„Óvakodj a zajtól!”: Hogyan védd meg hallásodat és pszichédet

A zajszennyezés korszakában, amikor állandó háttérzaj légkörben élünk, különösen, ha nagyvárosokban élünk, tudni kell vigyázni a hallásra, kezelni a zajt a hétköznapokban és a munkahelyi életben. Szvetlana Rjabova fül-orr-gégész arról beszélt, mi a különbség a zaj és a hang között, milyen zajszint káros, mit kell kerülni az egészség megőrzése érdekében.

Minden, amit a zajról tudni akartál

Elmagyaráznád, mi a különbség a zaj és a hang között? Mik a határok?

A hang olyan mechanikai rezgések, amelyek rugalmas közegben: levegőben, vízben, szilárd testben terjednek, és hallószervünk – a fül – érzékeli. A zaj olyan hang, amelyben a fül által érzékelt akusztikus nyomás változása véletlenszerű, és különböző időközönként ismétlődik. Így a zaj olyan hang, amely károsan hat az emberi testre.

Fiziológiai szempontból megkülönböztetünk alacsony, közepes és magas hangokat. Az oszcillációk hatalmas frekvenciatartományt fednek le: 1-16 Hz – nem hallható hangok (infrahang); 16-tól 20 ezer Hz-ig – hallható hangok, és 20 ezer Hz felett – ultrahang. Az érzékelt hangok területe, vagyis az emberi fül legnagyobb érzékenységének határa az érzékenységi küszöb és a fájdalomküszöb között van, és 130 dB. A hangnyomás ebben az esetben olyan nagy, hogy nem hangként, hanem fájdalomként érzékeljük.

Milyen folyamatok indulnak be a fülben/belső fülben, ha kellemetlen zajokat hallunk?

A hosszan tartó zaj károsan hat a hallószervekre, csökkentve a hangérzékenységet. Ez a hangérzékelés típusa szerint korai hallásvesztéshez vezet, azaz szenzorineurális hallásvesztéshez.

Ha valaki folyamatosan zajt hall, az kiválthatja-e krónikus betegségek kialakulását? Mik ezek a betegségek?

A zaj akkumulatív hatású, vagyis a szervezetben felhalmozódó akusztikus ingerek egyre jobban lenyomják az idegrendszert. Ha minden nap hangos hangok vesznek körül bennünket, például a metróban, az ember fokozatosan nem érzékeli a csendes hangokat, elveszíti hallását és meglazul az idegrendszer.

A hangtartomány zaja a figyelem csökkenéséhez és a hibák számának növekedéséhez vezet a különféle típusú munkák elvégzése során. A zaj lenyomja a központi idegrendszert, megváltoztatja a légzés- és pulzusszámot, hozzájárul az anyagcserezavarokhoz, szív- és érrendszeri betegségek, gyomorfekély, magas vérnyomás kialakulásához.

A zaj krónikus fáradtságot okoz? Hogyan kezeljük?

Igen, a folyamatos zajnak való kitettség krónikusan fáradtnak érezheti magát. Az állandó zaj hatása alatt álló személyben az alvás jelentősen megzavarodik, felületessé válik. Egy ilyen álom után az ember fáradtnak érzi magát, és fejfájása van. Az állandó alváshiány krónikus túlterheltséghez vezet.

Az agresszív hangkörnyezet okozhat agresszív emberi viselkedést? Hogyan kapcsolódik ez?

A rockzene sikerének egyik titka az úgynevezett zajmámor megjelenése. A 85-90 dB közötti zaj hatására a hallás érzékenysége csökken magas frekvenciákon, ami a legérzékenyebb az emberi testre, a 110 dB feletti zaj zajmérgezést és ennek következtében agressziót okoz.

Miért beszélnek olyan keveset a zajszennyezésről Oroszországban?

Valószínűleg azért, mert hosszú évekig senkit sem érdekelt a lakosság egészsége. Tisztelettel kell tennünk, hogy az elmúlt években Moszkvában felerősödött a figyelem erre a kérdésre. Folyamatban van például a Kertgyűrű aktív kertészkedése, az autópályák mentén védőszerkezetek épülnek. Bebizonyosodott, hogy a zöldfelületek 8-10 dB-lel csökkentik az utcai zajszintet.

