Hogyan legyél boldogabb: 5 neuro-life hack

"Az agyad hazudhat neked arról, hogy mi tesz boldoggá!"

Ezt mondta három Yale-i professzor, akik a 2019-es Világgazdasági Fórum éves találkozóján beszéltek Svájcban. Elmagyarázták a hallgatóságnak, hogy sokak számára miért végződik kudarccal a boldogság keresése, és milyen szerepet játszanak ebben a neurobiológiai folyamatok.

„A probléma a fejünkben van. Egyszerűen nem azt keressük, amire igazán szükségünk van” – mondta Laurie Santos, a Yale Egyetem pszichológia professzora.

Az agyunk boldogságfeldolgozása mögött meghúzódó folyamatok megértése egyre fontosabbá válik manapság, amikor sok ember szorongást, depressziót és magányt tapasztal. A Világgazdasági Fórum 2019-es Globális Kockázati Jelentése szerint, mivel az emberek mindennapi életét, munkáját és kapcsolatait folyamatosan számos tényező befolyásolja, és ezek változhatnak, világszerte mintegy 700 millió ember szenved pszichés problémáktól, amelyek közül a leggyakoribb a depresszió és a szorongás. rendellenesség.

Mit tehetsz, hogy átprogramozd az agyad egy pozitív hullámra? Az idegtudósok öt tippet adnak.

1. Ne a pénzre koncentráljon

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a pénz a boldogság kulcsa. Kutatások kimutatták, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig tesz boldogabbá bennünket.

Daniel Kahneman és Angus Deaton tanulmánya szerint az amerikaiak érzelmi állapota a bérek emelkedésével javul, de kiegyenlítődik, és már nem javul, miután egy személy eléri a 75 dolláros éves jövedelmet.

2. Tekintsük a pénz és az erkölcs kapcsolatát!

Molly Crockett, a Yale Egyetem pszichológiai adjunktusa szerint az, hogy az agy hogyan érzékeli a pénzt, attól is függ, hogyan keresik.

Molly Crockett végzett egy tanulmányt, amelyben arra kérte a résztvevőket, hogy különböző összegekért cserébe sokkolják meg magukat vagy egy idegent egy enyhe sokkoló fegyverrel. A tanulmány kimutatta, hogy az esetek többségében az emberek kétszer annyi pénzért hajlandóak voltak megütni egy idegent, mint önmaguk megütéséért.

Molly Crockett ezután megváltoztatta a feltételeket, és azt mondta a résztvevőknek, hogy az akcióból kapott pénzt jó célra fordítják. A két tanulmányt összehasonlítva azt találta, hogy a legtöbb ember szívesebben hasznot húzna abból, ha saját magának okoz fájdalmat, mint egy idegennek; de amikor jótékony célra kellett adományozni, az emberek nagyobb valószínűséggel döntöttek úgy, hogy megütik a másikat.

3. Segítsen másoknak

Ha jót tesz másoknak, például jótékonysági vagy önkéntes rendezvényeken vesz részt, az is növelheti a boldogság szintjét.

Elizabeth Dunn, Lara Aknin és Michael Norton tanulmányában a résztvevőket arra kérték, hogy vegyenek fel 5 vagy 20 dollárt, és költsék el magukra vagy valaki másra. Sok résztvevő abban bízott, hogy jobban járna, ha saját magára költené a pénzt, de aztán arról számolt be, hogy jobban érzi magát, ha másokra költi a pénzt.

4. Társas kapcsolatok kialakítása

Egy másik tényező, amely növelheti a boldogság szintjét, a társadalmi kapcsolatokról alkotott felfogásunk.

Még az idegenekkel való nagyon rövid interakciók is javíthatják hangulatunkat.

Nicholas Epley és Juliana Schroeder 2014-es tanulmányában két embercsoportot figyeltek meg, akik ingázó vonaton utaztak: azokat, akik egyedül utaztak, és azokat, akik az útitársakkal beszélgettek. A legtöbben úgy gondolták, jobban járnak egyedül, de az eredmények mást mutattak.

„Tévedésből keressük a magányt, miközben a kommunikáció boldogabbá tesz bennünket” – összegezte Laurie Santos.

5. A Mindfulness gyakorlása

Ahogy Hedy Kober, a Yale Egyetem pszichiátriai és pszichológiai adjunktusa mondja: „A többfeladatos munka nyomorúságossá tesz. Az elméd egyszerűen nem tud arra összpontosítani, ami az esetek 50%-ában történik, a gondolataid mindig valami máson járnak, zavart és ideges vagy."

A kutatások kimutatták, hogy az éber figyelem gyakorlása – még a rövid meditációs szünetek is – növelhetik az általános koncentrációs szintet és javíthatják az egészséget.

„A mindfulness edzés megváltoztatja az agyat. Megváltoztatja az érzelmi tapasztalatokat, és megváltoztatja a testét oly módon, hogy ellenállóbbá váljon a stresszel és a betegségekkel szemben” – mondja Hedy Kober.

Hagy egy Válaszol