Szarvasostor (Pluteus cervinus) fotó és leírás

Szarvasostor (Pluteus cervinus)

• Szarvas gomba

• Plyutey barna
• Plutey sötét rostos
• Agaricus pluteus
• Hyporrhodius szarvasbika
• Pluteus szarvas f. szarvas
• Hyporrhodius cervinus var. cervinus

Jelenlegi neve: Pluteus cervinus (Schaeff.) P. Kumm., Der Führer in die Pilzkunde: 99 (1871)

A szarvasostor széles körben elterjedt és elterjedt Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén, különösen a mérsékelt égövi régiókban. Ez a gomba általában keményfán terem, de nem nagyon válogatja, hogy milyen fán terem, és azt sem, hogy mikor terem, tavasztól őszig, melegebb éghajlaton még télen is megjelenik.

A kalap különböző színű lehet, de általában a barna árnyalatai dominálnak. A laza lemezek eleinte fehérek, de gyorsan rózsaszín árnyalatot kapnak.

Egy nemrégiben végzett DNS-adatokat használó tanulmány (Justo et al., 2014) azt jelzi, hogy számos „rejtélyes” faj létezik, amelyet hagyományosan Pluteus cervinusként azonosítottak. Justo és munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy a morfológiai jellemzőkre nem mindig lehet támaszkodni e fajok elkülönítése során, gyakran mikroszkópos vizsgálatra van szükség a pontos azonosításhoz.

fej: 4,5-10 cm, esetenként akár 12, sőt akár 15 cm átmérőt is jeleznek. Eleinte lekerekített, domború, harang alakú.

Ezután szélesen domborúvá vagy majdnem lapossá válik, gyakran széles központi gumóval.

Az életkorral – szinte lapos:

A fiatal gombák kalapján a bőr ragacsos, de hamar kiszárad, nedvesen enyhén ragacsos lehet. Fényes, sima, teljesen kopasz vagy finoman pikkelyes/fibrilláris a közepén, gyakran sugárirányú csíkokkal.

Időnként az időjárási viszonyoktól függően a sapka felülete nem sima, hanem „ráncos”, göröngyös.

A sapka színe a sötéttől a halványbarnáig terjed: barna, szürkésbarna, gesztenyebarna, gyakran olíva- vagy szürke árnyalattal, vagy (ritkán) csaknem fehéres, sötétebb, barnás vagy barnás közepe és világos széle.

A kupak széle általában nem bordázott, de időnként bordázott vagy megrepedhet az idősebb példányokon.

lemezek: Laza, széles, gyakori, sok tányérral. A fiatal plutáknak fehérje van:

Ezután rózsaszínesek, szürkés-rózsaszínek, rózsaszínek lesznek, és végül gazdag hússzínt kapnak, gyakran sötétebb, már-már vörös foltokkal.

Láb: 5-13 cm hosszú és 5-15 mm vastag. Többé-kevésbé egyenes, lehet enyhén ívelt alja, hengeres, lapos vagy kissé megvastagodott alappal. Száraz, sima, kopasz vagy gyakrabban finoman pikkelyes, barnás pikkelyekkel. A szárak tövében a pikkelyek fehéresek, gyakran látható a fehér alapmicélium. Egész, a lábszár közepén lévő pép kissé vatta.

Pép: puha, fehér, nem változtatja színét a vágott és gyűrött helyeken.

Szag halvány, szinte megkülönböztethetetlen, nedvesség vagy nyirkos fa szagaként írják le, „kicsit olyan, mint a ritka”, ritkán „halvány gombaként”.

Íz általában valamelyest hasonlít a ritkára.

Kémiai reakciók: KOH negatívtól nagyon halvány narancsig a kupak felületén.

Spóra porlenyomat: barnás rózsaszín.

Mikroszkópos jellemzők:

Spórák 6-8 x 4,5-6 µm, ellipszoid, sima, sima. KOH színben hialintól enyhén okkerig

A Plyutey szarvas tavasztól késő őszig nő különböző fafajtákon, egyenként, csoportosan vagy kis csoportokban.

Kedveli a lombhullató, de tűlevelű erdőkben is megterem. Elhalt és eltemetett fán, tuskókon és azok közelében nő, élő fák tövében is nőhet.

A különböző források annyira eltérő információkat közölnek, hogy csak meglepődni lehet: ehetetlentől ehetőig, azzal az ajánlással, hogy legalább 20 percig forraljuk fel.

A jegyzet szerzőjének tapasztalata szerint a gomba meglehetősen ehető. Erős ritka szag esetén a gombát 5 percig főzzük, lecsepegtetjük és bármilyen módon főzzük: sütjük, pároljuk, sózzuk vagy pácoljuk. A ritka íz és szag teljesen eltűnik.

De a szarvasostor íze, mondjuk, nem. A pép puha, ráadásul erősen lefőtt.

Az ostorok nemzetségébe több mint 140 faj tartozik, amelyek közül néhányat nehéz megkülönböztetni egymástól.

Plyuteus atromarginatus (Pluteus atromarginatus)

Ez egy ritkább faj, amelyet a feketés kalap és a lemezek sötét színű szélei különböztetnek meg. Félkorhadó tűlevelű fákon nő, a nyár második felétől terem.

Pluteus pouzarianus Singer. Megkülönböztethető a hifákon található csatok jelenléte, amely csak mikroszkóp alatt különböztethető meg. Lágy (tűlevelű) fajok fáin fejlődik, amelyeknek nincs kifejezett szaga.

Plyutey – Rénszarvas (Pluteus rangifer). A 45. szélességi körtől északra boreális (északi, tajga) és átmeneti erdőkben nő.

A rokon nemzetség hasonló tagjai Volvariella a Volvo jelenléte különbözteti meg.

A nemzetség hasonló tagjai entolom szabad lemezek helyett legyen tapadó lemezek. Növekszik a talajon.

Collybia platyphylla (Megacollybia platyphylla)

A Kollybia különböző források szerint ehetetlen vagy feltételesen ehető gomba, amelyet ritka, fehéres vagy krémszínű tapadó lemezek és jellegzetes szálak különböztetnek meg a szár alján.