A tudósok a bolygó éghajlati helyzetéről szóló minden új jelentésben komolyan figyelmeztetnek: a globális felmelegedés megelőzésére irányuló jelenlegi intézkedéseink nem elegendőek. Több erőfeszítésre van szükség.
Ma már nem titok, hogy az éghajlatváltozás valódi, és kezdjük érezni életünkre gyakorolt hatását. Nincs több idő azon töprengeni, hogy mi okozza a klímaváltozást. Ehelyett fel kell tenned magadnak a kérdést: „mit tehetnék?”
Tehát, ha szeretne csatlakozni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, itt van egy ellenőrző lista a leghatékonyabb módszerekről!
1. Mi a legfontosabb tennivalója az emberiségnek a következő években?
Mindenekelőtt korlátozni kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és aktívan fel kell váltani azokat tisztább forrásokra, miközben javítani kell az energiahatékonyságot. A kutatók szerint egy évtizeden belül közel felére kell csökkentenünk szén-dioxid-kibocsátásunkat, 45%-kal.
Mindenki hozzá tud járulni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, például kevesebbet vezessen és repüljön, környezetbarátabb energiaszolgáltatóra váltson, és újragondolja, mit vásárol és eszik.
Természetesen a probléma nem oldódik meg pusztán környezetbarát dolgok vásárlásával vagy saját autójának feladásával – bár sok szakértő úgy gondolja, hogy ezek a lépések fontosak, és hatással lehetnek a körülötted élőkre, és ők is változtatni akarnak az életükön. De további változtatásokra van szükség, amelyeket csak szélesebb rendszerszinten lehet végrehajtani, mint például a különböző iparágaknak nyújtott támogatási rendszer korszerűsítése, mivel továbbra is ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagok használatát, vagy frissített szabályok és ösztönzők kidolgozása a mezőgazdaság számára. , erdőirtási ágazatok. és a hulladékgazdálkodás.
2. Az iparágak irányítása és támogatása nem olyan terület, amelyet befolyásolhatok… vagy igen?
Tudsz. Az emberek polgárként és fogyasztóként is gyakorolhatják jogaikat azáltal, hogy nyomást gyakorolnak a kormányokra és a vállalatokra, hogy hajtsák végre a szükséges rendszerszintű változtatásokat.
3. Mi a leghatékonyabb napi tevékenység, amit megtehetek?
Egy tanulmány 148 különböző mérséklő intézkedést értékelt. Az egyén által megtehető leghatékonyabb lépésnek a személygépkocsi feladását ismerik el (kivéve a gyermekek távollétét – de erről később). A környezetszennyezéshez való hozzájárulásának csökkentése érdekében próbáljon megfizethető közlekedési eszközöket, például gyaloglást, kerékpározást vagy tömegközlekedést használni.
4. A megújuló energia nagyon drága, nem?
Jelenleg a megújuló energia fokozatosan olcsóbbá válik, bár az árak többek között a helyi viszonyoktól is függnek. A megújuló energia egyes leggyakrabban használt formái a becslések szerint 2020-ra annyiba kerülnek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, és a megújuló energia egyes formái már költséghatékonyabbá váltak.
5. Változtatnom kell az étrendemen?
Ez is egy nagyon fontos lépés. Valójában az élelmiszeripar – és különösen a hús- és tejágazat – a második legfontosabb tényező az éghajlatváltozáshoz.
A húsiparnak három fő problémája van. Először is, a tehenek sok metánt bocsátanak ki, amely üvegházhatású gáz. Másodszor, az állatállományt más lehetséges táplálékforrásokkal, például növényekkel etetjük, ami nagyon hatástalanná teszi a folyamatot. És végül, a húsipar sok vizet, műtrágyát és földet igényel.
Ha legalább felére csökkenti az állati fehérje bevitelét, máris több mint 40%-kal csökkentheti étkezési szénlábnyomát.
6. Mennyire negatív a légi utazás hatása?
A fosszilis tüzelőanyagok elengedhetetlenek a repülőgép-hajtóművek működéséhez, és nincs alternatíva. Néhány kísérlet azonban a napenergia repülésekhez való felhasználására sikeres volt, de az emberiségnek további évtizedekbe telik, mire kifejleszti az ilyen repülésekhez szükséges technológiát.
