Január 24. „édes” ünnep - Nemzetközi Popsicle Day (Eszkimó pite nemzetközi napja). Megalakulásának dátumát azért választották, mert 1922-ben ezen a napon kapott szabadalmat Christian Nelson, az Onawában (Iowa, USA) található cukorkaüzlet tulajdonosa.
Az eszkimó krémes fagylalt csokoládémázzal borított rúdon. Bár története több évezredre nyúlik vissza (van olyan vélemény, hogy már az ókori Rómában Néró császár megengedte magának egy ilyen hideg desszertet), az eszkimót szokás születésnapnak tekinteni. És persze a popsicle nem csak fagylalt, hanem a gondtalan nyári napok szimbóluma, a gyerekkor íze, a szeretet, amelyért sokan megtartották egy életen át.
Ki és mikor „találta ki” a popsicle-t, aki kitalált egy botot, ahonnan a neve származott ... Kevesen tudják, és ezeknek a történelmi eseményeknek számos változata és vitája van. Az egyik legelterjedtebb szerint az ilyen típusú fagylalt szerzője egy bizonyos kulináris cukrász, Christian Nelson, aki kitalálta, hogy egy brikett krémes fagylaltot csokoládémázzal borítson. És „eszkimó pite” -nek (eszkimó pite) hívta. Ez 1919-ben történt, és három évvel később szabadalmat kapott erre a „találmányra”.
Már az „eszkimó” szó is, az egyik változat szerint, a franciáktól származott, akik az eszkimó jelmezhez hasonlóan úgy hívták a gyermek overallt. Ezért a fagylalt, analógia útján szorosan illeszkedő csokoládé „overallba” öltözve, és a popsicle nevet kapta.
Azt is el kell mondani, hogy ez volt az első fapálcika nélküli popsicle - jelenlegi változatlan tulajdonsága, és csak 1934 -ben kapta meg. Bár nehéz megmondani, mi az első - egy popsicle vagy egy bot. Vannak, akik ragaszkodnak ahhoz a változathoz, hogy a bot a fagylaltban az elsődleges. Ezek pedig azon a tényen alapulnak, hogy egy bizonyos Frank Epperson, aki egyszer egy pohár limonádét hagyott a hidegben keverőpálcával, egy idő után felfedezett egy jéggyümölcs -palackot fagyasztott pálcával, amit nagyon kényelmes volt enni. Így 1905 -ben elkezdett fagyasztott limonádét készíteni egy rúdra, majd ezt az ötletet felvették a popsicle gyártók.
Akárhogy is legyen, egy újfajta fagylaltot vezettek be a világba, és az 1930-as évek közepére az eszkimó sok országban rajongókat szerzett, és ma sem veszíti el óriási népszerűségét.
A legtöbb eszkimó rajongó egyébként Oroszországban van. Még 1937-ben jelent meg a Szovjetunióban, ahogyan azt hiszik, a Szovjetunió élelmezési népbiztosának személyes kezdeményezésére, aki úgy gondolta, hogy egy szovjet állampolgárnak évente legalább 5 kg (!) fagylaltot kell megennie. Így eredetileg amatőrök számára készült csemegeként, megváltoztatta a státuszát, és a „magas kalóriatartalmú és dúsított frissítő termékek közé sorolták, amelyek terápiás és diétás tulajdonságokkal is rendelkeznek”. Mikoyan ragaszkodott ahhoz is, hogy a fagylalt tömegélelmiszerré váljon, és megfizethető áron gyártsák.
A kifejezetten popsicle előállítását először csak Moszkvában - 1937-ben, a moszkvai 8. számú hűtőüzemben (ma „Ice-Fili”) állították elő, amely akkoriban az első legnagyobb 25 tonnás fagylaltgyár volt. naponta üzembe helyezték (mielőtt a fagylaltot kézműves módszerrel állították volna elő). Aztán a fővárosban széles körű hirdetési kampány folyt egy új típusú fagylaltról - a popsicle-ről. Nagyon gyorsan ezek az üvegezett jégkrém hengerek kedvelt csemegévé váltak gyermekek és felnőttek számára egyaránt.
Hamarosan hűtőtárolók és popsicle-előállító műhelyek jelentek meg más szovjet városokban. Eleinte kézi adagológépen készült, és csak a Nagy Honvédő Háború után, 1947-ben jelent meg az első körhinta típusú ipari „popsicle generátor” (a 8. számú Moszkladokombinátnál), amely lehetővé tette a előállított popsicle mennyisége.
A termékek minőségi kontrollja előtt tisztelegnünk kell, a popsi kiváló minőségű tejszínből készült – és éppen ez a szovjet fagylalt jelensége. Az íztől, színtől vagy szagtól való bármilyen eltérés házasságnak minősült. Ezen túlmenően a fagylalt értékesítési ideje egy hétre korlátozódott, ellentétben a modern több hónapossal. A szovjet fagylaltot egyébként nem csak itthon szerették, évente több mint 2 ezer tonnát exportáltak a termékből.
Később megváltozott a popsi összetétele és típusa, az oválisok, paralelepipedonok és egyéb figurák váltották fel a mázas hengereket, magát a fagylaltot nemcsak tejszínből, hanem tejből, vagy annak származékaiból is elkezdték készíteni. A máz összetétele is megváltozott – a natúr csokoládét növényi zsírokkal és színezékekkel készült mázak váltották fel. A popsigyártók listája is bővült. Ezért ma már mindenki kiválaszthatja kedvenc popsiját a piacon kapható élelmiszerek széles kínálatából.
De a preferenciáktól függetlenül a Popsicle Nemzetközi Napján ennek a finomságnak minden kedvelője különleges jelentéssel fogyaszthatja el, ezzel ünnepelve ezt az ünnepet. A legfontosabb, amire emlékezni kell, hogy a jelenlegi GOST szerint a popsicle csak egy bottal és mázban lehet, különben nem popsicle.
Ezt a hideg finomságot egyébként egyáltalán nem feltétlenül a boltban kell megvásárolni – egyszerű és egészséges termékek felhasználásával otthon is elkészítheti. A receptek egyáltalán nem bonyolultak, és még a tapasztalatlan szakácsok számára is elérhetők.