Lehet az irigység pozitív érzés?

Napról napra emelést vársz. Rengeteget tettél azért, hogy elintézd a dolgaidat: betartottad főnököd összes ajánlását, és mindent javítottál, amit a munkád során javíthatsz, későn maradtál az irodában, és hétvégén munkába jártál. És most megüresedett egy vezetői pozíció. Biztos vagy benne, hogy téged neveznek ki – nincs más.

Ám a főnök hirtelen közli, hogy úgy döntött, Markot, az ön fiatal kollégáját nevezi ki erre a pozícióra. Hát persze, ez a Mark mindig úgy néz ki, mint egy hollywoodi sztár, és a nyelve lógott. A hozzá hasonló valaki bárkit elvarázsol. De nemrég csatlakozott a céghez, és közel sem dolgozott olyan keményen, mint te. Te érdemelsz fizetésemelést, nem ő.

Nemcsak az csalódott, hogy nem neveztek ki vezetői pozícióba, hanem erős ellenszenv is van Mark iránt, amiről korábban nem volt tudatában. Fel van háborodva, hogy megkapta azt, amiről oly sokáig álmodott. És elkezdesz kellemetlen dolgokat mesélni a kollégáidnak Markról, és egész nap arról álmodozol, hogyan dobhatod le a talapzatáról munka helyett.

Honnan jön az irigység?

Az irigység összetett társadalmi érzelem. Kezdődik azzal a felismeréssel, hogy valakinek van valami értéke, ami neked nincs meg. Ezt a felismerést fájdalmas és kellemetlen érzés kíséri.

Evolúciós szempontból információval szolgál számunkra társadalmi helyzetünkről, és ösztönöz bennünket e pozíció javítására. Még néhány állat is képes megtapasztalni az elsődleges irigységet azokkal szemben, akik sikeresebbek.

De az irigységnek van egy sötét oldala is. Ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, hogy elérjük, amit akarunk, azon gondolkodunk, mi hiányzik bennünk, és neheztelünk azokra, akiknek ez van. Az irigység duplán ártalmas, mert nemcsak rossz érzéseket kelt bennünk, hanem rosszindulatú érzéseket is kelt bennünk azokkal szemben, akik semmi rosszat nem tettek velünk.

Rosszindulatú és hasznos irigység

A vallási vezetők, filozófusok és pszichológusok hagyományosan az irigységet abszolút gonoszságnak tekintették, amely ellen a teljes szabadulásig meg kell küzdeni. De az utóbbi években a pszichológusok elkezdtek beszélni a jó oldaláról. Erőteljes motivátora a személyes változásnak. Az ilyen „hasznos” irigység ellentétben áll a káros irigységgel, amely arra késztet bennünket, hogy ártsunk annak, aki valamiben felülmúlt minket.

Amikor Mark megkapta azt a munkát, amelyről álmodott, természetes, hogy először a féltékenység szúrt ki. De akkor lehet másképp viselkedni. Megengedheti magát a „káros” irigységnek, és elgondolkozhat azon, hogyan tegye Markot a helyére. Vagy használhat hasznos irigységet, és dolgozhat magán. Például átvenni azokat a módszereket, technikákat, amelyekkel elérte a célt.

Talán kevésbé kell komolyan vennie, és meg kell tanulnia egy sikeresebb kollégától vidám és barátságos kommunikációs módját. Figyeld meg, hogyan rangsorol. Tudja, hogy mely feladatokat lehet gyorsan elvégezni, és melyek teljes odaadást igényelnek. Ez a megközelítés lehetővé teszi számára, hogy lépést tartson mindennel, ami munkaidőben szükséges, és jó hangulatban maradhat.

A pszichológusok sokat vitatkoznak az irigység káros és hasznos felosztásának megfelelőségéről. Yochi Cohen-Cheresh és Eliot Larson pszichológusok szerint az irigység két típusra osztása nem tisztáz semmit, de még jobban összezavar mindent. Úgy vélik, hogy kollégáik, akik káros és jótékony irigységről beszélnek, összekeverik az érzelmet az érzelem által kiváltott viselkedéssel.

Mire valók az érzelmek?

Az érzelmek különleges élmények, érzések, amelyek bizonyos körülmények között keletkeznek. Két funkciójuk van:

Először, gyorsan tájékoztatnak bennünket az aktuális körülményekről, például veszélyről vagy lehetőségről. Furcsa zaj vagy váratlan mozgás jelezheti egy ragadozó jelenlétét vagy más veszélyt. Ezek a jelek félelmet váltanak ki. Hasonlóképpen izgalmat tapasztalunk egy vonzó személy jelenlétében, vagy amikor finom ételek vannak a közelben.

MásodszorAz érzelmek irányítják viselkedésünket. Amikor félelmet tapasztalunk, bizonyos lépéseket teszünk, hogy megvédjük magunkat. Amikor boldogok vagyunk, új lehetőségeket keresünk és bővítjük társadalmi körünket. Amikor szomorúak vagyunk, kerüljük a társasági életet, és elzárkózunk, hogy megnyugodjunk.

Az irigység egy – a viselkedési reakciók különbözőek

Az érzelmek elmondják, mi történik velünk pillanatnyilag, és megmondják, hogyan reagáljunk egy adott helyzetre. De fontos különbséget tenni az érzelmi élmény és az általuk kiváltott viselkedés között.

Ha a jótékony és a káros irigység két különböző érzelem, akkor az ezeket az érzelmeket megelőző eseményeknek is különbözniük kell. Például a harag és a félelem érzelmi válasz a fenyegetésekre, de a félelem a veszély elkerüléséhez, a harag pedig támadáshoz vezet. A haragot és a félelmet másként élik meg, és eltérő viselkedési megnyilvánulásokhoz vezetnek.

De hasznos és káros irigység esetén minden más. Az irigységhez vezető elsődleges fájdalmas élmény ugyanaz, de a viselkedési reakciók eltérőek.

Amikor azt mondjuk, hogy az érzelmek irányítják viselkedésünket, úgy hangzik, mintha gyenge, tehetetlen áldozatai lennénk érzéseinknek. Ez igaz lehet más állatokra is, de az emberek képesek elemezni az érzelmeiket, és másként viselkedni a befolyásuk alatt. Hagyhatja, hogy a félelem gyávává tegye, vagy a félelmet bátorsággá változtathatja, és megfelelően reagálhat a sors kihívásaira.

A függőség is kontrollálható. Ez az érzelem fontos információkat ad társadalmi helyzetünkről. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk ezzel a tudással. Hagyhatjuk, hogy az irigység lerombolja önbecsülésünket, és ártson társas kapcsolataink jólétének. De képesek vagyunk pozitív irányba terelni az irigységet, és személyes változásokat elérni segítségével.

A szerzőről: David Ludden a georgiai Gwyneth College pszichológia professzora és a The Psychology of Language: An Integrated Approach című könyv szerzője.