A lakóépületeket 15-20 m-rel „el kell távolítani” a járdáktól, a környéküket pedig parkosítani kell. A környezetvédők jelenleg komolyan felvetik a zaj emberi szervezetre gyakorolt ​​hatásának kérdését. Oroszországban pedig elkezdett fejlődni a tudomány, amelyet már régóta aktívan gyakorolnak számos európai országban, például Olaszországban, Németországban – Soundscape Ecology – akusztikus ökológia (a hangtáj ökológiája).

Elmondható-e, hogy egy zajos városban az emberek rosszabbul hallanak, mint a csendesebb helyeken élők?

Igen tudsz. Úgy tekintik, hogy a nappali zaj elfogadható szintje 55 dB. Ez a szint még állandó expozíció mellett sem károsítja a hallást. Az alvás alatti zajszint legfeljebb 40 dB lehet. Az autópályák melletti városrészekben és városrészekben a zajszint eléri a 76,8 dB-t. A nyitott ablakokkal rendelkező lakóövezetekben mért zajszint mindössze 10-15 dB-lel alacsonyabb.

A zajszint a városok növekedésével párhuzamosan növekszik (az elmúlt években 12-14 dB-lel nőtt a közlekedés által kibocsátott átlagos zajszint). Érdekes módon az ember a természetes környezetben soha nem marad teljes csendben. Természetes zajok vesznek körül bennünket – szörfözés, erdő hangja, patak, folyó, vízesés zaja, szél zaja egy hegyszorosban. De mindezeket a zajokat csendként érzékeljük. Így működik a hallásunk.

Ahhoz, hogy meghalljuk a „szükségest”, agyunk kiszűri a természetes zajokat. A gondolkodási folyamatok sebességének elemzésére a következő érdekes kísérletet hajtották végre: tíz önkéntest, akik beleegyeztek, hogy részt vegyenek ebben a vizsgálatban, felkértek arra, hogy vegyenek részt mentális munkában különböző hangokra.

10 példát kellett megoldani (a szorzótáblából, összeadáshoz és kivonáshoz egy tucat átmenettel, ismeretlen változó megtalálásához). A 10 példát csendben megoldott idő eredményeit vették normának. A következő eredmények születtek:

• A fúró zajának hallgatásakor az alanyok teljesítménye 18,3-21,6%-kal csökkent;
• A patak zúgását és a madarak énekét hallgatva csak 2-5%;
• Feltűnő eredmény született Beethoven „Holdfényszonátájának” lejátszásakor: a számolási sebesség 7%-kal nőtt.

Ezek a mutatók azt mutatják, hogy a különböző típusú hangok különböző módon hatnak az emberre: a fúró monoton zaja közel 20%-kal lelassítja az ember gondolkodási folyamatát, a természet zaja gyakorlatilag nem zavarja az ember gondolatmenetét, és a hallgatás a klasszikus zene megnyugtatása még jótékony hatással van ránk, növeli az agy hatékonyságát.

Hogyan változik a hallás idővel? Mennyire súlyosan és kritikusan romolhat a hallás, ha egy zajos városban él?

Az élet folyamán természetes halláskárosodás lép fel, az úgynevezett jelenség – presbycusis. Vannak normák a halláscsökkenésre bizonyos frekvenciákon 50 év után. De a zaj állandó hatásával a cochlearis idegre (a hangimpulzusok továbbításáért felelős idegre) a norma patológiává válik. Osztrák tudósok szerint a zaj a nagyvárosokban 8-12 évvel csökkenti az emberiség várható élettartamát!

Milyen jellegű zaj a leginkább káros a hallószervekre, a szervezetre?

A túl hangos, hirtelen hang – közeli lövés vagy egy sugárhajtómű zaja – károsíthatja a hallókészüléket. Fül-orr-gégészként gyakran tapasztaltam akut szenzorineurális halláskárosodást – lényegében a hallóideg zúzódását – egy lőtér vagy egy sikeres vadászat, illetve néha egy éjszakai diszkó után.

Végül, milyen módszereket ajánl a füle pihentetésére?

Mint mondtam, meg kell védeni magát a hangos zenétől, korlátozni kell a tévéműsorok megtekintését. Zajos munkavégzés közben minden órában ne felejtsen el egy 10 perces szünetet tartani. Ügyeljen a hangerőre, amellyel beszél, nem szabad megsértenie sem Önt, sem a beszélgetőpartnert. Tanulj meg halkabban beszélni, ha túl érzelmesen kommunikálsz. Lehetőleg gyakrabban pihenjen a természetben – így a hallásnak és az idegrendszernek egyaránt segít.

