Halál az éhségre!

Krisztus böjtölt, Buddha böjtölt, Pythagoras böjtölt… Ezeknek a böjtöknek azonban egészen más célja volt, mint sokunké. Az éhezés valóban jó módszer a gyors fogyásra és méregtelenítésre?

Ma, amikor szinte bárhol és bármikor kapható élelmiszer, gyakrabban követjük el a falánkság bűnét. Vacsorázni nem kell a földre mész krumplit ásni, vagy az erdőn keresztül futni vadászni. Elég, ha ételt rendel telefonon, vagy felkeresi a legközelebbi üzletet vagy bárt. Ennek eredményeként túl sokat eszünk, és ezért nem csak hízunk, hanem bűntudatot is érezünk. Csökkenti az önbecsülésünket és rontja a hangulatunkat. Éhségsztrájk jön a megmentésre. És nem csak a felesleges kilogrammoktól való megszabadulás, hanem a lelkiismeret-furdalás is. Olyan ez, mint egy vezeklés, amely lehetővé teszi, hogy megtisztulj a bűntől. De vajon egészséges?

Tisztítás éhezéssel

Az idők hajnala óta az ember különféle módokon tisztította magát, hogy megszabaduljon bűntudatától. Szinte minden kultúrában vannak a lelki megújulás rítusai – mosás, égetés, füstölés. Ezek a legjobb orvosság a hibák vagy mulasztások miatti lelkiismeret-furdalás ellen, így kényelmesebben érezheti magát. A böjt is egy ilyen rituálé. Krisztus 40 napig és 40 éjszakán át böjtölt a sivatagban. Buddha is ezt tette. Az éhezést kínai, tibeti, arab, görög és római bölcsek alkalmazták. Pythagoras évente egyszer 10 napig böjtölt. Hippokratész nem engedte a betegeket enni, amíg a gyógyulás első jelei meg nem jelentek. A böjt minden vallásban előfordul, különböző fokú korlátozásokkal. Európai keresztény hagyományunkban a böjt a tél után kezdődik, amely során pazarul ünnepeljük a farsangot, és húsvétig tart. Ezután korlátozzuk az ételeinket, elhagyjuk a húst vagy az édességeket. A muszlimok nem esznek egész nap a ramadán idején, csak naplemente után. Ma még a valláson kívül is, a kollektív bűn, a környezetszennyezés következményeitől megszabadulva, egy időre abbahagyjuk az evést, hogy megtisztítsuk a szervezetet a mezőgazdaság és állattenyésztés fejlődése által előidézett káros sertésektől. Ez azért van, hogy megvédjen minket a rákjárványtól, amelynek okait szintén a civilizáció fejlődésében tartják nyilván.

A böjt teoretikusai

Proponents of natural medicine claim that starvation frees the body from toxins, harmful deposits and excess cholesterol. Those who used it assure that hunger heals, rejuvenates and prolongs life. Its operation affects both every single cell and the psyche. One of the most famous promoters of starvation treatment, GP Malakhov, a TV presenter, promoter of a healthy lifestyle, author of many publications on natural methods of healing the body and self-healing, explains the stages of fasting in his book “Healing Fasting”. First, the body gets rid of stagnant water, table salt and calcium salts. Then the diseased tissue, abdominal fat and muscles are used up.

Małachow szerint ez az autolízis folyamat, amely megszabadítja a szervezetet a méreganyagoktól és a lerakódásoktól. Ezután megtörténik az intracelluláris tisztítás. A vesék, a belek és a tüdő nagyon intenzíven dolgoznak böjt közben, eltávolítják a szervezetből a zsírbomlás mérgező termékeit – acetont, zsírsavat, fehérjéket – tirozint és triptofánt, valamint fenilalanint, fenolt, krezolt és indiumot. Mindezek a mérgező anyagok kellemetlen szagúak. A szervezet megszabadul a peszticidektől, a nehézfémektől és a radionukleotidoktól is. Małachow azt állítja, hogy a tüdő ezután körülbelül 150 különféle toxint választ ki gáz halmazállapotban. Az „éhező maratonfutók” azt állítják, hogy a maximális étkezési idő 40 nap.

A mérsékelt böjt hívei azt javasolják, hogy havonta egyszer, egy napra, finom változatban végezzük, azaz víz helyett gyümölcs- és zöldséglevekkel. Egy extrémebb tisztítás egy hétig tart.

Mit mondanak a táplálkozási szakemberek és az orvosok?

A táplálkozási szakértők és az orvosok nem az éhezés hívei. – Agyunknak és izmainknak glükózra van szükségük a munkához – mondja Nejno Anna háziorvos, táplálkozási szakértő. Emlékeztetni kell arra is, hogy a fehérjehiány saját izmaink elégetését okozza, és ezek végül is sok kalóriát fogyasztanak, nem teszik lehetővé a zsírszövet táplálását.

