Sok vegán és vegetáriánus számára nem titok, hogy a mezőgazdaságban néha műtrágyákat használnak, amelyeket iparilag … állati maradványokból állítanak elő. Ezenkívül bizonyos műtrágyák („peszticidek”) köztudottan halálosak a rovarokra, férgekre és kis rágcsálókra, ezért az ilyen műtrágyán termesztett zöldségek szigorúan véve nem tekinthetők teljesen etikus terméknek. A tekintélyes brit The Guardian újság honlapja, amely gyakran foglalkozik a vegetarianizmussal, forró téma volt.
A legpesszimistább vegánok szerint a „hal, a vér és a csontok” a zöldségeket megtermékenyítik. Nyilvánvaló, hogy még az egyes gazdaságok által a talajba juttatott szerves maradványok is már a vágás melléktermékei, és a talajtrágyázás önmagában nem lehet célja a vágás vagy az etikátlan állattartás. Azonban még ezt a tényt is figyelembe véve a vegán közösségben természetesen senkit sem inspirál a vágóhídi fogyasztás lehetősége, bár közvetve, közvetítve, de mégis!
Sajnos a brit újságírók és bloggerek által felvetett probléma több mint aktuális hazánkban. Az a gyanú, hogy a zöldségeket „véren” lehet termeszteni, valójában minden olyan zöldségre vonatkozik, amely a szupermarketből és a nagy (és ezért valószínűleg ipari műtrágyát használó) gazdaságokból származik. Vagyis ha „hálózati”, márkás vegetáriánus terméket vásárol, az szinte biztosan nem XNUMX%-ban vegetáriánus.
Nem csodaszer, ha „bio” minősítéssel rendelkező gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk. Lehet, hogy ez etikátlanul hangzik, de el kell ismerni, valójában nincs is „organikusabb”, mint a szerencsétlen marhák szarvai és patái, amelyek már egy húsevő tányérjában találtak utolsó menedéket… Ez nagyon szomorú, főleg, hogy formálisan (hazánkban legalábbis) a gazdaságnak nem kell külön feltüntetnie a zöldség-gyümölcstermékek csomagolásán, ha állati összetevőket tartalmazó műtrágyával termesztették. Az ilyen termékeken akár fényes „100% vegetáriánus termék” matrica is szerepelhet, és ez semmilyen módon nem sérti a törvényt.
Mi az alternatíva? Szerencsére nem minden gazdaság – nyugaton és nálunk is – az állatok maradványait használja fel a táblák trágyázására. Az „igazán zöld” mezőket gyakran éppen kis, magángazdaságok művelik – amikor a földet egy gazdálkodó család vagy akár egy egyéni kisvállalkozó műveli. Ilyen termékek állnak rendelkezésre, és meglehetősen megfizethetőek, különösen a speciális online áruházakon keresztül, amelyek mind a gyártó mezőgazdasági termékeinek „kosarait”, mind a különféle természetes mezőgazdasági termékeket tömeg szerint kínálják. Sajnos valójában csak egyéni, kisvállalkozókkal való együttműködés esetén van lehetősége a fogyasztónak közvetlenül felvenni a kapcsolatot a gazdálkodóval, és tájékozódni – hogyan trágyázza meg gyönyörű vegán paradicsomtábláját – komposzt, trágya, vagy az patás szarv” és halmaradék? Szerintem vannak olyanok, akik nem lusták eltölteni egy kis időt és megnézni, hogyan fogadják az asztalukra kerülő terméket. Mivel azon gondolkozunk, hogy mit eszünk, nem logikus-e belegondolni, hogyan termesztették?
Valójában sok etikus „100%-ban zöld” gazdaság létezik. A csak növényi eredetű műtrágyák (komposzt stb.), valamint olyan műtrágyák kijuttatása, amelyek nem járnak egy állat leölésével vagy etikátlan kizsákmányolásával (például előkészített lótrágya), meglehetősen reális, praktikus, ill. sok gazdálkodó használja évek óta, a világ minden országában. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen gyakorlat etikus, akkor – ha persze kisgazdaságokról beszélünk – kereskedelmi szempontból sem romboló.
Hogyan nevelhetsz igazán etikus zöldséget, amelyet nem trágyáznak meg állati eredetű összetevőkkel? Mindenekelőtt utasítsa el a kész, ipari műtrágyákat – kivéve persze, ha 100%-ig biztos abban, hogy nem tartalmaz vágóhídi hulladékot. Ősidők óta az emberek többek között etikus, sőt tisztán növényi recepteket is alkalmaztak a műtrágyák elkészítéséhez – mindenekelőtt a különböző típusú trágyát és gyógynövénykomposztokat. Például hazánkban gyakran használnak comfrey komposzt műtrágyát. Európában a lóherét széles körben használják a talaj trágyázására. Különféle, növényi eredetű mezőgazdasági hulladékokból származó komposztokat is felhasználnak (fedők, tisztítószerek stb.). A rágcsálók és élősködő rovarok elleni védekezés érdekében vegyszerek helyett mechanikai akadályok (hálók, árkok, stb.) alkalmazhatók, vagy az ilyen típusú rágcsálók, rovarok számára kellemetlen társnövények közvetlenül a táblára ültethetők. A sokéves gyakorlat azt mutatja, hogy a gyilkos kémia használatának abszolút mindig van „zöld”, humánus alternatívája! Végső soron csak a kész műtrágyák és rovarölő szerek használatának teljes elutasítása garantálja az igazán egészséges terméket, amely bátran fogyasztható és adható a gyerekeknek.
Az európai országokban több mint 20 éve alkalmazzák a zöld módszereket ipari szinten, az etikus gazdálkodásban. ์Az ilyen termékek önkéntesen „készletmentes” vagy „vegán gazdálkodás” felirattal vannak ellátva. De sajnos még a progresszív Európában sem mindig lehet megtudni az eladótól, hogy pontosan hogyan termesztették ezt vagy azt a zöldséget vagy gyümölcsöt.
Hazánkban sok gazdálkodó etikus módon is termeszt zöldséget – akár kereskedelmi, akár etikai okokból –, csak az a probléma, hogy tájékozódjanak az ilyen gazdaságokról. Szerencsére vannak gazdáink és magángazdaságaink is, akik kifejezetten 100%-ban etikus termékeket termesztenek. Pánikra tehát nincs ok, de ha igazán biztosra akarunk menni, akkor érdemes előre érdeklődni a megvásárolt növényi táplálék eredetéről.