A bizonyítékok meggyőzőek: a meditáció nemcsak a szellemet, hanem a testünket is meggyógyítja. Lehetővé teszi a depresszió, a stressz és annak egészségünkre gyakorolt következményeinek visszaesését. Évtizedekbe telt, mire ez az USA-ból származó hír továbbterjedt a világban, és támogatókra tett szert Németországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Franciaországban…
A meditációt sikeresen alkalmazzák egyes európai egészségügyi intézményekben, bár sok szakértő még mindig ódzkodik tőle, és egyes országokban – például Oroszországban – nagyon keveset tudnak az orvosi lehetőségeiről. A „gyógyító” meditáció harminc évvel ezelőtt mutatta meg hatékonyságát, amikor Jon Kabat-Zinn biológus speciális légzési és koncentrációs technikákat tartalmazó gyakorlatsort dolgozott ki a „mindfulness-alapú stresszcsökkentés” céljával.
Manapság a kognitív terápia szakértői ezeket a gyakorlatokat kiegészítik a depressziós állapot tudatosításával (tartós komor gondolatok, önbecsülés csökkenése), valamint e mentális folyamatok feletti kontroll fokozatos képzésével: relaxáció, az érzelmek és gondolatok ítélkezés nélküli elfogadása, és annak megfigyelése, hogyan úsznak, mint a felhők az égen. Arról, hogy ez a technika milyen lehetőségeket nyithat meg, a szerzőjével beszélgettünk.
Jon Kabat-Zinn biológus, a Massachusettsi Egyetem (USA) orvosprofesszora. 1979-ben a „spirituális orvoslás” élvonalába tartozott, elsőként javasolta a meditáció gyógyászati célú alkalmazását.
Pszichológiák: Honnan jött az ötlet, hogy buddhista meditációs technikákat alkalmazz a stressz kezelésére?
Erről
- John Kabat-Zinn, Bárhová mész, már ott vagy, Transpersonal Institute Press, 2000.
John Kabat-Zinn: Talán ez az ötlet öntudatlan kísérletként merült fel saját szüleim kibékítésére. Apám híres biológus volt, anyám pedig lelkes, de nem ismert művész. A világról alkotott nézeteik gyökeresen eltérőek voltak, és ez gyakran akadályozta őket abban, hogy közös nyelvet találjanak. Már gyerekként rájöttem, hogy mindannyiunk világképe a maga módján hiányos. Mindez utólag arra késztetett, hogy kérdéseket tegyek fel a tudatunk természetéről, arról, hogy mennyire vagyunk pontosan tudatában mindennek, ami körülöttünk van. Itt kezdődött a tudomány iránti érdeklődésem. Diákévemben zen buddhista gyakorlatokkal, jógával, harcművészettel foglalkoztam. És egyre erősebb lett a vágyam, hogy ezeket a gyakorlatokat összekapcsoljam a tudománnyal. Amikor befejeztem a doktori fokozatot molekuláris biológiából, úgy döntöttem, hogy az életemet a projektemnek szentelem: beépítem a buddhista meditációt – annak vallási vonatkozása nélkül – az orvosi gyakorlatba. Az álmom az volt, hogy olyan kezelési programot hozzak létre, amely tudományosan ellenőrzött és filozófiailag mindenki számára elfogadható.
És hogy csináltad?
Amikor elkezdtem a projektemet, Ph.D. biológiából, a híres Massachusetts Institute of Technology PhD fokozatával és sikeres orvosi karrierrel. Ez elég volt ahhoz, hogy zöld utat kapjon. Amikor kiderült, hogy a programom eredményes, széles körű támogatást kaptam. Így született meg az XNUMX hetes meditáción alapuló stresszcsökkentési (MBSR) program. Minden résztvevő heti csoportos foglalkozást és napi egy óra otthoni hangrögzítési gyakorlatot kap. Fokozatosan elkezdtük alkalmazni programunkat a szorongás, fóbiák, szenvedélybetegségek, depresszió kezelésében…
Milyen típusú meditációt használ a programjaiban?
