De mit kell érteni azon, hogy egy termék lúgosítja vagy savanyítja a szervezetet, és ez valóban elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez? Próbáljuk meg kitalálni.
A sav-bázis elmélet alapjai
A lúgos étrend azon az elven alapul, hogy minden étel befolyásolja szervezetünk pH-értékét. Ezen elmélet szerint a termékeket három csoportra osztják:
- Savas ételek: hús, baromfi, hal, tejtermékek, tojás és alkohol.
- Semleges termékek: természetes zsírok, keményítők.
- Lúgos ételek: gyümölcsök, diófélék, hüvelyesek és zöldségek.
Tájékoztatásul. Iskolai kémia tantárgyból: a pH a hidrogénionok (H) koncentrációját mutatja egy oldatban, értéke 0-14 között mozog. Minden 7 alatti pH-érték savasnak, a 7 feletti pH-érték bázikusnak (vagy lúgosnak) minősül.
A sav-bázis elmélet támogatói úgy vélik, hogy sok savas étel fogyasztása savasabbá teheti a szervezet pH-ját, és ez viszont növeli a helyi gyulladásos reakcióktól a rákig terjedő egészségügyi problémák valószínűségét. Emiatt ennek a diétának a követői korlátozzák a savasító élelmiszerek bevitelét, és növelik a lúgosító élelmiszerek bevitelét.
De valójában mit kell érteni, amikor azt mondják, hogy a termék lúgosítja vagy savanyítja a szervezetet? Pontosan mit savanyít?
A sav-bázis osztályozást több mint 100 évvel ezelőtt vezették be. A termék laboratóriumi elégetésekor kapott hamu elemzésén (hamuanalízis) alapul – amely utánozza az emésztés során fellépő folyamatokat. A hamu pH-értékének mérési eredményei alapján a termékeket savas vagy lúgos anyagokra sorolják.
Most a tudósok bebizonyították, hogy a hamuelemzés pontatlan, ezért inkább az adott termék emésztése után képződött vizelet pH-ját használják.
A savas élelmiszerek sok fehérjét, foszfort és ként tartalmaznak. Megnövelik a vesék által kiszűrt sav mennyiségét, és a vizelet pH-értékét a „savas” oldalra tolják el. Másrészt a gyümölcsök és zöldségek magas kálium-, kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkeznek, és végső soron csökkentik a vesék által kiszűrt sav mennyiségét, így a pH 7-nél nagyobb lesz – lúgosabb.
Ez megmagyarázza, hogy a vizelet miért válhat savasabbá néhány órával egy steak elfogyasztása után, vagy lúgosabbá egy zöldségsaláta elfogyasztása után.
A vesék ezen savszabályozó képességének érdekes következménye a látszólag savas ételek, például a citrom vagy az almaecet „lúgos” pH-ja.
Az elméletből a gyakorlatba
Sok lúgos diétázó tesztcsíkokat használ vizelete savasságának mérésére. Úgy vélik, hogy segít meghatározni, mennyire savas a szervezetük. De bár a szervezetből kiürült vizelet savassága az elfogyasztott élelmiszerektől függően változhat, a vér pH-ja nem sokat változik.
Az élelmiszereknek azért van ilyen korlátozott hatása a vér pH-jára, mert a szervezetnek 7,35 és 7,45 között kell tartania a pH-értéket a normál sejtfolyamatok működéséhez. Különféle patológiák és anyagcserezavarok (rák, trauma, cukorbetegség, veseműködési zavarok stb.) esetén a vér pH-értéke a normál tartományon kívül esik. A pH enyhe eltolódásának állapotát acidózisnak vagy alkalózisnak nevezik, ami rendkívül veszélyes és akár végzetes is lehet.
Így a vesebetegségben szenvedőknek, akik hajlamosak urolithiasisra, diabetes mellitusra és más anyagcsere-rendellenességekre, rendkívül óvatosnak kell lenniük, és jelentősen korlátozniuk kell a fehérjetartalmú élelmiszerek és más savas élelmiszerek bevitelét, hogy csökkentsék a vesék terhelését és elkerüljék az acidózist. A lúgos étrend fontos a vesekő kialakulásának kockázata esetén is.
Ha általában az étel nem savanyítja a vért, akkor beszélhetünk „a test elsavasodásáról”? A savasság kérdése a másik oldalról is megközelíthető. Vegye figyelembe a bélben előforduló folyamatokat.
