A neurózis olyan probléma, amely leggyakrabban a húsz és harminc év közötti fiatalokat érinti. Számos szinten megnyilvánul: viselkedésen, érzelmeken és fizikai érzéseken keresztül egyaránt. Mindenesetre szükséges a neurózis kezelése anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a tüneteit. Ennek a betegségnek a fő tünetei a félelmek, a társadalmi működés nehézségei, valamint a félelem érzése a mindennapi kihívások előtt.
Ez általában gondolatgyűjtési nehézségekkel, memóriazavarokkal, tanulási zavarokkal, valamint szomatikus tünetekkel jár együtt: szívdobogásérzés, szédülés és fejfájás, stressz és feszültség pillanataiban jelentkező gyomor-, gerinc- vagy szívproblémák, hőhullámok, az emésztőrendszerrel. (pl. hasmenés), bőrpír, izomfájdalom, érzékszervi károsodás (pl. hallás), légszomj, elnehezülés a mellkasban, és néha még egyes allergia tünetei is.
A neurózis megjelenésének okától függően megkülönböztetjük a típusait:
- Obszesszív-kompulzív zavar. Ez a rögeszmés-kényszeres zavarhoz kapcsolódik, amely az élet bizonyos területein nyilvánul meg, ahol bizonyos „rituálékat” követnek. Ez megnehezíti az életét, és arra kényszeríti a pácienst, hogy például folyamatosan mosson kezet, fogat, vagy fejben számoljon különféle tárgyakat, lépéseket stb., vagy precízen rendezze el például a könyveket a polcokon. A rögeszmés-kényszeres zavar tudatalatti elrugaszkodás a nehezen kontrollálható félelmek és fóbiák elől. Az ilyen megszállottság leggyakrabban az élet olyan részeihez kapcsolódik, mint a szex, a higiénia, a betegségek és a rend.
- Neuraszténiás neurózis. Néha ez a pesszimista életszemlélet, a világ negatív felfogásának eredménye. Reggelente jelenik meg, amikor dühösnek, haragosnak vagy fáradtnak érezzük magunkat, amikor munkába vagy iskolába kell mennünk. A hangulat általában csak délutánra javul, amikor a munkaidő lejár. Kétféleképpen nyilvánulhat meg: dühkitöréseken és hiperaktivitáson, vagy fáradtságon és memória- és koncentrációs problémákon keresztül.
- Vegetatív neurózis. Hosszan tartó stressz és érzelmek eredményeként jelenik meg, amelyek negatív hatással vannak idegrendszerünkre. A vegetatív neurózis egyes szervek, elsősorban az emésztőrendszer és a keringési rendszer működésében zavarokat okoz, hozzájárulva például magas vérnyomás vagy gyomorfekély kialakulásához.
- Hisztérikus neurózis. Hisztérikus neurózisról akkor beszélünk, ha az ember abban a hitben él, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ez általában azért történik, hogy felkeltsd a körülötted lévők figyelmét (néha öntudatlanul). Amikor megtudja, hogy biztonságban van és egészséges, általában haraggal reagál. A betegséggel kapcsolatos hiedelem hatására különféle tünetek jelentkeznek, mint például epilepszia, remegés, parézis, eszméletvesztés, átmeneti vakság, légzési és nyelési nehézség. Mindez a neurózis tünete.
- Poszttraumás neurózis. Olyan emberekről szól, akik túléltek egy balesetet. Általában különféle betegségeket tapasztalnak, például fejfájást és kézremegést. Néha a balesetből adódó tényleges károsodásról, máskor poszttraumás neurózisról lehet szó, vagyis a beteg azon meggyőződéséről, hogy a bántalmakat a baleset következtében elszenvedett sérülés okozza.
- Szorongásos neurózis. Amikor a beteg túlzott félelmet érez a haláltól, a világvégétől vagy mások véleményétől. Ezt sokszor az érzelmek hosszan tartó rejtegetése előzi meg, míg végül fenyegetettségérzetté, fóbiákká, azaz szorongásos neurózissá nem változnak. Néha a tüneteket kézremegés, légzési nehézség, túlzott izzadás vagy mellkasi fájdalom kíséri.