Ezen kívül fül-orr-gégészként tudna véleményt mondani arról, hogyan és milyen hangerővel biztonságosan lehet zenét hallgatni fejhallgatóval?

A fejhallgatóval történő zenehallgatás fő problémája az, hogy az ember nem tudja szabályozni a hangerőt. Vagyis úgy tűnhet neki, hogy halkan szól a zene, de valójában majdnem 100 decibel lesz a fülében. Ennek eredményeként a mai fiataloknak már 30 éves korukban hallás- és általában egészségügyi problémái vannak.

A süketség kialakulásának elkerülése érdekében jó minőségű fejhallgatót kell használnia, amely megakadályozza az idegen zaj behatolását, és így nincs szükség a hang növelésére. Maga a hang nem haladhatja meg az átlagos szintet – 10 dB. Legfeljebb 30 percig fejhallgatón kell zenét hallgatnia, majd legalább 10 percre szünetet kell tartania.

Zajcsillapítók

Sokan életünk felét az irodában töltik, és nem mindig lehet együtt élni a munkahelyi zajjal. Galina Carlson, a Jabra (a 150 éve alapított GN csoporthoz tartozó, hallássérültek számára megoldásokat gyártó és professzionális headseteket gyártó vállalat) oroszországi, ukrajnai, a FÁK-ban és Grúziában működő regionális igazgatója megosztja: „A The Guardian kutatása szerint , a zaj és az azt követő megszakítások miatt az alkalmazottak akár 86 percet veszítenek naponta.”

Az alábbiakban néhány tippet talál Galina Carlsontól arra vonatkozóan, hogyan kezelhetik az alkalmazottak az irodai zajt és hogyan tudnak hatékonyan koncentrálni.

Vigye a berendezést amennyire csak lehetséges

Nyomtató, fénymásoló, szkenner és fax minden irodahelyiségben megtalálható. Sajnos nem minden cég gondol ezeknek az eszközöknek a sikeres elhelyezésére. Győzze meg a döntéshozót, hogy győződjön meg arról, hogy a berendezés a legtávolabbi sarokban található, és nem kelt további zajt. Ha nem nyitott térről beszélünk, hanem különálló kis helyiségekről, akkor megpróbálhatja a zajos készülékeket a hallban vagy közelebb a recepcióhoz elhelyezni.

A lehető legcsendesebb legyen az értekezlet

A kollektív megbeszélések gyakran kaotikusak, utána megfájdul a fej: a kollégák megzavarják egymást, kellemetlen hanghátteret teremtve. Mindenkinek meg kell tanulnia meghallgatni a találkozó többi résztvevőjét.

Tartsa be a „munka higiénés szabályait”

Minden munkában ésszerű szüneteket kell tartani. Lehetőleg menjünk ki egy lélegzetet szívni, váltsunk át zajos környezetből – így csökken az idegrendszer terhelése. Kivéve persze, ha az irodája egy forgalmas autópálya közelében található, ahol a zaj ugyanilyen fájdalmat okoz Önnek.

Légy radikális – próbáljon időnként otthonról dolgozni

Ha a vállalati kultúra lehetővé teszi, fontolja meg az otthoni munkát. Meg fogsz lepődni, milyen könnyen tudsz a feladatokra koncentrálni, mert a kollégák nem vonják el a figyelmét különféle kérdésekkel.

Válassza ki a megfelelő zenét a koncentrációhoz és a kikapcsolódáshoz

Nyilván nem csak a „Holdfényszonáta” lehet pozitív hatással a koncentrációra. Állíts össze lejátszási listát azokra az esetekre, amikor minden figyelmedet egy fontos dologra kell összpontosítanod. A felemelő, inspiráló zenét gyors tempókkal kell ötvöznie, és keverednie kell semleges zenével. Hallgasd ezt a „mixet” 90 percig (szünettel, amiről korábban írtunk).

Ezután egy 20 perces pihenő alatt válasszon két vagy három ambient számot – nyitott, hosszabb, alacsonyabb hangszínekkel és frekvenciájú dalokat, lassabb ritmusokat, kevesebb dobolást.

A séma szerinti váltakozás elősegíti az agy aktívabb gondolkodását. Speciális alkalmazások, amelyek segítenek a felhasználóknak nyomon követni a beállított zenei hangerőt, szintén segítenek abban, hogy ne károsítsák hallásukat.