Ha a családban előfordultak demenciás esetek, és egy személy örökölte rá a hajlamot, ez nem jelenti azt, hogy halálra kell várni, amíg a memória és az agy meghibásodnak. A tudósok újra és újra bebizonyították, hogy az életmódváltás még azoknak is segíthet, akiknek „rossz genetikája” van e tekintetben. A fő dolog az, hogy hajlandó legyen gondoskodni az egészségéről.
Sokat változtathatunk az életünkben – de sajnos a saját génjeinken nem. Mindannyian bizonyos genetikai öröklődéssel születünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tehetetlenek lennénk.
Vegyük például a demenciát: ha előfordultak is ilyen kognitív zavarok a családban, elkerülhetjük ugyanezt a sorsot. "Bizonyos intézkedések megtételével, életmódbeli változtatásokkal késleltethetjük a demencia kialakulását vagy lassíthatjuk annak progresszióját" - mondta Dr. Andrew Budson, a Boston Veterans Health Complex neurológus professzora.
A kor a hibás?
A demencia olyan általános fogalom, mint a szívbetegség, és valójában kognitív problémák egész sorát öleli fel: memóriavesztés, problémamegoldási nehézségek és egyéb gondolkodási zavarok. A demencia egyik leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. A demencia akkor fordul elő, ha az agysejtek károsodnak, és nehezen kommunikálnak egymással. Ez viszont jelentősen befolyásolhatja az ember gondolkodását, érzését és viselkedését.
A kutatók továbbra is határozott választ keresnek arra a kérdésre, hogy mi okozza a szerzett demenciát, és kik a leginkább veszélyeztetettek. Természetesen az előrehaladott életkor gyakori tényező, de ha a családjában előfordult demencia, az azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata.
Tehát milyen szerepet játszanak a génjeink? Az orvosok évek óta kérdezték a betegeket az első fokú rokonokról – szülőkről, testvérekről –, hogy megállapítsák a demencia családi anamnézisét. De most a lista kibővült, és a nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek is szerepelnek benne.
Dr. Budson szerint 65 évesen a demencia kialakulásának esélye a családi előzmény nélküli emberek körében körülbelül 3%, de a kockázat 6-12%-ra emelkedik a genetikai hajlamúaknál. Jellemzően a korai tünetek nagyjából ugyanabban a korban jelentkeznek, mint egy demenciában szenvedő családtag, de eltérések is előfordulhatnak.
A demencia tünetei
A demencia tünetei különböző embereknél eltérően jelentkezhetnek. Az Alzheimer-kórszövetség szerint az általános példák közé tartoznak a visszatérő problémák:
- rövid távú memória – az imént kapott információk felidézése,
- ismerős ételek tervezése és elkészítése,
- számlák fizetése,
- a pénztárca gyors megtalálásának képessége,
- a tervek emlékezése (orvoslátogatás, másokkal való találkozás).
Sok tünet fokozatosan kezdődik, és idővel súlyosbodik. Ha észreveszi ezeket önmagán vagy szerettein, fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljon. A korai diagnózis segíthet abban, hogy a legtöbbet hozza ki a rendelkezésre álló kezelésekből.
Vedd át az irányítást az életed felett
Sajnos erre a betegségre nincs gyógymód. Nincs 100%-ban garantált módja annak, hogy megvédje magát a fejlődésétől. De csökkenthetjük a kockázatot, még akkor is, ha van genetikai hajlam. Kutatások kimutatták, hogy bizonyos szokások segíthetnek.
Ezek közé tartozik a rendszeres aerob edzés, az egészséges táplálkozás fenntartása és az alkoholfogyasztás jelentős korlátozása. „Ugyanazok az életmódbeli döntések, amelyek megvédhetik az átlagembert, segíthetnek a demencia fokozott kockázatának kitett embereken is” – magyarázza Dr. Budson.
Egy közel 200 ember bevonásával készült közelmúltbeli tanulmány (átlagéletkor 000 év, demencia jelei nélkül) az egészséges életmód, a családtörténet és a demencia kockázata közötti összefüggést vizsgálta. A kutatók információkat gyűjtöttek a résztvevők életmódjáról, beleértve a testmozgást, az étrendet, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A genetikai kockázatot az orvosi feljegyzésekből és a családtörténetből származó információk alapján értékelték.
A jó szokások segíthetnek megelőzni a demenciát – még kedvezőtlen öröklődés esetén is
Minden résztvevő feltételes pontszámot kapott az életmód és a genetikai profil alapján. A magasabb pontszámok az életmódbeli tényezőkkel, az alacsonyabb pontszámok pedig a genetikai tényezőkkel korreláltak.
A projekt több mint 10 évig tartott. Amikor a résztvevők átlagéletkora 74 év volt, a kutatók azt találták, hogy a magas genetikai pontszámmal rendelkező embereknél – akiknek a családjában előfordult demencia – alacsonyabb volt a kialakulásának kockázata, ha az egészséges életmód magas pontszáma is volt. Ez arra utal, hogy a megfelelő szokások segíthetnek megelőzni a demenciát, még kedvezőtlen öröklődés esetén is.
De az alacsony életszínvonalú és magas genetikai pontszámú embereknél több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki a betegség, mint azoknál, akik egészséges életmódot folytattak és alacsony genetikai pontszámot mutattak. Tehát ha nincs is genetikai hajlamunk, de súlyosbíthatjuk a helyzetet, ha mozgásszegény életmódot folytatunk, egészségtelenül táplálkozunk, dohányzunk és/vagy túl sok alkoholt fogyasztunk.
„Ez a tanulmány nagyszerű hír a családban élő demenciában szenvedők számára” – mondja Dr. Budson. "Minden arra mutat, hogy vannak módok arra, hogy átvegyed az irányítást az életed felett."
Jobb későn, mint soha
Minél előbb elkezdünk változtatni életmódunkon, annál jobb. De a tények azt is mutatják, hogy soha nem késő elkezdeni. Ráadásul nem kell mindent egyszerre megváltoztatni – teszi hozzá Dr. Budson: „Az életstílus megváltoztatása időbe telhet, ezért kezdjen egy szokással, és összpontosítson rá, majd ha készen áll, adjon hozzá még egyet.”
Íme néhány szakértői javaslat:
- Leszokni a dohányzásról.
- Menj el az edzőterembe, vagy legalább kezdj el sétálni néhány percet minden nap, hogy idővel naponta legalább fél órát tölthess ezzel.
- Csökkentse az alkoholfogyasztást. Rendezvényeken válts alkoholmentes italokra: ásványvíz citrommal vagy alkoholmentes sör.
- Növelje a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök, diófélék, bab és olajos hal bevitelét.
- Korlátozza a feldolgozott húsok, valamint a telített zsírokat és egyszerű cukrokat tartalmazó ételek fogyasztását.
Egyetértek azzal, hogy az orvosok ajánlásainak követése nem a legmagasabb ár azért, hogy épelméjű maradjon, és élvezze az érettség és a bölcsesség korát.
A szerzőről: Andrew Budson a Boston Veterans Health Complex idegtudományi professzora.