tartalom
Sokunkat felemészt a mindennapi élet és a napi rutin – főzés, szülői értekezletek, klinikára járás, munka… Hogyan lehet megérteni, melyik ügy sürgős és melyik nem? Mennyire fontos a felhatalmazás és a segítségkérés? Elena Tukhareli klinikai pszichológus segít megérteni.
A világ régóta előrelépett mind az életkörülmények, mind a mindennapi élethez való viszonyulás tekintetében. Nem lenne könnyű elmagyarázni a nagyanyáinknak, hogy nincs időnk semmire, mert nekik kellett mindent elintézniük – dolgozni, háztartást vezetni, családjukat élelmezni. De a modern világban az időt, a rugalmasságot és a különféle készségeket jobban értékelik, mint a „lyukban” való mosás képességét. Hiszen a mosogatás, mosogatás manapság a háztartási gépekre „delegálható” (és akkor valakinek be kell rakni a koszos szennyest a dobba, és mosogatás után le kell törölni az edényeket), de az élet szempontjából fontosabb feladatokat nem.
Hogy ne váljunk „blokkolók” áldozatává, érdemes megtanulni szétválasztani a feladatokat a végrehajtás prioritása szerint (ha szakmai kötelességekről beszélünk) és a pillanatnyi vágy igazsága szerint (ha pl. arról, hogyan kell eltölteni a napot).
A feladatok elosztásához célszerű a tervezési technikát - az Eisenhower-mátrixot - használni. Nagyon könnyű létrehozni. Feladatlistát írunk, és mindegyik mellé jelöljük: fontos vagy nem? Sürgős vagy nem? És rajzolj egy ilyen táblázatot:
A kvadráns – fontos és sürgős ügyek
Íme olyan feladatok, amelyek teljesítetlensége veszélyezteti céljait, egészséggel kapcsolatos kérdéseket. Például sürgős levelek, sürgős kézbesítést igénylő projektek, éles fájdalom vagy állapotromlás.
Ideális tervezés esetén ez a kvadráns üresen marad, mert nem halmozódnak fel olyan feladatok, amelyeket rohanva kell megoldani. Nem ijesztő, ha itt feltűnik néhány pont, fontos, hogy kevés legyen belőlük. Ellenkező esetben felül kell vizsgálnia a határidők és esetek listáját.
B negyed – fontos, de nem sürgős
Gyakran ez a fő tevékenységünk: fontos ügyek, amelyeknek nincs határidője, ami azt jelenti, hogy nyugodtan dolgozhatunk rajtuk. Ezek tervezést igénylő, stratégiai fejlesztést célzó célok. Vagy az önfejlesztéssel és a társadalmi kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos dolgok, például: hallgass meg egy előadást vagy menj el konditerembe, találkozz barátokkal, hívd fel a rokonokat.
Legyen óvatos, mert ha késlelteti a feladatok elvégzését ebből a kvadránsból, akkor azok „átkerülhetnek” az A kvadránsba.
C negyed – sürgős, de nem fontos
Elterelésről beszélünk: ennek a kvadránsnak a feladatainak elvégzése nem segíti a cél elérését, hanem éppen ellenkezőleg, megakadályozza, hogy arra összpontosítson, ami igazán fontos, csökkenti a hatékonyságot és kimeríti. Leggyakrabban rutinfeladatokról van szó, amelyek ennek ellenére kíméletlenül „felfalják” értékes időnket.
A delegáció segít nekünk megbirkózni velük: például amíg Ön otthon végez egy jelentést, megkérheti partnerét, hogy sétáltassa a kutyát vagy fizesse ki a számlákat. A lényeg az, hogy ne keverjük össze őket olyan feladatokkal, amelyeknek az A kvadránsban kell lenniük: győződjön meg arról, hogy a feladatok valóban nem fontosak.
D negyed – nem sürgős és lényegtelen dolgok
Ez egy rendkívül érdekes kvadráns: itt olyan dolgok gyűlnek össze, amelyek nem hasznosak, de mi rettenetesen szeretjük. Ez lehet például különféle oldalak tanulmányozása és üzenetek olvasása az azonnali üzenetküldőkben – amit általában úgy hívunk, hogy „néha pihenned kell”. Ezek a tevékenységek gyakran elveszik az időt más feladatoktól.
Ez nem jelenti azt, hogy teljesen fel kell hagynia a szórakoztatással, de meg kell őriznie az ügyek egyensúlyát minden kvadránsban. Ha néhány napon belül fontos prezentációt tartasz, és ha a D kvadránsban lévő dolgokkal töltöd az időt, később megkockáztathatod, hogy az A kvadránsban rohanással kell szembenézned.
A mátrix példája azt mutatja, hogy mindannyiunk számára fontos, hogy delegálhassunk és tudjunk segítséget kérni. Ez nem mindig tesz minket gyengévé mások szemében. Ez a megközelítés inkább azt sugallja, hogy képesek vagyunk megfelelően felmérni képességeinket és beosztani az időt és az erőforrásokat.
Mi a helyzet a halogatással?
Néha így történik: torkodig mennek a dolgok, de nem akarsz semmit felvállalni, ezért nem csinálsz semmit. A közösségi média hírfolyamainak görgetése vagy a sorozathoz való ragaszkodás. Mindez nagyon hasonlít a halogatáshoz – a hajlamhoz, hogy még a fontos és sürgős dolgokat is folyamatosan halogatjuk.
A halogatás nem egyet jelent a lustasággal, nemhogy a pihenéssel. Amikor egy személy lusta, nem tapasztal negatív érzelmeket, és nem néz szembe kellemetlen következményekkel. Pihenéskor feltölti az energiatartalékokat és feltöltődik pozitív érzelmekkel. A halogatás állapotában pedig értelmetlen tevékenységekre pazaroljuk az energiát, és az utolsó pillanatra halasztjuk a fontos dolgokat. Emiatt nem teszünk meg mindent, vagy nem azt, amit kell, de rosszul csináljuk, és ez csökkenti az önbecsülésünket, bűntudathoz, stresszhez és a termelékenység csökkenéséhez vezet.
A szorongó emberek és a perfekcionisták hajlamosabbak a halogatásra, akik szívesebben vállalnak el egy-egy feladatot, vagy folyamatosan halogatják, ha nem tudják a világról alkotott képükhöz megfelelően tökéletesen megvalósítani tervüket. Az ilyen helyzetekben segíthet a dolgok jól megtervezése, egy megbízható személy megtalálása, aki átlátja őket, és a másodlagos előnyökkel való munka. Vagyis érdemes feltenni magának a kérdést: mi okozza nekem az ügyek késését? mit kapok tőle?
Ha nehézségei vannak a feladatok tervezésében és elvégzésében, és gyanítja, hogy a halogatás is okolható, próbáljon meg egy szakemberrel együttműködni az önbecsülés és az önbizalom, a nem tökéletességtől és a hibáktól való félelem miatt. Sokkal könnyebb lesz ezután strukturálni az életed.