Különböző meditációs gyakorlatokat alkalmazunk – egyrészt hagyományos gyakorlatokat bizonyos módszertan szerint, másrészt szabadabb technikákat. De ezek mind a valóságtudat fejlesztésén alapulnak. Ez a fajta figyelem a buddhista meditáció középpontjában áll. Ezt az állapotot röviden úgy jellemezhetem, mint a jelen pillanatra való teljes figyelemátadást – önmagunk és a valóság értékelése nélkül. Ez a pozíció termékeny talajt teremt a lelki békéhez, a lelki békéhez, az együttérzéshez és a szeretethez. Reméljük, hogy a meditáció tanításával megtartjuk a buddhista út, a dharma szellemét, ugyanakkor mindenki számára érthető világi nyelven beszélünk. A program résztvevőinek különféle gyakorlatokat kínálunk. A test mentális szkennelésével (testvizsgálat) egy személy fekve az egyes részekben tapasztalható érzésekre összpontosít. Az ülő meditáció során a figyelem különböző tárgyakra irányul: légzés, hangok, gondolatok, mentális képek. A tárgy nélküli, ellazult figyelem gyakorlata is van, amit „nyitott jelenlétnek” vagy „mentális nyugalomnak” is neveznek. Először Jiddu Krishnamurti indiai filozófus javasolta. Edzéseinken megtanulhatsz tudatosan mozogni – sétálni és jógázni – és tudatosan étkezni. A szabadabb gyakorlatok segítenek megtanulni a valóság nyitott és ítélkezés nélküli érzékelését a mindennapi élet bármely pillanatában: amikor kommunikálunk a gyerekekkel és a családdal, vásárolunk, takarítunk, sportolunk. Ha nem hagyjuk, hogy a belső monológunk elvonja a figyelmünket, akkor teljes mértékben tudatában maradunk mindennek, amit teszünk és tapasztalunk. Végül maga az élet válik a meditáció gyakorlatává. A lényeg, hogy egyetlen percet se hagyj ki a létezésből, hogy folyamatosan érezd a jelent, azt, hogy „itt és most”.
Milyen betegségek esetén segíthet a meditáció?
Az ilyen betegségek listája folyamatosan bővül. De az is fontos, hogy pontosan mit értünk gyógyítás alatt. Meggyógyulunk, ha visszaállítjuk azt az állapotot, mint a betegség vagy sérülés előtt? Vagy amikor megtanuljuk elfogadni a helyzetet olyannak, amilyen, és a problémák ellenére a legnagyobb kényelemben élni? Az első értelemben vett gyógyulás még a modern orvoslás legújabb eszközeivel sem mindig kivitelezhető. De a gyógyulás második útját életünk során bármikor megtehetjük. Ezt tanulják a betegek a tapasztalatból, amikor programunkat vagy más tudatosságon alapuló orvosi és pszichológiai technikákat gyakorolnak. Az úgynevezett aktív gyógyászattal foglalkozunk, amely arra ösztönzi a pácienst, hogy a szervezet önszabályozó képességére támaszkodva önállóan induljon el a jólét és az egészség felé vezető úton. A meditációs tréning a modern orvosi kezelés hasznos kiegészítője.
Tudatosító meditáció Oroszországban
„A John Kabat-Zinn módszer a neurofiziológia területén végzett tudományos alapkutatásokon alapul” – erősíti meg Dmitrij Shamenkov, PhD, a „Tudatos egészségmenedzsment” kutatási projekt vezetője.
„Valójában ezek a tanulmányok olyan kiváló orosz fiziológusok munkáin alapulnak, mint Pavlov vagy Sechenov. Bebizonyították, hogy az egészség eléréséhez milyen fontos lehet az ember azon képessége, hogy befolyásolja idegrendszerének működését. Ennek alapvető eszköze Kabat-Zinn szerint az úgynevezett tudatosság – érzéseink, gondolataink, tetteink –, amely lehetővé teszi, hogy az ember jobban érezze magát és teste, segíti önszabályozásának mechanizmusait. Ha elsajátítja az ilyen jellegű egészségkezelési készségeket, beleértve a stressz tudatos csökkentését is, a felépülés sokkal gyorsabban megy végbe. Azokon a külföldi klinikákon, ahol megértik ennek a szemléletnek a fontosságát, fenomenális eredményeket lehet elérni az összetett betegségek (neurológiai és kardiovaszkuláris, immunológiai és anyagcsere-betegségek, pl. diabetes mellitus) kezelésében is. Sajnos ez a megközelítés gyakorlatilag ismeretlen az orosz orvoslás számára: ma egyetlen projektről tudok, amely egy ilyen stresszcsökkentő központ létrehozására irányul Moszkvában.”
