráig tart. Miért kb? A helyzet az, hogy a nap még mindig kicsit hosszabb (több perccel), ez a légkörben lévő fénysugarak törésének sajátosságaiból adódik. De miért is ásnánk bele az összetett csillagászati ​​vadvilágba – néhány percről beszélünk, tehát feltételezzük, hogy mindkét napszak kiegyenlítődik.

Mikor lesz 2022-ben az őszi napéjegyenlőség?

Sokan biztosak abban, hogy az őszi napéjegyenlőségnek egyértelmű dátuma van – szeptember 22. Ez nem így van – a „napátmenet” minden alkalommal más időpontban történik, a terjedés pedig három nap. 2022-ben fog megtörténni Szeptember 23, 01:03 (UTC) vagy 04:03-kor (moszkvai idő szerint). A nappali órák után fokozatosan csökkenni kezdenek, amíg december 22-én el nem érik a minimumot. És megindul a fordított folyamat – egyre tovább süt a nap, és március 20-án ismét minden kiegyenlítődik – ezúttal már a tavaszi napéjegyenlőség.

Hazánk lakóinak egyébként, mondhatni, szerencséjük volt. Az északi féltekén a csillagászati ​​őszi-téli évszak (179 nap) pontosan egy héttel rövidebb, mint a délen. Ezt azonban télen nem igazán lehet elmondani.

Ünnepi hagyományok az ókorban és napjainkban

A csillagászatnál egyértelműnek tűnik, térjünk át ennek az ünnepnek egy teljesen tudománytalan, de sokkal érdekesebb összetevőjére. A napéjegyenlőség napja szinte minden népnél mindig is a misztikához és a magasabb hatalmak megnyugtatására szolgáló mágikus rituálékhoz kapcsolódott.

Például Mabon. Így nevezték a pogány kelták a második betakarítás és az almaérés ünnepét, amelyet éppen ősszel, a napéjegyenlőség napján ünnepeltek. Felkerült az Év Kereke nyolc ünnepének listájára – egy ősi naptárra, amelyben a legfontosabb dátumok csak a Föld Naphoz viszonyított helyzetének változásán alapulnak.

Ahogy az a pogány ünnepeknél lenni szokott, az ősi hagyományok sem merülnek fel teljesen. Sőt, a betakarítás végét nem csak az ősi kelták földjén tisztelik. Sok kutató még a híres német Oktoberfestet is Mabon távoli rokonának tartja.

Nos, hogy nem emlékszik az ember Stonehenge-re – az egyik változat szerint a legendás megalitok kifejezetten a csillagászati ​​változások – a napéjegyenlőség és a napforduló – tiszteletére szolgáló rituálékra épültek. A modern „druidák” ma is ezeken a dátumokon érkeznek Stonehenge-be. A hatóságok megengedik az újpogányoknak, hogy ott tartsák fesztiváljaikat, és cserébe vállalják, hogy tisztességesen viselkednek, és nem teszik tönkre a kulturális örökséget.

De Japánban a napéjegyenlőség napja általában hivatalos ünnep. Itt is közvetlen utalás a vallási szokásokra, de nem pogány, hanem buddhista. A buddhizmusban ezt a napot Higannak hívják, és a halott ősök tiszteletéhez kötik. A japánok meglátogatják a sírjukat, és kizárólag vegetáriánus ételeket (főleg rizskalácsot és babot) főznek otthon, tisztelegve az élőlények megölésének tilalmát.

A tollas kígyó fénye: Csodák a napéjegyenlőségkor

A modern Mexikó területén van egy építmény, amely az ókori maják idejéből maradt fenn. A Yucatán-félszigeten, Chechen Itza városában található a Tollas Kígyó piramisa (Kukulkan) úgy van kialakítva, hogy a napéjegyenlőség napjaiban a Nap bizarr fény- és árnyékmintákat hozzon létre a lépcsőin. Ezek a napfények végül összeadódnak egy képpel – ez igaz, ugyanaz a kígyó. Úgy tartják, ha a fényillúzió fennállása alatt a három óra alatt feljut a piramis tetejére és kíván egy kívánságot, az biztosan valóra válik. Ezért évente kétszer turisták tömegei és néhány helyi lakos, akik még mindig hisznek a tollas sárkányokban, inkább Kukulkanba fordulnak.

Egy hasonló csodás jelenség azonban közelebbről is látható – a francia Strasbourgban. Évente kétszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napjain a helyi székesegyház ólomüveg ablakának zöld gerendája szigorúan a gótikus Krisztus-szoborra esik. A Júdás képével ellátott ólomüveg ablak a XIX. század 70-es éveiben jelent meg az épületen. Az egyedülálló fényjelenségre pedig csak közel száz év után figyelt fel, és nem a papság, hanem egy matematikus. A tudós azonnal arra a következtetésre jutott, hogy itt valami „da Vinci-kód” van, és az ablak készítői így kifejezetten titkosítottak egy fontos üzenetet az utókor számára. Eddig még senki sem jött rá ennek az üzenetnek a lényegére, ami nem akadályozza meg a csodára szomjazó turistákat abban, hogy minden tavasszal és ősszel a katedrális felé igyekezzenek.

Rowan megvéd a gonosz szellemektől: az őszi napéjegyenlőség napja a szlávok között

Nem hagytuk figyelmen kívül a napéjegyenlőség napját sem. Ettől a dátumtól kezdve a szlávok ősei Veles pogány istennek szentelték a hónapot, Radogoschnak vagy Tausennek hívták. A napéjegyenlőség tiszteletére két hétig sétáltak – hét nappal előtte és hét nappal utána. És azt hitték, hogy a víznek ebben az időben különleges ereje volt – egészséget ad a gyerekeknek, szépséget ad a lányoknak, ezért igyekeztek gyakrabban mosdani.

A Hazánk megkeresztelkedése idején a napéjegyenlőség napját felváltotta Szűzanya születésének keresztény ünnepe. De a babona nem múlt el. Például az emberek azt hitték, hogy az akkoriban kitépett berkenye megvédi a házat az álmatlanságtól és általában a gonosz szellemek által okozott szerencsétlenségektől. A berkenyekeféket a levelekkel együtt az ablakkeretek közé rakták ki, hogy talizmánként szolgáljanak a gonosz szellemek ellen. A fürtökben lévő bogyók száma alapján pedig azt nézték, nem jön-e kemény tél. Minél több közülük - annál erősebb a fagyok becsomagolása. Illetve az aznapi időjárásnak megfelelően meghatározták, milyen lesz a következő ősz – ha süt a nap, az azt jelenti, hogy eső és hideg nem jön egyhamar.

Az ünnepekre a házakban mindig káposztával és vörösáfonyával pitét sütöttek, és megvendégelték a vendégeket.

Hagy egy Válaszol