Egyetlen házi kedvenc sem akar szabad akaratából kóborrá válni, mi tesszük őket azzá. Az első kutyákat több mint 18 ezer évvel ezelőtt, a késő paleolitikumban háziasították, az első macskákat valamivel később – 9,5 ezer évvel ezelőtt (a tudósok nem egyeztek meg abban, hogy ez pontosan mikor történt). Vagyis az összes hajléktalan állat, amely ma városaink utcáin él, azoknak az első ősi kutyáknak és macskáknak a leszármazottai, akik a primitív ember tüzénél melegedtek fel. Gyerekkorunk óta ismerjük a népszerű kifejezést: „Felelősek vagyunk azokért, akiket megszelídítettünk.” Miért nem tanult meg az emberiség a technológia progresszív korszakában egyszerű és még egy gyerek számára is érthető dolgokat? Az állatokhoz való hozzáállás megmutatja, mennyire egészséges a társadalom egésze. Az állam jólétét, fejlődését az alapján lehet megítélni, hogy az önmagáról gondoskodni nem tudók mennyire védettek ebben az állapotban.
európai tapasztalat
„A legtöbb európai országban a hajléktalan állatok populációját szinte nem szabályozza az állam” – mondja Natalie Konir, a Four Paws nemzetközi állatvédő szervezet PR-osztályának vezetője. „Emberi kontroll nélkül hoznak létre utódot. Ez veszélyezteti mind az állatok, mind az emberek jólétét.
Az EU számos országában, Dél- és Kelet-Európában a kutyák és macskák vidéki területeken vagy városokban élnek, mivel gondoskodó emberek etetik őket. Ebben az esetben a megnyúlt állatok hajléktalannak, inkább „nyilvánosnak” nevezhetők. Sokukat megölik, és gyakran embertelen módon menhelyre küldenek valakit, ahol a fogva tartás körülményei sok kívánnivalót hagynak maga után. Ennek a népességrobbanásnak az okai változatosak és összetettek, és minden országban megvannak a maguk történelmi gyökerei.
Európa egészében nincs statisztika a kóbor állatokról. Csak annyit tudni, hogy a legproblémásabb régiók közül Románia emelhető ki. A helyi hatóságok szerint csak Bukarestben 35 utcai kutya és macska él, és összesen 000 millió van ebben az országban. Szeptember 4-én, 26-án Traian Băsescu román államfő aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kóbor kutyák eutanáziáját. Az állatok 2013 napig tartózkodhatnak a menhelyen, majd ha senki sem akarja hazavinni őket, elaltatják őket. Ez a döntés tömeges tiltakozásokat váltott ki világszerte, így Oroszországban is.
— Három ország van, ahol jogszabályilag a lehető leghatékonyabban oldották meg a problémát. Ezek Németország, Ausztria és Svájc” – folytatja Natalie Konir. „Szigorú szabályok vannak itt a házi kedvencek tartására. Minden tulajdonos felelős az állatért, és számos törvényi kötelezettsége van. Minden elveszett kutya menhelyre kerül, ahol a gazdi megtalálásáig gondozzák őket. Ezekben az országokban azonban egyre gyakrabban szembesülnek a kóbor macskák problémájával, amelyeket nehéz elkapni, mivel ezek az éjszakai állatok napközben félreeső helyeken bújnak meg. Ugyanakkor a macskák rendkívül szaporák.
A helyzet jobb megértése érdekében térjünk ki részletesebben a németek és a britek tapasztalataira.
Németország: adók és chipek
Németországban az adórendszernek és a chipezésnek köszönhetően egyszerűen nincs kóbor kutya. Kutya vásárlásakor annak tulajdonosa köteles az állatot regisztrálni. A regisztrációs szám egy chipbe van kódolva, amelyet a marba fecskendeznek. Így itt minden állatot vagy a tulajdonosokhoz, vagy a menhelyekhez rendelnek.
És ha a tulajdonos hirtelen úgy dönt, hogy kidobja kedvencét az utcára, akkor az állatvédelmi törvény megsértését kockáztatja, mivel egy ilyen cselekedet kegyetlen bánásmódnak minősíthető. A bírság ebben az esetben 25 ezer euró lehet. Ha a gazdinak nincs lehetősége otthon tartani a kutyát, akkor késedelem nélkül elhelyezheti menhelyen.
„Ha véletlenül egy kutyát látunk gazdája nélkül sétálni az utcán, nyugodtan forduljunk a rendőrséghez” – mondja Sandra Hyunich, a Four Paws nemzetközi állatvédő szervezet hajléktalan állatok projektjének koordinátora. – Az állatot befogják és menhelyre helyezik, amelyből több mint 600 van.
