tartalom
- Megtérülési pont hozzárendelése
- Kiegyenlítő pont képlet az Excelben
- A nullszaldós pont számítása
- A modell egy vállalkozás fedezeti pontjának kiszámításához
- A fedezeti pont kiszámításának szakaszai AD Sheremet szerint
- Az első számítási lehetőség: ismerjük a költségeket és az értékesítési mennyiséget
- A második számítási lehetőség: ismerjük az árat és a költségeket
- A harmadik számítási lehetőség: a szolgáltató szektor és a kereskedelem számára
- Példa a fedezeti pont kiszámítására Excelben
- Hogyan rajzoljunk kiegyenlítési pontdiagramot az Excelben
- Ahol részletes számításokra van szükség, használat gyakorlása
- A fedezeti modell előnyei és hátrányai
- Következtetés
Fenn kell tartani a cég folyamatos sikerét, ehhez pedig meg kell határozni az értékesítési volumen biztonságos határait. Ezt az információt a fedezeti pont segítségével lehet megszerezni. Nézzük meg, mi ez, mi a használata, és hogyan végezzünk számításokat a Microsoft Excel eszközeivel.
Megtérülési pont hozzárendelése
A vállalkozás meghatározott ideig tartó tevékenységének eredménye bevétel és költség. A nyereség szintjének megállapításához a költségeket levonják a bevételből, de az eredmény nem mindig pozitív, különösen akkor, ha a szervezet nemrég lépett be a piacra. A fedezeti pont egy olyan gazdasági helyzet, amikor a bevétel fedezi a kiadásokat, de a társaság még nem termelt nyereséget.. A koordináták értéke nulla.
A fedezeti pont megállapítása megérti, hogy mennyit kell előállítani és eladni a stabil fejlődés érdekében. Ezt a mutatót a vállalkozás állapotának meghatározására számítják ki. Ha a fedezeti határ felett magasak a termelési és értékesítési mutatók, akkor a cég stabilan működik, a kockázatok minimálisak. Emellett a helyzet nullapontról történő felmérése segíti a vezetőket nagy döntések meghozatalában – például a termelés bővítésében és új módszerek bevezetésében. Az így kapott adatokat a befektetők és a hitelezők rendelkezésére bocsátjuk, hogy megerősítsék a szervezet fenntarthatóságát.
Kiegyenlítő pont képlet az Excelben
A nullapont értékeit a következő képlettel számíthatja ki: P*X - FC – VC*X = 0. Változó értékek:
- P – a termék ára a vevő számára;
- X a termelés mennyisége;
- FC – fix költségek;
- A VC az a változó költség, amelyet a vállalat egy termékegység előállítása során visel.
A képlet két változója különösen befolyásolja a profitot – az előállított termék mennyisége és a nem fix költségek. Ezek a mutatók összefüggenek egymással, változásuk a jövedelem növekedéséhez vagy csökkenéséhez vezet. A pénzbeli egyenértéken kívül vannak természetes egységek - az áruk mennyiségének kiszámítása a következő képlet szerint történik: X = FC/(P - VC). A fix költségeket (FC) elosztjuk az ár (P) és a nem fix költségek (VC) különbségével, hogy megkapjuk a stabilitáshoz szükséges eladott termékmennyiséget.
A kiadásokat fedező bevétel összegét ismert termelési mennyiség mellett kell figyelembe venni. A mutatót megszorozzuk az előállított áru egységenkénti költségével: P*X. Amikor a szükséges képletek ismertek, ideje kideríteni, milyen mutatók mellett lesz semleges állapotban a vállalkozás.
A nullszaldós pont számítása
A közgazdászok számos módszert ismernek a fedezeti pont eléréséhez szükséges mutatók kiderítésére. Mindegyikük Microsoft Excel táblázatokat használ, és képletekkel dolgozik.
A modell egy vállalkozás fedezeti pontjának kiszámításához
Emlékezik! A nulla gazdasági momentum meghatározásakor ideális számokat és összegeket veszünk.
A fedezeti pont levezetése ideális modell a szervezet fejlesztéséhez; a valóságban a költségek előre nem látható növekedése vagy a kereslet csökkenése miatt változhatnak az eredmények. Vegye figyelembe a számítás során érvényes feltételezéseket:
- a megtermelt áru mennyisége és a költségek lineárisan összefüggenek;
- a termelési kapacitás és a terméktípus változatlan marad;
- az ár és a nem fix költségek a figyelembe vett időintervallumban változatlanok maradnak;
- a megtermelt mennyiség megegyezik az értékesítéssel, a termékből nincs készlet;
- a változó költségek tökéletes pontossággal előre jelezhetők.
A fedezeti pont kiszámításának szakaszai AD Sheremet szerint
AD Sheremet közgazdász elmélete szerint a nulla pontot három szakaszban kell meghatározni. A tudós úgy véli, hogy a szervezeteknek információra van szükségük erről a mutatóról, hogy a biztonságos zónában maradjanak, és amennyire csak lehetséges, bővítsék azt. Vessünk egy pillantást a Sheremet által levezetett lépésekre:
- Információszerzés a legyártott termékek számáról, bevételekről és kiadásokról, az értékesítés mértékéről.
