tartalom
A 12. fejezet két, korábban nem tárgyalt témát érint röviden, amelyek különösen érdekesek lehetnek az olvasó számára.
Először is megvizsgálom a biológiai tényezők hatását az agresszióra. Bár ennek a könyvnek a középpontjában a pszichológiai folyamatok és tényezők állnak a közvetlen jelen és/vagy múltbeli helyzetekben, mégis egyetértenünk kell azzal, hogy az emberek és más állatok agressziója szintén a testben és az agyban zajló fiziológiai folyamatoknak köszönhető.
Számos tanulmányt végeztek már a biológiai meghatározók szerepéről. A következő fejezet azonban nagyon szelektív lesz, és a fiziológia agresszióra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismereteinknek csak egy kis részét érinti. Miután röviden átgondoltam az agresszív ösztönök gondolatát, megvizsgálom az öröklődés hatását az emberek erőszakra való hajlamára, majd megvizsgálom a nemi hormonok lehetséges hatását az agresszivitás különböző megnyilvánulásaira.
A fejezet egy rövid áttekintéssel zárul arról, hogy az alkohol hogyan befolyásolhatja az erőszak elkövetését. Ez a fejezet elsősorban a módszertani kérdésekkel foglalkozik. Az itt bemutatott elképzelések és feltételezések nagy része gyerekekkel és felnőttekkel végzett laboratóriumi kísérleteken alapul.
További érveléseket szentelnek az emberi viselkedéssel kapcsolatos kísérleteket végző kutatók által használt logikának.
Gyűlöletre és pusztításra vágysz?
1932-ben a Népszövetség felkérte Albert Einsteint, hogy válasszon ki egy kiváló személyt, és cseréljen vele véleményt korunk legégetőbb problémáiról. A Nemzetek Szövetsége azért akarta közzétenni a vitát, hogy megkönnyítse a mai szellemi vezetők közötti kommunikációt. Einstein beleegyezett, és felajánlotta, hogy megvitatja a nemzetközi konfliktusok okait. Az első világháború szörnyű mészárlásának emléke még mindig élénken őrződött a tudós emlékezetében, és úgy vélte, nincs fontosabb kérdés, mint "az emberiség háborús fenyegetéstől való megmentésének módja". A nagy fizikus bizonyosan nem várt egyszerű megoldást erre a problémára. Gyanítva, hogy az emberi pszichológiában harciasság és kegyetlenség lapul, a pszichoanalízis megalapítójához, Sigmund Freudhoz fordult hipotézisének megerősítése érdekében. Lásd →
Az embereket megszállja az erőszak ösztöne? Mi az ösztön?
Ahhoz, hogy megértsük az ösztönös agresszióvágy fogalmát, először tisztáznunk kell az „ösztön” kifejezés jelentését. A szót meglehetősen eltérő módon használják, és nem mindig lehet biztosan megmondani, hogy mit is értünk pontosan, amikor ösztönös viselkedésről beszélünk. Néha halljuk, hogy egy személy egy hirtelen helyzet hatására "ösztönösen cselekedett". Ez azt jelenti, hogy genetikailag programozott módon reagált, vagy gondolkodás nélkül reagált egy váratlan helyzetre? Lásd →
A hagyományos ösztönfogalom kritikája
Az ösztön hagyományos fogalmával a fő probléma a kellő empirikus alap hiánya. Az állatok viselkedéskutatói komolyan megkérdőjelezték Lorenz számos, az állatok agresszivitására vonatkozó határozott állítását. Vegyük különösen az agresszió automatikus gátlására vonatkozó megjegyzéseit különféle állatfajokban. Lorenz kijelentette, hogy a legtöbb állat, amely könnyen megölheti fajának más tagjait, olyan ösztönös mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek gyorsan leállítják a támadásokat. Az embereknek nincs ilyen mechanizmusa, és mi vagyunk az egyetlen faj, amely kiirtja magát. Lásd →
Az öröklődés hatása az agresszivitásra
1966 júliusában egy elmezavaros fiatalember, Richard Speck meggyilkolt nyolc ápolónőt Chicagóban. A szörnyűséges bűncselekmény az egész ország figyelmét felkeltette, a sajtó részletesen leírta az esetet. A nagyközönség számára ismertté vált, hogy Speck „a pokol felébresztésére született” tetoválást viselte a karján.