Bájos belek
Ismeretes, hogy az emberi bélben 3-4 kg mikroorganizmus él, amelyek vitaminokat szintetizálnak és megvédik a szervezetet a fertőzésektől, támogatják a gyomor-bél traktus működését, hozzájárulnak a táplálék emésztéséhez.
A szénhidrátok feldolgozásának jelentős része a bélben történik mikroorganizmusok segítségével, amelyek fő szubsztrátja a rost. Az erjedés eredményeként a hosszú szénhidrátmolekulák lebontásából nyert glükóz egyszerű molekulákká bomlik, és a szervezet sejtjei által biokémiai reakciókhoz felhasznált energia keletkezik.
Tájékoztatásul. A glükóz a szervezet létfontosságú folyamatainak fő energiaforrása. Az emberi szervezetben az enzimek hatására a glükóz ATP molekulák formájában energiatartalék képződésével lebomlik. Ezeket a folyamatokat glikolízisnek és fermentációnak nevezik. A fermentáció oxigén részvétele nélkül történik, és a legtöbb esetben mikroorganizmusok végzik.
A szénhidráttöbblet az étrendben: finomított cukor (szacharóz), tejtermékekből származó laktóz, gyümölcsből származó fruktóz, könnyen emészthető keményítő lisztből, gabonafélékből és keményítőtartalmú zöldségekből, ami azt eredményezi, hogy a bélben az erjedés intenzívvé válik, és bomlástermékekké válnak. a tejsav és más savak hatására a bélüregben megnövekszik a savasság. Ezenkívül a legtöbb bomlástermék buborékosodást, puffadást és puffadást okoz.
A barátságos flóra mellett rothadó baktériumok, kórokozó mikroorganizmusok, gombák és protozoonok is élhetnek a belekben. Így a bélben folyamatosan fennmarad két folyamat egyensúlya: a rothadás és az erjedés.
Mint tudják, a nehéz fehérjetartalmú ételeket nagy nehézségek árán emésztik meg, és ez sokáig tart. A belekbe kerülve az emésztetlen élelmiszer, például a hús, a rothadó flóra lakomájává válik. Ez bomlási folyamatokhoz vezet, melynek eredményeként számos bomlástermék szabadul fel: „hulladékmérgek”, ammónia, hidrogén-szulfid, ecetsav stb., miközben a bél belső környezete elsavasodik, saját „halálát” okozva. barátságos” flóra.
A test szintjén a „savanyodás” emésztési elégtelenségként, diszbakteriózisként, gyengeségként, csökkent immunitásként és bőrkiütésként nyilvánul meg. Pszichológiai szinten az apátia, a lustaság, a tudat eltompulása, a rossz hangulat, a komor gondolatok jelezhetik a savanyú folyamatok jelenlétét a belekben – egyszóval minden, amit a szlengben „savanyúnak” neveznek.
Összefoglaljuk:
- normál esetben az elfogyasztott étel nem befolyásolja a vér pH-ját, illetve nem savanyítja vagy lúgosítja a vért. Patológiák, anyagcserezavarok és szigorú diéta be nem tartása esetén azonban előfordulhat, hogy a vér pH-ja egyik-másik irányba eltolódik, ami egészség- és életveszélyes.
- Az elfogyasztott étel befolyásolja vizeletünk pH-ját. Ami már jelzés lehet a károsodott veseműködésű, kőképződésre hajlamos emberek számára.
- a nehéz fehérjetartalmú ételek és az egyszerű cukrok túlzott fogyasztása a bél belső környezetének elsavasodásához, a rothadó flóra mérgező salakanyagaival való mérgezéshez és diszbakteriózishoz vezethet, ami nemcsak magának a bélnek a működési zavarát és a környező szövetek mérgezését okozza. fenyegetést jelent a test egészségére, mind fizikailag, mind lelki szinten.
Mindezeket a tényeket figyelembe véve összefoglalhatjuk: lúgos étrend, azaz lúgos ételek (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék stb.) fogyasztása és a savas élelmiszerek fogyasztásának csökkentése (hús, tojás, tejtermékek, édességek, keményítőtartalmú élelmiszerek) az egészséges táplálkozás (méregtelenítő diéta) egyik alapelvének tekinthető. Az egészség megőrzésére, helyreállítására és az életminőség javítására lúgos étrend javasolt.