Az első kutya vásárlásakor a tulajdonos 150 euró adót fizet, a következő után pedig 300 eurót. Egy harci kutya még többe fog kerülni – átlagosan 650 euróba, plusz biztosítást kötnek arra az esetre, ha embert támadnak. Az ilyen kutyák gazdáinak birtoklási engedéllyel és egyensúlyi igazolással kell rendelkezniük.
A menhelyen a testileg és lelkileg egészséges kutyák legalább egy életen át élhetnek. A halálos beteg állatokat leölik. Az elaltatással kapcsolatos döntést az illetékes állatorvos hozza meg.
Németországban nem lehet büntetlenül megölni vagy megsebesíteni egy állatot. Minden szárnyas, így vagy úgy, szembe kell néznie a törvénnyel.
A németeknek sokkal nehezebb a helyzetük a macskákkal:
„A jótékonysági szervezetek körülbelül 2 millió kóbor macskát számoltak meg Németországban” – folytatja Sandra. „A kisállatvédő civil szervezetek elfogják, sterilizálják és elengedik. A nehézség az, hogy szinte lehetetlen megállapítani, hogy egy sétáló macska hajléktalan-e vagy csak elveszett. Az elmúlt három évben önkormányzati szinten próbálták megoldani a problémát. Több mint 200 városban fogadtak el egy törvényt, amely előírja a macskatulajdonosoknak, hogy ivartalanítsák macskáikat, mielőtt kiengednék őket a szabadba.
Egyesült Királyság: 2013-ban 9-ben megöltek kutyákat
Ebben az országban nincs olyan hajléktalan állat, amely az utcán született és nőtt fel, csak elhagyott vagy elveszett házi kedvencek vannak.
Ha valaki gazdi nélkül sétáló kutyát lát az utcán, akkor értesíti a hajléktalan állatok gondozóját. Azonnal egy helyi menhelyre küldi. Itt 7 napig tartják a kutyát, hogy megbizonyosodjanak arról, van-e gazdája. Az innen elkapott „hajléktalan gyerekek” csaknem felét visszaadják gazdájuknak, a többit vagy magánmenhelyekre, jótékonysági szervezetekre küldik (amelyből itt mintegy 300 van), vagy eladják, szélsőséges esetben pedig elaltatják.
Egy kicsit a számokról. 2013-ban 112 kóbor kutya élt Angliában. Számuk körülbelül 000%-a újra egyesült tulajdonosaikkal még ugyanabban az évben. 48%-át állami menhelyre helyezték át, mintegy 9%-át állatvédő szervezetek vitték el új gazdára találni. Az állatok 25%-át (körülbelül 8 kutyát) elaltatták. A szakértők szerint ezeket az állatokat a következő okok miatt ölték meg: agresszió, betegség, viselkedési problémák, bizonyos fajták stb. Figyelembe kell venni, hogy a tulajdonosnak nincs joga az egészséges állat elaltatására, ez csak a beteg kóbor kutyákra vonatkozik. és macskák.
Az Animal Welfare Act (2006) az Egyesült Királyságban a kísérő állatok védelme érdekében született, de egy része általában az állatokra vonatkozik. Például, ha valaki nem önvédelemből ölt meg egy kutyát, hanem a kegyetlenségre és a szadizmusra való hajlam miatt, akkor a flayer felelősségre vonható.
Oroszország: kinek a tapasztalatait érdemes átvenni?
Hány hajléktalan kutya van Oroszországban? Nincs hivatalos statisztika. Moszkvában az AN Szevercovról elnevezett Ökológiai és Evolúciós Intézet 1996-ban végzett tanulmánya szerint 26-30 ezer kóbor állat élt. 2006-ban a Vadállat-szolgálat szerint ez a szám nem változott. 2013 körül 6-7 ezer főre csökkent a lélekszám.
Senki sem tudja biztosan, hány menedékhely van hazánkban. Hozzávetőleges becslés szerint 500-nál nagyobb lélekszámú városonként egy magánmenhely. Moszkvában a helyzet optimistább: 11 önkormányzati menhely, amelyekben 15 macska és kutya van, és körülbelül 25 magánmenhely, ahol körülbelül 7 állat él.
A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy Oroszországban nincsenek olyan állami programok, amelyek lehetővé tennék a helyzet valamilyen módon történő irányítását. Valójában továbbra is az állatok leölése az egyetlen, a hatóságok által nem hirdetett módja a populáció növekedése elleni küzdelemnek. Bár tudományosan bizonyított, hogy ez a módszer csak súlyosbítja a problémát, mivel hozzájárul a termékenység megugrásához.
