2015-ben a humán papillomavírussal összefüggő új rákos megbetegedések éves számát több mint 6-ra becsülték Franciaországban. Vannak azonban egyszerű módszerek a nemi úton terjedő fertőzés elleni védekezésre: oltás és szűrés.

A humán papillomavírus, más néven HPV, egy nemi úton terjedő vírus vagy STI, amely különböző súlyosságú genitális szemölcsöket okozhat. Legismertebb daganatos megbetegedésekhez vezet, mint például a méhnyakrák, amely évente közel 1000 nő halálát okozza. Körülbelül 150 féle papillomavírus létezik. Delphine Chadoutaud gyógyszerész szerint ez a vírus „a végbélben vagy a szájban kialakuló rákos megbetegedést is okozhat az ezeket a területeket érintő szexuális gyakorlatok következtében”, de a pénisz, a szeméremtest, a hüvely vagy a torok daganatait is. .

Ezeknek a ráknak évekbe vagy akár évtizedekbe telik, mire tünetmentesen fejlődnek ki. A papillomavirus.fr weboldal szerint „A méhnyakrák természetes története egy nagy kockázatú rákkeltő humán papillomavírus által okozott fertőzéssel kezdődik. Az esetek körülbelül 10%-ában a vírus nem ürül ki spontán módon a szervezetből. A fertőzés tartóssá válik, és rendellenes sejtproliferációhoz és genetikai károsodáshoz vezethet. Ekkor nem elhanyagolható a kockázata annak, hogy rákmegelőző lézióvá, majd bizonyos esetekben rákká fejlődik.”

„A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás lehetővé teszi a leggyakoribb papillomavírusok okozta fertőzések megelőzését, amelyek a nőknél a méhnyakrák 70-90%-áért felelősek” – írja az egészségbiztosítás weboldala. A vakcina azonban önmagában nem véd minden rákbetegség vagy minden rákmegelőző elváltozás ellen. A méhnyakrák kockázatának csökkentése érdekében a nőket 25 éves koruktól rendszeresen kell szűrni méhnyak-kenet készítésével. A New England Journal of Medicine által 2020 októberében közzétett tanulmányban a kutatók közel 1 millió 10 éves nőt követtek nyomon. 30-ra 10 év alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy a beoltott nők körében a méhnyakrák aránya 47 eset/100 fő, míg a nem oltott nőknél 000 eset/94 fő. Az is kiderül, hogy a papillomavírus elleni védőoltásban részesült nőknél 100%-kal alacsonyabb volt a méhnyakrák kockázata, mint a be nem oltott nőknél.

„A vakcinázás során olyan antigént fecskendeznek be, amely lehetővé teszi antitestek termelését a szervezetben” – részletezi a gyógyszerész. Ahogy a papillomavirus.fr oldal kifejti: „Ezek az antitestek különösen a hüvelyben, a méhnyak felszínén vannak jelen. Az oltással érintett papillomavírusok valamelyikét hordozó partnerrel folytatott szexuális érintkezés során a beoltott személy antitestjei megkötődnek a papillomavírusokhoz, és általában megakadályozzák, hogy azok bejussanak a sejtekbe, így megakadályozzák a fertőzést.

A rendelkezésre álló vakcinák

Jelenleg három védőoltás áll rendelkezésre a humán papillomavírus ellen:

• egy bivalens vakcina (amely védelmet nyújt a 16-os és 18-as típusú vírusok ellen): Cervarix®,
• egy négyértékű vakcina (amely védelmet nyújt a 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusú vírusok ellen): Gardasil®,
• egy nem vegyértékű vakcina (amely a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típusú vírusok ellen is védelmet nyújt): Gardasil 9®.

A vakcinák nem cserélhetők fel, és az egyikükkel megkezdett oltást ugyanazzal a vakcinával kell kiegészíteni. A Közegészségügyi Főtanács (HAS) azt is javasolja, hogy minden új oltást a nem vegyértékű Gardasil 9® vakcinával kezdjenek.

Delphine Chadoutaud szerint „az oltást a szexuális élet megkezdése előtt el kell végezni, hogy hatékonyabb legyen”. A 11–14 éves lányok és fiúk esetében az oltás két injekcióban történik, 6–13 hónapos időközönként. 15 és 19 éves kor között három injekciót kell beadni: a második injekció az első után két hónappal, a harmadik pedig hat hónappal az első után történik. 19 év után a védőoltást már nem téríti a társadalombiztosítás. „Az oltást orvossal kell megbeszélni, mert más a helyzet egy 25 éves, még szűz, vagy egy 16 éves, szexuális életet már megkezdő fiatal között” – teszi hozzá a gyógyszerész.

„Mint minden oltásnak, ennek is vannak mellékhatásai. De ennél a kockázat-haszon arány nagyon kedvező” – nyugtatja meg Delphine Chadoutaud. Az oltás után például zsibbadást érezhet a karban, zúzódást, bőrpírt a harapás helyén. Ritkább esetekben egyes betegek fejfájástól, láztól vagy izomfájdalomtól szenvednek. Ezek a mellékhatások általában néhány napon belül elmúlnak. Ha továbbra is fennáll, ne habozzon orvoshoz fordulni.

Ellenjavallatok

A papillomavirus.fr oldal figyelmezteti a betegeket: „A mellékhatásokat nem szabad összetéveszteni a védőoltás ellenjavallataival, amelyek nagyon ritkák. Vannak, akik állapotukkal kapcsolatos okokból nem kaphatnak védőoltást. Ezek az ellenjavallatok (betegség, terhesség bizonyos oltásoknál, allergia stb.) jól ismertek és minden oltóanyagra vonatkoznak: a felírás előtt, majd az oltás elvégzése előtt az orvos vagy a szülésznő ellenőrzi, hogy az illető beoltható-e vagy sem. a megbeszélt időpontban”.

A humán papillomavírus elleni védőoltást orvos, szülésznő vagy ápolónő végezheti vényre egy ingyenes információs, szűrő- és diagnosztikai központban (Cegidd), egy családtervezési központban és néhány oltóközpontban. nyilvános. Az oltást 65%-ban fedezi a társadalombiztosítás recept felmutatásával. Az oltás egyes központokban ingyenes is lehet.