– Az éhségsztrájknak orvosi szempontból nincs értelme. Ettől azonban rosszul érzi magát. A zsírok elégetésével a szervezet ketontesteket termel, amitől a kezdeti fejfájás és rossz hangulat után eufórikus érzésünk lesz. Az ilyen kezelés azonban számos mellékhatással járhat, mint például a köszvényes rohamok megemelkedett húgysavszinttel vagy avitaminózissal és csökkent immunitással rendelkezőknél – teszi hozzá az orvos.

Az avitaminózis torz elváltozásként nyilvánulhat meg, befolyásolja a haj és a köröm megjelenését, és növeli a fertőzésekre való hajlamot. Zofia Urbańczyk dietetikus azt mondja, hogy az ilyen nagy korlátozások bevezetése mindig a jojó-effektushoz kapcsolódik. Az éhezés fogyást okoz, de ugyanilyen gyorsan visszatérünk rá. Ráadásul az éhező szervezet lelassítja az anyagcserét. Dr. Piotr Burda toxikológiai szakember arra figyelmeztet, hogy az éhezett szervezet másként reagál a gyógyszerekre, például a fájdalomcsillapító paracetamol mérgezőbb az éhezőnek.

Az éhezés tisztít?

Az egészséges szervezet megtisztítja magát. Az eliminációs diéták nem, mert a tisztítás egy olyan folyamat, amelyet folyamatosan végezni kell. Szervezetünk fel van szerelve ehhez a megfelelő mechanizmusokkal. A tüdő, a vese, a máj, a belek és a bőr eltávolítja a káros anyagokat. – Nem tisztíthatja meg a vért gyógynövényekkel, bélmosással vagy éheztetéssel. Ha a betegnek veseproblémái vannak, a szervezete megmérgeződik, és dialízist kell végezni. Ha a máj nem működik, át kell ültetni – magyarázza Prof. Wiesław Wiktor Jędrzejczak hematológus.

„Tegyük fel, hogy valakinek feleslegben van higanyszármazéka, amit szennyezett vizekből származó tengeri halakkal együtt fogyasztunk, akkor hatalmas mennyiségű víz ivása nem mossa ki a testzsírból. A biológiai folyadékok közötti nagyon lassú csere miatt még néhány napon belül sem ürül ki jelentős részük a szervezetben lévő lerakódásokból – mondja a belgyógyász prof. Zbigniew Gaciong. A méregtelenítés, vagyis az orvostudományban a méregtelenítés elsősorban a szervezet mérgező méreganyag-ellátásának leállítását jelenti.

– Ha valakinek alkoholmérgezése van, megvárjuk, míg a máj metabolizálja. Természetesen bizonyos esetekben, például akut ólom- vagy cianidmérgezés esetén olyan anyagokat juttatunk a beteg vérkeringésébe, amelyek megkötik a nehézfémeket és néhány órán belül kiürülnek velük – magyarázza Dr. Piotr Burda toxikológus.

Egynapos böjt testnek és léleknek

Dr. Burda úgy véli, hogy az egynapos böjt egészségesebb, mint az interneten elérhető fogyókúrás termékek. Dr. Nejno hozzáteszi, hogy jót tesz az egészségünknek. Mindazonáltal rámutat, hogy nincsenek csodás parancsikonok. Hogyan tisztítsuk meg hatékonyan a testünket? – A racionális méregtelenítés az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás és a káros tényezők elkerülése – válaszolják az orvosok.

Nincs értelme ezt időnként megtenni. A havonta egyszer űzött sportolásnak nincs komoly egészségügyi hatása, legfeljebb sérülés oka lehet. A havi egyszeri gyümölcs- és zöldségevés sem javít az egészségén. Az egészséges életmód a legjobb módja a szervezet természetes tisztulási folyamatainak támogatásának. Főleg, hogy – ahogy Gaciong professzor – egészségünkről 40 százalékban öröklött gének döntenek, 20 százalékban. helyreállító gyógyászat, a fennmaradó 40 százalék pedig. ez egy életstílus. – Az első tényezőre nincs befolyásunk, a másodikra ​​pedig nagyon csekély mértékben. A harmadik viszont teljesen rajtunk múlik – mondja prof. Gaciong.

A pszichológusoknak sincs semmi az egynapos böjtök ellen. Úgy vélik, hogy az egészséget nem károsító és a közérzetet javító tevékenységek lehetővé teszik az úgynevezett egészségügyi jólét megszerzését. És mivel állandó stressz alatt élünk, a hibák ilyen megváltása jobban érezheti magunkat.