- Állandó és egyszeri kiadások meghatározása, és utána – a nulla pont és tartomány, amelyben a szervezet munkája biztonságos.
- Egy adott vállalat számára előállított és értékesített áru megfelelő mennyiségének meghatározása.
Az első számítási lehetőség: ismerjük a költségeket és az értékesítési mennyiséget
A nullapont képlet módosításával kiszámítjuk a termék árát, melynek beállításával lehet majd semleges értéket elérni. A számítás megkezdéséhez adatokat kell szereznie a szervezet állandó veszteségeiről, az áruk költségéről és a tervezett értékesítésekről. A képlet így van írva: P = (FC + VC(X))/H. A VC(X) azt jelenti, hogy az önköltségi árat meg kell szorozni az eladott áruk mennyiségével. Az eredmények táblázat formájában így néznek ki:
Az ismert adatok pirossal vannak kiemelve. A képletbe beillesztve megkapjuk az eladott áruk mennyiségét rubelben vagy más pénznemben.
A második számítási lehetőség: ismerjük az árat és a költségeket
A fedezeti pont kiszámításának legnépszerűbb módja a nagy termeléssel rendelkező szervezetekben használatos. Meg kell találni, hogy hány eladott áru vezet a szervezetnek nulla veszteséghez és nyereséghez. Ennek a számnak a meghatározásához a fedezeti pont természetes megfelelőjének képletét használjuk: X = FC/(P - VC).
Ismert adatok a fix és változó költségek, valamint az áru megállapított ára. A pénzbeli egyenérték meghatározásához a termék árát meg kell szorozni a termék egységeiben kifejezett értékesítési mennyiségével. A táblázat ebben az esetben így néz ki:
A harmadik számítási lehetőség: a szolgáltató szektor és a kereskedelem számára
Egy kereskedő vagy szolgáltató szervezet számára nehéz kiszámítani a fedezeti pontot, mert minden árunak és szolgáltatásnak más az ára. Az átlagérték nem fog működni – az eredmény túlságosan pontatlan lesz. A nullpontszámítás változója a jövedelmezőség lesz, ez a mutató az értékesítésben játszik szerepet.
A megcélzott jövedelmezőség a termék eladásakor kapott felár mértéke. A szükséges bevétel (S) kiszámításához ismernie kell annak értékét (R) és az állandó költségekre vonatkozó információkat (FC). A bevétel a célértékesítési mennyiség rubelben. A képlet a következő: S = FC/R.
Készítsünk táblázatot ismert értékekkel, és próbáljuk meghatározni a stabilitáshoz szükséges bevételt. Annak érdekében, hogy a jövőben megtudjuk az értékesítések mennyiségét fizikai értelemben, hozzáadjuk az áru becsült árát. Ehhez a következő képletet használják: Sn=S/P. Az egyik értéket a másikkal elosztva a kívánt eredményt kapjuk:
Példa a fedezeti pont kiszámítására Excelben
A számítást a második módszerrel kell elvégezni, mivel a gyakorlatban ezt használják leggyakrabban. Létre kell hozni egy táblázatot a cég munkájáról ismert adatokkal – fix költségek, változó költségek és egységár. Az információk lapon való megjelenítése segít a képlet segítségével történő számítás további egyszerűsítésében. Példa a kapott táblázatra:
A rögzített adatok alapján egy második táblázat épül. Az első oszlop a termelési mennyiségre vonatkozó adatokat tartalmazza – több sort kell létrehoznia a különböző időszakokhoz. A második ismétlődő cellákból áll a fix költségek összegével, a harmadik oszlopban a változó költségek találhatók. Ezután a teljes költség kiszámítása történik, a 4. oszlop összeállítása ezekkel az adatokkal. Az ötödik oszlop a különböző számú termék értékesítése utáni teljes bevétel kiszámítását tartalmazza, a hatodik pedig a nettó nyereség összegét. Így néz ki:
Az oszlopokra vonatkozó számításokat képletekkel végezzük. A cellanevek manuálisan is megadhatók. Van egy másik módszer is: írja be a „=” jelet a függvénysorba, és válassza ki a kívánt cellát, tegye be a kívánt matematikai jelet, és válassza ki a második cellát. A számítás automatikusan megtörténik a létrehozott képlet szerint. Tekintsük az egyes sorok adatainak kiszámításához szükséges kifejezéseket:
- változó költségek = termelési mennyiség * fix költségek;
- összköltség = fix + változó;
- bevétel uXNUMXd termelési mennyiség * teljes költség;
- határjövedelem uXNUMXd bevétel – változó költségek;
- nettó nyereség / veszteség = bevétel – összes költség.
