Programozás gyerekeknek: mikor kezdjük, mit tanuljunk

A mai gyerekek korán elkezdenek számítógépezni. Rajzfilmeket néznek, információkat keresnek, barátokkal beszélgetnek. Házi feladatot és házi feladatot is csinálnak. Ezért meg kell tanítani őket az elektronikával való kommunikációra. De miért pontosan és mikor kezdjem el?

A számítástechnika órákon a millenniumiak főleg szöveget tanultak begépelni, elsajátították a Microsoft Windows-t (legfeljebb Basic-et) és Super Mariót játszottak. Ma a gyerekeknek szánt számítógépek ugyanolyan természetesek, mint a hűtőszekrények. Hogyan segíthet gyermekének abban, hogy jól érezze magát a digitális világban, és hogy a legtöbbet hozza ki a folyamatos frissítésekből? Találjuk ki.

3 - 5 év

A megfelelő életkor ahhoz, hogy a gyermeket megismertessük a számítógéppel. Három éves korukra a gyerekek izomszabályozást fejtenek ki a kezek finommotorikus készségei felett. Vagyis már a képernyőn is észreveszik a billentyűzet és az egér vezérlése közötti kapcsolatot és a változtatásokat. Ebben a korban már egyszerű programokat is el tudnak sajátítani.

5 - 7 év

Az idősebb óvodás korú gyermekek csak saját tapasztalataikból tudnak információt kapni, a másoktól származó információk nem olyan jelentősek számukra, és gyakran nem tekintik az igazság forrásának. Ráadásul a gyerekek továbbra sem érzékelik az egyes részleteket, ezért nagyon lassan írnak és olvasnak (például egy könyv lapja oszthatatlan tárgy számukra). Nehezen tudnak ítéleteket és következtetéseket levonni.

Ha megkérdezi egy gyereket, hogy miből varrjon inget: papírból, szövetből, nyírfa kéregből, polisztirolból vagy gumiból, akkor ő választja ki az anyagot, de nem valószínű, hogy meg tudja magyarázni, miért válaszolt így. 5–7 éves korában a gyermeknek még az algoritmizálás alapjait sem lehet megtanítani (például írjon egy algoritmust az y u2d 6a – (x + XNUMX) kifejezés kiszámításához, vagy írjon le egy algoritmust a matematikai házi feladat elvégzésére). Ezért jobb, ha nyolc éves kortól kezdi el a programozást, és nem korábban.

Iratkozzon fel gyermekét egy korai nyelvfejlesztési vagy fejszámolási tanfolyamra. Kiváló megoldás a puha készségekre való összpontosítás és egy kreatív irány fejlesztése: sportszakaszok, művészeti vagy zeneiskola.

8 - 9 év

Ebben a korban leesik az egocentrizmus mértéke, a gyermek már készen áll arra, hogy elhiggye a tanári ítéleteket, és így megértse az információkat. A szinkretizmus (a gyermek azon vágya, hogy a benyomások összefüggését vegye fel a dolgok összekapcsolására, pl. a hold nem esik le, mert az égen fekszik) is eltűnik, és máris megérthető a legegyszerűbb mechanizmusok működése.

A pszichológusok megkülönböztetik a proximális és a tényleges fejlődés zónáit - olyan készségeket, amelyek más emberekkel való közös tevékenységek során alakulnak ki. Amit a gyermek önállóan meg tud csinálni (például egyszerű ruhát ölteni), az már a tényleges fejlődés zónájában van. Ha még mindig nem tudja, hogyan kell bekötni a cipőfűzőt egy közeli felnőtt felszólítása nélkül, akkor ez a készség még mindig a proximális fejlődés zónájában van. Az osztályteremben a tanár proximális fejlődési zónát hoz létre.

Így a gyermekben kialakul a vizuális-figuratív és heurisztikus gondolkodás (amikor lehetőség van felfedezésekre), megtanulja a logikai feladatokat grafikus és blokk formában megoldani. A programozás sikeres elsajátításához ebben a korban alapvető iskolai matematikai ismeretekre van szükség: összeadás, kivonás, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számokkal 10-en belül.

Kombinatorikus problémákat is meg kell tudni oldani. Például: Murka macska 8 cicának adott életet (6 bolyhos és 5 piros). Hány cica született egyszerre bolyhosan és vörösen? Ezenkívül a gyerekeknek szükségük van logikai problémák megoldására, például grafikus labirintusokra, rebuszokra, egyszerű algoritmusok összeállítására és a legrövidebb út megtalálására.

10 - 11 év

4-5. osztályban az elemi algoritmusok végrehajtása mellett (például az 1. számú térképen jelölje be a következő algoritmust: hagyja el Ozerszket, jusson Okeanszkba) a gyermek megtanulja a programozási nyelv szintaktikai szabályait, és elkezd dolgozni is. elágazó algoritmusokkal, beágyazott ciklusokkal, változókkal és eljárásokkal.

Ehhez fejleszteni kell az absztrakt-logikai gondolkodást: dolgozni különböző előadókkal, önállóan beírni a programkódot, és ok-okozati összefüggéseket kell kiépíteni matematikai és logikai problémák megoldása során. Így előadóként használhatunk egy számítógépes karaktert, amely különféle műveleteket tud végrehajtani a virtuális világban: ugrás, futás, fordulás stb.

Az oktatási feladatoknál például szükséges, hogy egy dobozt mozgasson. Ehhez a gyermeknek bizonyos sorrendben be kell írnia a szükséges parancsokat a programban. Ez fejleszti az absztrakt logikai gondolkodást, a gyermek jól látja, hogyan mozog a karaktere, és megérti, ha hibázik a parancsok írásakor.

A gyerekek maguk is vonzódnak a technikához és minden újdonsághoz, ezért fontos, hogy a szülők ezt az érdeklődést hasznos irányba tereljék. A programozás bonyolult és hozzáférhetetlen területnek tűnik, csak keveseknek van kitéve. Ha figyelmesen megvizsgálja a gyermek érdekeit, és megfelelően fejleszti képességeit, akkor „az a számítógépes zseni” válhat belőle.

A fejlesztőről

Szergej Shedov - a Moszkvai Programozói Iskola alapítója és igazgatója.

Hagy egy Válaszol