tartalom
Szarvasostor (Pluteus cervinus)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Pluteaceae (Pluteaceae)
- Nemzetség: Pluteus (Pluteus)
- Típus: Pluteus cervinus (Deer Pluteus)
- Szarvas gomba
- Plyutey barna
- Plutey sötét rostos
- Agaricus pluteus
- Hyporrhodius szarvasbika
- Pluteus szarvas f. szarvas
- Hyporrhodius cervinus var. cervinus
Jelenlegi neve: Pluteus cervinus (Schaeff.) P. Kumm., Der Führer in die Pilzkunde: 99 (1871)
A szarvasostor széles körben elterjedt és elterjedt Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén, különösen a mérsékelt égövi régiókban. Ez a gomba általában keményfán terem, de nem nagyon válogatja, hogy milyen fán terem, és azt sem, hogy mikor terem, tavasztól őszig, melegebb éghajlaton még télen is megjelenik.
A kalap különböző színű lehet, de általában a barna árnyalatai dominálnak. A laza lemezek eleinte fehérek, de gyorsan rózsaszín árnyalatot kapnak.
Egy nemrégiben végzett DNS-adatokat használó tanulmány (Justo et al., 2014) azt jelzi, hogy számos „rejtélyes” faj létezik, amelyet hagyományosan Pluteus cervinusként azonosítottak. Justo és munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy a morfológiai jellemzőkre nem mindig lehet támaszkodni e fajok elkülönítése során, gyakran mikroszkópos vizsgálatra van szükség a pontos azonosításhoz.
fej: 4,5-10 cm, esetenként akár 12, sőt akár 15 cm átmérőt is jeleznek. Eleinte lekerekített, domború, harang alakú.
Ezután szélesen domborúvá vagy majdnem lapossá válik, gyakran széles központi gumóval.
Az életkorral – szinte lapos:
A fiatal gombák kalapján a bőr ragacsos, de hamar kiszárad, nedvesen enyhén ragacsos lehet. Fényes, sima, teljesen kopasz vagy finoman pikkelyes/fibrilláris a közepén, gyakran sugárirányú csíkokkal.
Időnként az időjárási viszonyoktól függően a sapka felülete nem sima, hanem „ráncos”, göröngyös.
A sapka színe a sötéttől a halványbarnáig terjed: barna, szürkésbarna, gesztenyebarna, gyakran olíva- vagy szürke árnyalattal, vagy (ritkán) csaknem fehéres, sötétebb, barnás vagy barnás közepe és világos széle.
A kupak széle általában nem bordázott, de időnként bordázott vagy megrepedhet az idősebb példányokon.
lemezek: Laza, széles, gyakori, sok tányérral. A fiatal plutáknak fehérje van:
Ezután rózsaszínesek, szürkés-rózsaszínek, rózsaszínek lesznek, és végül gazdag hússzínt kapnak, gyakran sötétebb, már-már vörös foltokkal.
Láb: 5-13 cm hosszú és 5-15 mm vastag. Többé-kevésbé egyenes, lehet enyhén ívelt alja, hengeres, lapos vagy kissé megvastagodott alappal. Száraz, sima, kopasz vagy gyakrabban finoman pikkelyes, barnás pikkelyekkel. A szárak tövében a pikkelyek fehéresek, gyakran látható a fehér alapmicélium. Egész, a lábszár közepén lévő pép kissé vatta.
Pép: puha, fehér, nem változtatja színét a vágott és gyűrött helyeken.
Szag halvány, szinte megkülönböztethetetlen, nedvesség vagy nyirkos fa szagaként írják le, „kicsit olyan, mint a ritka”, ritkán „halvány gombaként”.
Íz általában valamelyest hasonlít a ritkára.
Kémiai reakciók: KOH negatívtól nagyon halvány narancsig a kupak felületén.
Spóra porlenyomat: barnás rózsaszín.
Mikroszkópos jellemzők:
Spórák 6-8 x 4,5-6 µm, ellipszoid, sima, sima. KOH színben hialintól enyhén okkerig
A Plyutey szarvas tavasztól késő őszig nő különböző fafajtákon, egyenként, csoportosan vagy kis csoportokban.
Kedveli a lombhullató, de tűlevelű erdőkben is megterem. Elhalt és eltemetett fán, tuskókon és azok közelében nő, élő fák tövében is nőhet.
A különböző források annyira eltérő információkat közölnek, hogy csak meglepődni lehet: ehetetlentől ehetőig, azzal az ajánlással, hogy legalább 20 percig forraljuk fel.
A jegyzet szerzőjének tapasztalata szerint a gomba meglehetősen ehető. Erős ritka szag esetén a gombát 5 percig főzzük, lecsepegtetjük és bármilyen módon főzzük: sütjük, pároljuk, sózzuk vagy pácoljuk. A ritka íz és szag teljesen eltűnik.
De a szarvasostor íze, mondjuk, nem. A pép puha, ráadásul erősen lefőtt.
Az ostorok nemzetségébe több mint 140 faj tartozik, amelyek közül néhányat nehéz megkülönböztetni egymástól.
Plyuteus atromarginatus (Pluteus atromarginatus)
Ez egy ritkább faj, amelyet a feketés kalap és a lemezek sötét színű szélei különböztetnek meg. Félkorhadó tűlevelű fákon nő, a nyár második felétől terem.
Pluteus pouzarianus Singer. Megkülönböztethető a hifákon található csatok jelenléte, amely csak mikroszkóp alatt különböztethető meg. Lágy (tűlevelű) fajok fáin fejlődik, amelyeknek nincs kifejezett szaga.
Plyutey – Rénszarvas (Pluteus rangifer). A 45. szélességi körtől északra boreális (északi, tajga) és átmeneti erdőkben nő.
A rokon nemzetség hasonló tagjai Volvariella a Volvo jelenléte különbözteti meg.
A nemzetség hasonló tagjai entolom szabad lemezek helyett legyen tapadó lemezek. Növekszik a talajon.
Collybia platyphylla (Megacollybia platyphylla)
A Kollybia különböző források szerint ehetetlen vagy feltételesen ehető gomba, amelyet ritka, fehéres vagy krémszínű tapadó lemezek és jellegzetes szálak különböztetnek meg a szár alján.