A kapott táblázat így néz ki:
Ha az eredményben egyik karakterlánc sem végződik nullával, akkor további számításokat kell végeznie – hogy megtudja a biztonsági határ / ráhagyás értékét százalékban és pénzben. Ez az érték azt mutatja, hogy a vállalat milyen messze van a fedezeti ponttól. Hozzon létre két további oszlopot a táblázatban.
A pénzben kifejezett biztonsági ráhagyási képlet szerint a bevétel minden értékéből le kell vonni a pozitív értékét, amely a legközelebb áll a nullához. Egyszerűsített formában így írják: KBden uXNUMXd Vfact (tényleges bevétel) – Wtb (bevétel a biztonsági ponton).
A biztonság százalékos arányának meghatározásához el kell osztani a pénzbeli biztonsági határ értékét a tényleges bevétel összegével, és meg kell szorozni a kapott számot 100-zal: KB% u100d (KBden / Vaktuális) * XNUMX%. A fedezeti pont pontosabban meghatározható a biztonsági élről, ahogy az alábbi képen látható:
Hogyan rajzoljunk kiegyenlítési pontdiagramot az Excelben
A grafikon vizuálisan tükrözi, hogy a nyereség mely ponton lesz nagyobb, mint a veszteség. Az összeállításhoz Excel eszközöket fogunk használni. Először ki kell választania a „Beszúrás” lapot, és meg kell találnia rajta a „Diagramok” elemet. Ha rákattint az ezzel a felirattal ellátott gombra, megjelenik a sablonok listája. Szórványdiagramot választunk – ezekből is több van, szükségünk van egy diagramra, amelyben éles kanyarok nélküli görbék vannak.
Ezután meghatározzuk, hogy milyen adatok jelenjenek meg a diagramon. Miután jobb gombbal kattintott a fehér területre, ahol később megjelenik a diagram, megjelenik egy menü – szükség van az „Adatok kiválasztása” elemre.
Az adatkiválasztó ablakban keresse meg a „Hozzáadás” gombot, és kattintson rá. A bal oldalon található.
Egy új ablak jelenik meg a képernyőn. Itt meg kell adnia azokat a cellatartományokat, amelyekben a diagram egyik ágának adatai találhatók. Nevezzük el az első grafikont „Összköltség”-nek – ezt a kifejezést a „Sorozat neve” sorba kell beírni.
Az adatokat a következőképpen alakíthatja grafikonná: kattintson az „X értékek” sorra, tartsa lenyomva az oszlop felső celláját, és húzza le a kurzort a végére. Ugyanezt tesszük az „Y értékek” sorral is. Az első esetben ki kell választania az „Áruk száma”, a másodikban az „Összes költség” oszlopot. Ha minden mezőt kitöltött, kattintson az „OK” gombra.
Kattintson ismét a „Hozzáadás” gombra az adatkiválasztó ablakban – az előzővel megegyező ablak jelenik meg. A sorozat neve mostantól „Total Income”. Az X értékek a „Tételek száma” oszlop celláiban lévő adatokra vonatkoznak. Az „Y értékek” mezőt ki kell tölteni, kiemelve az „Összes bevétel” oszlopot.
Most kattintson az „OK” gombra az „Adatforrás kiválasztása” ablakban, ezzel bezárva azt. A diagram területén megjelenik egy grafikon metsző vonalakkal. A metszéspont a fedezeti pont.
Ahol részletes számításokra van szükség, használat gyakorlása
A fedezeti pont elérése számos olyan területen segít, ahol a pénzügyi oldal fontos szerepet játszik. A cégen belül a számításokat pénzügyi elemző, fejlesztési igazgató vagy tulajdonos végezheti. A nulla pont értékeinek ismerete segít megérteni, hogy a vállalkozás mikor nyereséges, milyen állapotban van egy adott időpontban. Az értékesítési tervet a fedezeti pont ismeretében lehet pontosabban összeállítani.
Ha egy hitelező vagy befektető elegendő adattal rendelkezik a cégről, akkor a fedezeti pont alapján is megállapíthatja a szervezet megbízhatóságát, és eldöntheti, hogy érdemes-e ebbe befektetni.
A fedezeti modell előnyei és hátrányai
Ennek a modellnek a fő előnye az egyszerűség. A megtérülési pont meghatározásának három módja mindenki számára elérhető, akinek Microsoft Excel van az eszközén. A probléma az, hogy a modell feltételes és korlátozott. A gyakorlatban az egyik mutatóban váratlan változások következhetnek be, amelyek miatt a számítások eredményei haszontalannak tekinthetők. Ha a termékek iránti kereslet instabil, lehetetlen előre meghatározni az értékesítés pontos mennyiségét. Más tényezők is befolyásolják – például a marketing osztály munkájának minősége.
Következtetés
A fedezeti pont kiszámítása hasznos gyakorlat a régóta működő, stabil termékkeresettel rendelkező vállalkozások számára. Erre a mutatóra összpontosítva előre tervezhet egy munkatervet. A fedezeti pont megmutatja, hogy a termelés és az értékesítés mekkora volumenénél fedezi a nyereség teljes mértékben a veszteséget, meghatározza a vállalat biztonsági zónáját.