Jégszőr (Exidiopsis effusa)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Auriculariomycetidae
- Rend: Auriculariales (Auriculariales)
- Család: Auriculariaceae (Auriculariaceae)
- Nemzetség: Exidiopsis
- Típus: Exidiopsis effusa (jeges haj)
:
- jéggyapjú
- Telephora ömlött ki
- Exidiopsis fészer
- Sebacin kiömlött
- Exidiopsis grisea var. kiárad
- Exidiopsis quercina
- Sebacina quercina
- Peritrichus sebacin
- Lakkozott Sebacina
A „jégszőr”, más néven „jéggyapjú” vagy „fagyszakáll” (hajjég, jéggyapjú vagy dérszakáll) egy olyan jégfajta, amely holt fán képződik, és úgy néz ki, mint egy finom, selymes haj.
Ez a jelenség elsősorban az északi féltekén, a 45. és az 50. szélességi kör között, lombhullató erdőkben figyelhető meg. Ez az elképesztően szép jég azonban még a 60. szélességi kör felett is szinte minden kanyarban megtalálható, ha csak megfelelő erdő és „helyes” időjárás lenne (a szerző megjegyzése).
A „jégszőr” nedves korhadó fán (különböző méretű elhalt rönkök és ágak) képződik, valamivel nulla alatti hőmérsékleten és meglehetősen magas páratartalom mellett. Fán nőnek, nem a kéreg felületén, és akár több éven keresztül is megjelenhetnek ugyanazon a helyen. Minden egyes szőr átmérője körülbelül 0.02 mm, és akár 20 cm hosszúra is megnőhet (bár a szerényebb példányok gyakoribbak, legfeljebb 5 cm hosszúak). A szőrszálak nagyon törékenyek, de ennek ellenére „hullámokká” és „göndörsé” válhatnak. Képesek megőrizni alakjukat órákig, sőt napokig is. Ez arra utal, hogy valami megakadályozza a jég átkristályosodását – a kis jégkristályok nagyokká alakulásának folyamata, ami általában nagyon aktív nulla alatti hőmérsékleten.
Ezt a csodálatos jelenséget először 1918-ban írta le Alfred Wegener német geofizikus és meteorológus, a kontinens-sodródás elméletének megalkotója. Azt javasolta, hogy valami gomba lehet az oka. 2015-ben német és svájci tudósok bebizonyították, hogy ez a gomba az Exidiopsis effusa, amely az Auriculariaceae család tagja. Az, hogy a gomba pontosan hogyan idézi elő a jég kristályosodását ilyen módon, nem teljesen világos, de feltételezik, hogy valamiféle átkristályosodást gátló anyagot termel, amely hatásában hasonló a fagyálló fehérjékhez. Mindenesetre ez a gomba minden olyan famintában jelen volt, amelyen „jégszőr” nőtt, és az esetek felében ez volt az egyetlen talált faj, és gombaölő szerekkel vagy magas hőmérsékletnek való kitétele oda vezetett, hogy „ jéghaj” már nem jelent meg.
Maga a gomba meglehetősen sima, és ha nem lettek volna a jég furcsa szőrszálai, nem figyeltek volna rá. A meleg évszakban azonban nem veszik észre.
Fotó: Gulnara, maria_g, Wikipédia.