Nem tudjuk, hogy Richard Speck valóban olyan bűnözői hajlamokkal született-e, amelyek menthetetlenül a bûn elkövetésére késztették, vagy az „erõszakos gének”, amelyek valamilyen módon késztették a gyilkolásra, a szüleitõl származtak, de egy általánosabb kérdést szeretnék feltenni: van-e örökletes hajlam az erőszakra? Lásd →
Nemi különbségek az agresszió megnyilvánulásában
Az elmúlt években megbeszélések tárgyává váltak az agresszió megnyilvánulásának különbségei mindkét nem képviselőinél. Sok olvasó talán meg fog lepődni, amikor megtudja, hogy ebben a témában vita folyik. Első pillantásra nyilvánvalónak tűnik, hogy a férfiak hajlamosabbak az erőszakos támadásokra, mint a nők. Ennek ellenére sok pszichológus úgy véli, hogy a különbség nem olyan nyilvánvaló, és néha egyáltalán nem észrevehető (lásd például: Frodi, Macalay & Thome, 1977). Vizsgáljuk meg ezeket a különbségeket, és próbáljuk meg meghatározni a nemi hormonok szerepét az agressziót serkentően. Lásd →
A hormonok hatása
A nemi hormonok befolyásolhatják az állat agresszivitását. Csak azt kell megnézni, mi történik, ha egy állatot kasztrálnak. A vad ménből engedelmes ló, a vad bikából lassú ökör, a játékos kutyából nyugodt házi kedvenc. Ellentétes hatás is lehet. Amikor egy kasztrált hím állatot tesztoszteronnal injektálnak, agresszivitása ismét megnő (erről a témáról egy klasszikus tanulmányt készített Elizabeth Beeman, Beeman, 1947).
Lehet, hogy az emberi agresszió, akárcsak az állati agresszió, a férfi nemi hormonokon múlik? Lásd →
Alkohol és agresszió
A biológiai tényezők agresszióra gyakorolt hatásáról szóló rövid áttekintésem utolsó témája az alkohol hatása. Régóta ismert, hogy az emberek cselekedetei drámai módon megváltozhatnak alkoholfogyasztás után, hogy az alkohol Shakespeare szavaival élve „ellophatja az elméjüket”, sőt talán „állatokká is változtathatja őket”.
A bűnügyi statisztikák egyértelmű összefüggést mutatnak az alkohol és az erőszak között. Például a részegség és az emberek meggyilkolása közötti összefüggést vizsgáló tanulmányokban az amerikai rendőrség által az elmúlt években feljegyzett összes gyilkosság felében vagy kétharmadában az alkohol szerepet játszott. Az alkoholos italok különféle antiszociális viselkedésformákra is hatással vannak, beleértve a családon belüli erőszakot is. Lásd →
Összegzésként
Ebben a fejezetben több olyan módot is megvizsgáltam, ahogyan a biológiai folyamatok befolyásolják az agresszív viselkedést. Az agresszív ösztön hagyományos fogalmának elemzésével kezdtem, különös tekintettel e fogalom használatára Sigmund Freud pszichoanalitikus elméletében és a Konrad Lorenz által felhozott, némileg hasonló megfogalmazásokban. Annak ellenére, hogy az „ösztön” kifejezés rendkívül homályos, és számos különböző jelentéssel bír, mind Freud, mind Lorentz az „agresszív ösztönt” egy veleszületett és spontán módon generált impulzusnak tekintette az ember elpusztítására. Lásd →
Fejezet 13
Szabványos kísérleti eljárás. Néhány érv a laboratóriumi kísérletek mellett. Lásd →