„Léteznek olyan szabályozási aktusok*, amelyek legalább részben javíthatnak a helyzeten, de a gyakorlatban ezek senkit sem vezérelnek” – mondja Daria Hmelnickaja, a Virta Állatvédő Alapítvány igazgatója. „Ennek eredményeként a népességszámot a régiókban véletlenszerűen és gyakran a legkegyetlenebb módszerekkel szabályozzák. És még a meglévő jogszabályok mellett is vannak kiút.
— Megéri-e átvenni a nyugati bírságrendszert és a törvényben egyértelműen megfogalmazott tulajdonosi kötelezettségeket?
„Ezt kell alapul venni” – folytatja Daria Hmelnitskaya. – Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Európában szigorúan ellenőrzik az élelmiszer-hulladék elhelyezését, nevezetesen a hajléktalan állatok táplálékbázisát jelentik, és népességnövekedést váltanak ki.
Azt is fontos megérteni, hogy a jótékonysági rendszert Nyugaton fejlesztik és minden módon támogatják. Ezért van olyan fejlett magánmenhely-hálózat, amely nem csak állatokat tart, hanem alkalmazkodásukkal, új gazdikereséssel is foglalkozik. Ha Angliában legalizálják a gyönyörű „eutanázia” szóval végzett gyilkosságot, akkor a minimális számú kutya lesz az áldozata, mivel a független állatok nagy százalékát magánmenhelyek és jótékonysági szervezetek viszik el. Oroszországban az eutanázia bevezetése a gyilkosság legalizálását jelentené. Senki nem fogja irányítani ezt a folyamatot.
Ezenkívül számos európai országban az állatokat törvény védi, köszönhetően a hatalmas bírságoknak és a tulajdonosok felelősségének. Oroszországban egészen más a helyzet. Éppen ezért, ha a külföldi kollégák tapasztalatait vesszük, akkor olyan országokat, mint Olaszország vagy Bulgária, ahol a miénkhez hasonló a helyzet. Például Olaszországban, mint mindenki tudja, nagy gondok vannak a szemétszállítással, ugyanakkor a sterilizációs program hatékonyan működik. Itt vannak a világ legaktívabb és legprofibb állatjogi aktivistái is. Sokat kell tanulnunk tőlük.
„A sterilizációs program önmagában nem elég. A társadalomnak készen kell állnia a jótékonykodásra és az állatok megsegítésére, de Oroszországnak nincs mit dicsekednie e tekintetben?
– Éppen ellenkezőleg – folytatja Daria. — Egyre növekszik az akciókban részt vevő, a menhelyeket segítő aktívak száma. Maguk a szervezetek még nem állnak készen a jótékonykodásra, csak most kezdik útjukat és lassan tanulnak. De az emberek nagyon jól reagálnak. Tehát rajtunk múlik!
A problémák megoldásának módjai a „Négy Mancsból”
Hosszú távú szisztematikus megközelítésre van szükség:
— Információk elérhetősége az állattulajdonosok, tisztviselők és mecénások számára, oktatásuk.
— Állat-egészségügy (vakcinázás és paraziták elleni kezelés).
– kóbor állatok sterilizálása,
– Minden kutya azonosítása és nyilvántartása. Fontos tudni, hogy ki az állat tulajdonosa, hiszen ő a felelős érte.
– Menhelyek létesítése beteg vagy idős állatok átmeneti menedékhelyeként.
– Stratégiák az állatok „örökbefogadására”.
– Az ember és az állatok közötti európai kapcsolatokra épülő magas szintű jogalkotás, amely utóbbiakat mint racionális lényeket hivatott tiszteletben tartani. A gyilkosságot és a kisebb testvéreink elleni kegyetlenséget meg kell tiltani. Az állam megteremtse a feltételeket az állatvédő szervezetek és képviselők számára országos és regionális szinten.
A „Négy mancs” jelenleg 10 országban folytat nemzetközi kutyasterilizációs programot: Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna, Litvánia, Jordánia, Szlovákia, Szudán, India, Srí Lanka.
A szervezet már második éve ivartalanítja a kóbor macskákat Bécsben is. A városi hatóságok a maguk részéről biztosították az állatvédők szállítását. A macskákat befogják, átadják az állatorvosoknak, a műtét után kiengedik a fogás helyére. Az orvosok ingyen dolgoznak. Tavaly 300 macskát ivartalanítottak.
Sok szakértő szerint a sterilizálás a leghatékonyabb és leghumánusabb módja a probléma megoldásának. Kevesebb pénzbe kerül egy hét alatt több száz kóbor állat ivartalanítása és beoltása, mint elpusztításuk.
