Rekeszizom

Rekeszizom

A rekeszizom a légzés mechanikájának alapvető izma.

A rekeszizom anatómiája

A rekeszizom egy belégzési izom, amely a tüdő alatt helyezkedik el. Elválasztja a mellüreget a hasüregtől. Kupola alakú, jobb és bal oldalon két kupola jelöli. Aszimmetrikusak, a jobb oldali rekeszizom kupola általában 1-2 cm-rel magasabb, mint a bal kupola.

A rekeszizom egy központi ínből, a rekeszizom ínközéppontjából vagy a phrenic centerből áll. A periférián az izomrostok a szegycsont, a bordák és a csigolyák szintjén kapcsolódnak össze.

Természetes nyílásai vannak, amelyek lehetővé teszik a szervek vagy erek átjutását egyik üregből a másikba. Ez a helyzet például a nyelőcső, az aorta vagy a vena cava inferior nyílásainál. A frénideg beidegzi, ami miatt összehúzódik.

A rekeszizom élettana

A rekeszizom a fő légzőizom. A bordaközi izmokhoz kapcsolódva a belégzés és a kilégzés váltakozásával biztosítja a légzés mechanikáját.

Belégzéskor a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak. Ahogy összehúzódik, a membrán lesüllyed és ellaposodik. A bordaközi izmok hatására a bordák felfelé mennek, ami megemeli a bordaívet és előrenyomja a szegycsontot. A mellkas ekkor megnövekszik, belső nyomása csökken, ami külső levegőt igényel. Eredmény: levegő jut a tüdőbe.

A rekeszizom összehúzódásának gyakorisága határozza meg a légzésszámot.

Kilégzéskor a rekeszizom és a bordaközi izmok ellazulnak, aminek következtében a bordák leereszkednek, miközben a rekeszizom visszaemelkedik eredeti helyzetébe. A bordaív fokozatosan csökken, térfogata csökken, ami növeli a belső nyomást. Ennek eredményeként a tüdő visszahúzódik, és a levegő távozik belőlük.

A rekeszizom patológiái

Csuklás : a rekeszizom önkéntelen és ismétlődő görcsös összehúzódásait jelöli, amelyek a glottis záródásával és gyakran a bordaközi izmok összehúzódásával járnak. Ez a reflex hirtelen és ellenőrizetlenül lép fel. Jellegzetes hangzási „hicc” sorozatot eredményez. Megkülönböztethető az úgynevezett jóindulatú csuklás, amely néhány másodpercnél vagy percnél nem tart tovább, és a sokkal ritkább krónikus csuklás, amely több órától több napig is tarthat, és általában az 50 év felettieket érinti.

Poszttraumás szakadások : membránszakadások, amelyek a mellkas sérülését, vagy golyók vagy pengéjű fegyverek okozta sebek után következnek be. A szakadás általában a bal oldali kupola szintjén következik be, a jobb oldali kupolát részben a máj rejti el.

Transzdiaphragmatikus sérv : a hasüregben lévő szerv (gyomor, máj, belek) felemelkedése a rekeszizom nyílásán keresztül. A sérv lehet veleszületett, a lyuk, amelyen keresztül a vándorló szerv áthalad, születéstől fogva jelenlévő fejlődési rendellenesség. Meg is lehet szerezni, a lyuk akkor pl. közúti baleset során becsapódás következménye; ebben az esetben diafragmatikus eventrációról beszélünk. Ez egy ritka állapot, amely 4000 csecsemőből csaknem egyet érint.

Membránkupola kiemelkedése : a jobb oldali kupola általában 1-2 cm-rel magasabb, mint a bal kupola. „A jobb oldali kupola megemelkedése” akkor következik be, ha a távolság meghaladja a 2 cm-t a bal kupolától. Ezt a távolságot egy mély belégzéssel készített mellkasröntgenen ellenőrizzük. Akkor beszélünk „bal oldali kupola magasságáról”, ha az magasabb, mint a jobb, vagy egyszerűen ugyanazon a szinten. Rekeszizomon kívüli patológiát (például szellőzési rendellenességeket vagy tüdőembóliát) vagy rekeszizom patológiát (például a phrenicus ideg traumás elváltozásait vagy hemiplegiát) jelezheti (5).

Daganatok : nagyon ritkák. Leggyakrabban jóindulatú daganatok (lipomák, angio- és neurofibromák, fibrocitómák). Rosszindulatú daganatokban (szarkómák és fibroszarkómák) gyakran szövődmény lép fel pleurális effúzióval.

Neurológiai patológiák : Az agy és a rekeszizom között elhelyezkedő szerkezet bármilyen károsodása hatással lehet annak működésére (6).

Például a Guillain-Barré-szindróma (7) egy gyulladásos autoimmun betegség, amely a perifériás idegrendszert, más szóval az idegeket támadja meg. Izomgyengeségben nyilvánul meg, amely akár bénulásig is eljuthat. A rekeszizom esetében a phrenicus érintett, légzési zavarok jelentkeznek. A kezelés alatt az érintettek többsége (75%) helyreállítja fizikai képességeit.

Amyotróf laterális szklerózisA Charcot-kór egy neurodegeneratív betegség, amelyet progresszív izombénulás jellemez a motoros neuronok degenerációja miatt, amelyek mozgási parancsokat küldenek az izmoknak. A betegség előrehaladtával hatással lehet a légzéshez szükséges izmokra. Ezért 3-5 év elteltével a Charcot-kór légzési elégtelenséget okozhat, amely akár halálhoz is vezethet.

Csuklás esete

Csak a csuklás lehet néhány intézkedés tárgya. Meglehetősen véletlenszerű megjelenését nehéz megelőzni, de a túl gyors evés, valamint a túlzott dohányzás, alkohol vagy szénsavas italok, stresszes helyzetek, hirtelen hőmérsékletváltozások elkerülésével megpróbálhatjuk csökkenteni a kockázatokat.

Membránvizsgálatok

A rekeszizom nehezen vizsgálható képalkotással (8). Az ultrahang, CT és/vagy MRI gyakran a standard radiográfia mellett a patológia diagnózisának megerősítésére és pontosítására szolgál.

Radiográfia: röntgensugarakat használó orvosi képalkotó technika. Ez a vizsgálat fájdalommentes. A rekeszizom közvetlenül nem látható a mellkasröntgenen, de helyzete azonosítható a jobb oldalon a tüdő-máj határfelületet, a bal oldalon a tüdő-gyomor-lépet jelölő vonalról (5).

Ultrahang: ultrahang, nem hallható hanghullámok felhasználásán alapuló orvosi képalkotó technika, amely lehetővé teszi a test belsejének „vizualizálását”.

MRI (mágneses rezonancia képalkotás): diagnosztikai célú orvosi vizsgálat, amelyet nagyméretű hengeres készülékkel végeznek, amelyben mágneses mező és rádióhullámok keletkeznek, amelyek nagyon pontos, 2D vagy 3D képeket hoznak létre a testrészekről vagy belső szervekről (itt a rekeszizom).

Szkenner: diagnosztikai képalkotó technika, amely a test egy részének keresztmetszeti képeinek készítését jelenti röntgensugár segítségével. A „szkenner” kifejezés valójában az eszköz neve, de általában a vizsgálatra (számítógépes tomográfia vagy CT) utaltunk.

Anekdota

Az emberi anatómiában a diafragma szót a szem íriszére is használják. Az írisz szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét. Ezt a funkciót érdemes egy fényképezőgép membránjához hasonlítani.

Hagy egy Válaszol