Egy tipikus transzatlanti oda-vissza repülés körülbelül 1,6 tonna szén-dioxidot bocsáthat ki, ami majdnem megegyezik egyetlen indiai átlagos éves szénlábnyomával.
Érdemes tehát megfontolni a virtuális találkozókat a partnerekkel, a helyi városokban, üdülőhelyeken való pihenést, vagy legalábbis vonatozást repülő helyett.
7. Át kell gondolnom a vásárlási élményemet?
Legvalószínűbb. Valójában minden megvásárolt árunak van egy bizonyos szénlábnyoma, amelyet az előállítás vagy a szállítás módja hagy maga után. Például a ruházati ágazat felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 3%-áért, elsősorban a termeléshez felhasznált energia miatt.
A nemzetközi hajózásnak is van hatása. Az óceánon keresztül szállított élelmiszerek több élelmiszer-mérföldet tesznek ki, és általában nagyobb szénlábnyommal rendelkeznek, mint a helyben termesztett élelmiszerek. De ez nem mindig van így, mert egyes országok energiaintenzív üvegházakban termesztenek nem szezonális növényeket. Ezért a legjobb megközelítés a szezonális helyi termékek fogyasztása.
8. Számít, hogy hány gyerekem van?
Tanulmányok kimutatták, hogy a kevesebb gyermekvállalás a legjobb módja annak, hogy csökkentse az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását.
De felmerül a kérdés: ha Ön felelős a gyermekei károsanyag-kibocsátásáért, akkor a szülei felelősek a tiédért? És ha nem, hogyan vegyük figyelembe, hogy minél több ember, annál nagyobb a szénlábnyom? Ez egy nehéz filozófiai kérdés, amelyre nehéz válaszolni.
Az biztos, hogy nincs két ugyanolyan szénlábnyomú ember. Átlagosan évente körülbelül 5 tonna szén-dioxid jut fejenként, de a világ különböző részein a körülmények nagyon eltérőek: a fejlett országokban az országos átlagok jóval magasabbak, mint a fejlődő országokban. És még egy államban is magasabb a gazdagabb emberek lábnyoma, mint az árukhoz és szolgáltatásokhoz kevésbé hozzájutóké.
9. Tegyük fel, hogy nem eszek húst és nem is repülök. De mennyit változtathat egy ember?
Valójában nem vagy egyedül! Amint azt a szociológiai tanulmányok kimutatták, amikor egy személy a fenntarthatóságra összpontosítva dönt, a körülötte lévő emberek gyakran követik a példáját.
Íme négy példa:
· Amikor egy amerikai kávézó látogatóinak azt mondták, hogy az amerikaiak 30%-a kevesebb húst evett, kétszer nagyobb valószínűséggel rendeltek hús nélkül ebédet.
· Egy online felmérésben sok résztvevő arról számolt be, hogy ismerőseik hatására kevésbé valószínű, hogy repülnek, akik a klímaváltozás miatt megtagadták a légi közlekedést.
· Kaliforniában a háztartások nagyobb valószínűséggel telepítettek napelemeket olyan régiókban, ahol már rendelkeztek ilyenekkel.
· Azoknak a közösségszervezőknek, akik megpróbálták meggyőzni az embereket a napelemek használatáról, 62%-os esélyük volt a sikerre, ha otthonukban is voltak napelemek.
A szociológusok úgy vélik, hogy ez azért történik, mert folyamatosan értékeljük a körülöttünk lévő emberek tevékenységét, és ennek megfelelően igazítjuk meggyőződéseinket és tetteinket. Amikor az emberek azt látják, hogy szomszédaik lépéseket tesznek a környezet védelme érdekében, cselekvésre késztetést éreznek.
10. Mi van, ha egyszerűen nincs lehetőségem ritkábban igénybe venni a közlekedést és a légi közlekedést?
Ha nem tudja végrehajtani az összes szükséges változtatást az életében, próbálja meg kibocsátását valamilyen fenntartható környezetvédelmi projekttel ellensúlyozni. Világszerte több száz projekt van, amelyekhez hozzájárulhat.
Akár farmtulajdonos, akár hétköznapi városlakó, az éghajlatváltozás az életére is hatással lesz. De ennek az ellenkezője is igaz: a mindennapi tetteid jóban vagy rosszban hatással lesznek a bolygóra.