Finommotorika: fejleszti a logikát, a koordinációt és a beszédet

A finommotorika az ideg-, csont- és izomrendszer komplex és jól koordinált kölcsönhatása, melynek köszönhetően kézzel precíz mozdulatokat tudunk végezni. Vagyis ez a kis tárgyak befogása, és a kanál, villa, kés kezelése. A finommotorika nélkülözhetetlen, ha kabátra gombolunk, cipőfűzőt kötünk, hímzünk, írunk. Miért fontos és hogyan fejleszthető?

Agyunk a legösszetettebb számítógéphez hasonlítható. Elemzi az érzékszervekből és a belső szervekből érkező információkat, reakciómotoros és viselkedési reakciókat alakít ki, felelős a gondolkodásért, a beszédért, az olvasás- és íráskészségért, valamint a kreativitásért.

Az agykéreg körülbelül egyharmada felelős a kézmotorika fejlesztéséért. Ez a harmadik a beszédközponthoz a lehető legközelebb található. Ezért van az, hogy a finommotorika olyan szorosan összefügg a beszéddel.

Minél többet dolgozik a gyermek az ujjaival, annál jobban fejlődik a kezek finommotorikája és a beszéd. Nem véletlen, hogy Oroszországban már régóta szokás tanítani a gyerekeket az ujjaikkal játszani korán. Valószínűleg mindenki ismeri a „Ladushkit”, „Szarka-fehér oldalú”. Mosás után is törülközővel törlik a gyerek kezét, mintha minden ujját masszíroznák.

Hatással van a logika, a gondolkodási készségek kialakulására is, erősíti a memóriát, edzi a megfigyelőképességet, a képzelőerőt és a koordinációt. A finommotorika fejlődése megjelenik a gyermek tanulmányaiban, és fontos szerepet játszik az iskolai felkészítésben.

Bizonyos műveletek végrehajtásának képessége szorosan összefügg a gyermek életkorával. Egy-egy készséget elsajátít, és csak utána tud valami újat tanulni, ezért figyelni kell a motorikus képességek kialakulásának szintjére.

• 0-4 hónap: a gyermek képes koordinálni a szemmozgásokat, igyekszik kézzel elérni a tárgyakat. Ha sikerül elvennie a játékot, akkor az ecset szorítása reflexszerűen történik.
• 4 hónap – 1 év: a gyermek kézről kézre mozgathatja a tárgyakat, egyszerű műveleteket hajthat végre, például lapozhat. Most már egy kis gyöngyöt is meg tud fogni két ujjal.
• 1-2 év: a mozgások egyre magabiztosabbak, a gyermek aktívabban használja a mutatóujjat, megjelennek az első rajzkészségek (pontok, körök, vonalak). A gyermek már tudja, melyik kézzel kényelmesebb rajzolni és kanalat venni.
• 2-3 év: a kézmotorika lehetővé teszi a gyermek számára, hogy ollót tartson és papírt vágjon. Változik a rajzolás módja, a gyermek másként fogja a ceruzát, tud figurákat rajzolni.
• 3-4 év: a gyerek magabiztosan rajzol, a húzott vonal mentén le tudja vágni a lapot. Már döntött egy domináns kéz mellett, de a játékokban mindkettőt használja. Hamarosan megtanulja fogni a tollat ​​és a ceruzát, mint egy felnőtt.
• 4-5 év: rajzolás, színezés közben nem az egész karját mozgatja a gyerek, hanem csak az ecsetet. A mozdulatok precízebbek, így már nem olyan nehéz kivágni egy tárgyat papírból vagy kiszínezni a képet anélkül, hogy elhagyná a körvonalat.
• 5-6 év: a gyerek három ujjal fogja a tollat, apró részleteket rajzol, ismeri az olló használatát.

Ha a finommotorika nem fejlődik, akkor nemcsak a beszéd szenved kárt, hanem a mozgástechnika, a sebesség, a pontosság, az erő és a koordináció is. A modern gyerekek általában nem rendelkeznek túl jó motoros készségekkel, mert ritkán kell gombokat rögzíteniük és cipőfűzőt kötniük. A gyerekeket kevésbé vonják be a házimunkába és a kézimunkába.

Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az írással és a rajzolással, és a szülők nem tudnak segíteni rajta, akkor érdemes szakember tanácsát kérni. Ki fog segíteni? A finom motoros készségek megsértése idegrendszeri problémákkal és bizonyos betegségekkel járhat, amihez neurológus konzultációra van szükség. Tanár-defektológustól és logopédustól is kérhet tanácsot.