Leküzdhetjük-e a depressziót zöldekkel?

Michael Greger, MD, 27. március 2014

Miért tűnik úgy, hogy a gyakori zöldségfogyasztás több mint felére csökkenti a depresszió esélyét?

2012-ben a kutatók azt találták, hogy az állati termékek elhagyása két hétig javítja a hangulatot. A kutatók a főként csirkékben és tojásokban található arachidonsavat hibáztatják a mentális egészségre gyakorolt ​​negatív hatásokért. Ez a sav provokálja az agyi gyulladás kialakulását.

De a növényi hangulat javulása a növényekben található fitonutrienseknek is köszönhető, amelyek átjutnak a fejünkben lévő vér-agy gáton. A Nutritional Neuroscience folyóiratban megjelent közelmúltbeli áttekintés azt sugallja, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása nem invazív, természetes és olcsó kezelést és megelőzést jelenthet az agyi betegségekben. De hogyan?

A legújabb kutatások megértéséhez ismernünk kell a depresszió mögött meghúzódó biológiát, a depresszió úgynevezett monoamin-elméletét. Ez az elképzelés az, hogy a depresszió az agy kémiai egyensúlyának felborulásából eredhet.

Az egyik módja annak, hogy agyunk idegei milliárdjai kommunikálhassanak egymással, a neurotranszmittereknek nevezett kémiai jelek közvetítése. A két idegsejt nem igazán érintkezik egymással – fizikai rés van közöttük. E szakadék áthidalása érdekében, amikor az egyik ideg egy másikat akar kigyújtani, vegyi anyagokat szabadít fel a résben, köztük három monoamint: szerotonint, dopamint és noradrenalint. Ezek a neurotranszmitterek aztán egy másik ideghez úsznak, hogy felkeltsék a figyelmét. Az első ideg újra felszívja őket, hogy újra felhasználják, amikor legközelebb beszélni akar. Folyamatosan monoaminokat és enzimeket, monoamin-oxidázokat is termel, folyamatosan felveszi és csak a megfelelő mennyiséget tartja fenn.

Hogyan működik a kokain? Monoamin-újrafelvétel-gátlóként működik. Megakadályozza az első ideget, megakadályozva, hogy visszaszívja azt a vegyszerhármast, amelyek kénytelenek folyamatosan a vállát kopogtatni, és folyamatosan jelezni a következő sejtnek. Az amfetamin ugyanígy működik, de növeli a monoaminok felszabadulását is. Az ecstasy úgy működik, mint egy amfetamin, de viszonylag nagyobb szerotonin felszabadulását okozza.

Egy idő után a következő idegesség azt mondhatja: „Elég volt!” és nyomd le a receptoraidat, hogy csökkentsd a hangerőt. Ez a füldugóhoz hasonlítható. Tehát egyre több gyógyszert kell bevennünk, hogy ugyanazt a hatást elérjük, aztán amikor nem kapjuk meg, durván érezhetjük magunkat, mert a normál átvitel egyszerűen nem megy át.

Úgy gondolják, hogy az antidepresszánsok hasonló mechanizmusokat tartalmaznak. A depresszióban szenvedők agyában megemelkedett a monoamin-oxidáz szintje. Ez egy enzim, amely lebontja a neurotranszmittereket. Ha a neurotranszmittereink szintje csökken, depresszióssá válunk (vagy az elmélet szerint).

Így számos különböző gyógyszercsoportot fejlesztettek ki. A triciklikus antidepresszánsok gátolják a noradrenalin és a dopamin újrafelvételét. Aztán voltak SSRI-k (szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók), például a Prozac. Most már tudjuk, hogy ez mit jelent – ​​egyszerűen blokkolják a szerotonin újrafelvételét. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek egyszerűen blokkolják a noradrenalin újrafelvételét, vagy blokkolják a dopamin újrafelvételét, vagy a kettő kombinációját. De ha a probléma a túl sok monoamin-oxidáz, miért nem blokkolja az enzimet? Készítsen monoamin-oxidáz inhibitorokat. Megtették, de a monoamin-oxidáz-gátlók rossz hírű gyógyszereknek minősülnek, mivel súlyos mellékhatások lehetnek, amelyek akár végzetesek is lehetnek.

Most végre beszélhetünk a legújabb elméletről, miszerint a gyümölcsök és zöldségek miért javíthatják a hangulatunkat. A depresszió inhibitorai különféle növényekben találhatók. Az olyan fűszerek, mint a szegfűszeg, az oregánó, a fahéj, a szerecsendió gátolják a monoamin-oxidázt, de az emberek nem esznek annyi fűszert, hogy meggyógyítsák agyukat. A dohánynak hasonló hatása van, és ez lehet az egyik oka a cigaretta elszívása utáni hangulatjavulásnak.

Oké, de mi van, ha nem akarjuk a rossz hangulatot tüdőrákra cserélni? Az almában, bogyós gyümölcsökben, szőlőben, káposztában, hagymában és zöld teában található monoamin-oxidáz-inhibitor valójában kellőképpen befolyásolhatja agyunk biológiáját ahhoz, hogy javítsa a hangulatunkat, és ez segíthet megmagyarázni, hogy a növényi alapú étrendet kedvelőknek miért van magasabb szellemi képessége. egészségügyi pontszám.

A mentális betegségek másik természetes gyógymódjaik a sáfrányt és a levendulát ajánlhatják.  

 

Hagy egy Válaszol