A program módszerei humánusak, az állatok nem szenvednek szenvedést a befogás és a művelet során. Élelmiszerrel csalogatják és általános érzéstelenítésben sterilizálják. Ráadásul mindegyik chipezett. A mobil klinikákon a betegek további négy napot töltenek, mielőtt visszatérnének lakóhelyükre.
A számok magukért beszélnek. Bukarestben a program körülbelül 15 éve kezdte meg működését. A kóbor kutyák száma 40-ről 000-re csökkent.
Érdekes tények
Thaiföld
2008 óta a nyíratlan kutyát el lehet venni a gazdától és kennelbe lehet vinni. Itt az állat természetes haláláig maradhat. Ugyanez a sors vonatkozik azonban általában minden kóbor kutyára.
Japán
1685-ben a Tokugawa Tsunayoshi sógun, becenevén Inukobo, egyenlővé tette az emberi élet és a kóbor kutya értékét azáltal, hogy rendeletet adott ki, amely megtiltotta ezeknek az állatoknak a kivégzés miatti megölését. Ennek a cselekedetnek az egyik változata szerint egy buddhista szerzetes elmagyarázta Inukobónak, hogy egyetlen fia, a sógun azért halt meg, mert egy előző életében megbántott egy kutyát. Ennek eredményeként Tsunayoshi egy sor rendeletet adott ki, amelyek több jogot adtak a kutyáknak, mint az embereknek. Ha az állatok elpusztítják a termést a földeken, a parasztoknak csak simogatással és rábeszéléssel volt joguk távozni, sikítani szigorúan tilos volt. Az egyik falu lakosságát a törvény megszegésekor kivégezték. Tokugawa 50 ezer fős kutyamenhelyet épített, ahol az állatok napi háromszori étkezést kaptak, a cselédek adagjának másfélszeresét. Az utcán a kutyával tisztelettel kellett bánni, az elkövetőt bottal büntették. Inukobo 1709-es halála után az újításokat törölték.
Kína
2009-ben a hajléktalan állatok számának növekedése és a veszettség előfordulása elleni küzdelem érdekében a guangzhoui hatóságok megtiltották lakóiknak, hogy egynél több kutyát tartsanak a lakásban.
Olaszország
A felelőtlen tulajdonosok elleni küzdelem részeként, akik évente 150 kutyát és 200 macskát dobnak ki az utcára (2004-es adatok), az ország komoly büntetéseket vezetett be az ilyen tulajdonosokra. Ez egy évig terjedő büntetőjogi felelősséget és 10 eurós bírságot jelent.
* Mit mond a törvény?
Napjainkban Oroszországban számos olyan szabályozás létezik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve alkalmaznak:
- Kerülje az állatokkal szembeni kegyetlenséget
- ellenőrizni a kóbor állatok számát,
– az állattartók jogainak védelme.
1) A Büntetőtörvénykönyv 245. „Állatkínzás” cikke szerint az állatkínzás 80 ezer rubelig terjedő pénzbírsággal, 360 óráig terjedő javítómunkával, egy évig terjedő javítómunkával, 6 hónapig terjedő letartóztatással büntethető, vagy akár egy évig terjedő szabadságvesztés is. Ha az erőszakot szervezett csoport követi el, a büntetés szigorúbb. A maximális intézkedés 2 évig terjedő szabadságvesztés.
2) A szám feletti ellenőrzést az Orosz Föderáció állami egészségügyi főorvosának rendelete szabályozza. 06. számtól 05. „A veszettség megelőzése emberek körében”. E dokumentum szerint a lakosság e betegségtől való megóvása érdekében a hatóságok kötelesek beoltani az állatokat, meg kell akadályozni a hulladéklerakók kialakulását, időben el kell szállítani a szemetet és fertőtleníteni a konténereket. A hajléktalan állatokat be kell fogni és speciális óvodákban kell tartani.
3) Meg kell jegyezni, hogy jogszabályaink szerint az állatok tulajdonnak minősülnek (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, 137. cikk). A törvény előírja, hogy ha az utcán kóbor kutyát látunk, akkor a gazdi felkutatása érdekében a rendőrséghez és az önkormányzathoz kell fordulni. A keresés során az állatról gondoskodni kell. Ha minden feltétel megvan az otthoni tartáshoz, megteheted magad is. Ha hat hónap elteltével nem találják meg a gazdát, a kutya automatikusan a tiéd lesz, vagy joga van „önkormányzatba” adni. Ugyanakkor, ha a volt gazdi hirtelen váratlanul visszatér, joga van elvinni a kutyát. Természetesen feltéve, hogy az állat még emlékszik rá és szereti őt (Ptk. 231. cikk).
Szöveg: Svetlana ZOTOVA.
wizyty u volt i czy, hogy znajduje się w Bremen
A jest możliwość