Andrej Koncsalovszkij kommentárja
Az elmémben való szemlélődés a legfontosabb, mert ez része az ember magas spirituális szintjéhez vezető útnak. A meditációnál a kulcsfogalom a „koncentráció”, amikor lassan kikapcsolod magadból a külvilágot, belépsz ebbe a különleges állapotba. De lehetetlen belemenni egyszerűen csukott szemmel ülve. Így ülhet egy-két órát – és továbbra is folyamatosan gondolkodhat: „Mit fogok csinálni később, holnap vagy egy év múlva?” Krishnamurti csevegő elméről beszélt. Az agyunk cseveg – annyira el van rendezve, hogy állandóan gondolatokat generál. Egy gondolat kizárásához az akarat kolosszális tudatos erőfeszítésére van szükség. Ez az önuralom csúcsa. És irigylem azokat, akik megtehetik. Mert nem sajátítottam el magam – beleugrok az agy hülye fecsegésébe!
Valójában új megközelítést javasol a betegséghez és a beteghez?
Igen, a kezelés során előnyben részesítjük a figyelem és törődés fogalmát, ami teljes mértékben összhangban van Hippokratész elveivel. Ezek az orvosetikai szabályok tették le a modern orvoslás alapjait. De mostanában gyakran elfelejtik őket, mert az orvosok kénytelenek a lehető legtöbb beteget ellátni munkanapjuk során.
Tapasztaltad személyesen a meditáció előnyeit?
Csak azok taníthatnak másokat meditációra és tudatosításra, akik maguk csinálják. A meditáció megváltoztatta az életem. Ha nem 22 évesen kezdtem volna el meditálni, nem tudom, hogy ma élnék-e. A meditáció segített megtalálnom az életem és a személyiségem különböző aspektusai közötti harmóniát, megadta a választ a kérdésre: „Mit hozhatok a világnak?” A meditációnál nem tudok jobbat, ami segítene abban, hogy teljesen tudatában legyünk önmagunknak életünk és kapcsolataink jelen pillanatában – bármennyire is nehéz lehet néha. Maga a tudatosság egyszerű, de nehéz elérni. Nehéz munka, de mi másra való? Nem vállalni ezt a feladatot azt jelenti, hogy kihagyjuk életünk legmélyebb és legörömtelibb részét. Olyan könnyű elveszni az elméd konstrukcióiban, eltévedni a vágyban, hogy jobb legyél, vagy egy másik helyen legyél – és abbahagyod a jelen pillanat fontosságának felismerését.
Kiderült, hogy a meditáció életforma, és inkább megelőzés, mint gyógyítás…
Nem, nem véletlenül mondtam, hogy a meditáció gyógyító tulajdonságai teljes mértékben bebizonyítottak – egyszerűen nem fogható fel a szó klasszikus értelmében vett kezelésként. A meditációnak persze megelőző hatása is van: ha rászoktatja magát az érzéseire hallgatni, könnyebben érzi, hogy valami nem stimmel a szervezetben. Emellett a meditáció erősíti az immunrendszert, és lehetőséget ad arra, hogy életünk minden pillanatát teljes mértékben átéljük. Minél erősebb testi és lelki egészségünk, annál jobban bírjuk a stresszt, ellenállunk a betegségeknek, és annál gyorsabban gyógyulunk. Amikor a meditációról beszélek, az egész életen át tartó egészség javítására gondolok, és az ember céljai az élet minden szakaszában változnak…
Vannak-e ellenjavallatok a meditációnak?
Én személy szerint nemet mondanék, de kollégáim akut depresszió esetén nem tanácsolják a meditációt. Úgy vélik, hogy ez megerősítheti a depresszió egyik mechanizmusát – a komor gondolatok „rágását”. Véleményem szerint a fő probléma a motiváció. Ha gyenge, akkor a mindfulness meditációt nehéz gyakorolni. Hiszen ehhez komoly életmódváltásra van szükség: nemcsak a meditációs gyakorlatokra kell időt szánni, hanem a mindennapi életben is edzeni a tudatosságot.
Ha a meditáció valóban segít, miért nem használják a klinikai és kórházi gyakorlatban?
A meditációt használják, és nagyon széles körben! Világszerte több mint 250 kórház és klinika kínál stresszcsökkentő programokat meditáción keresztül, és ez a szám évről évre növekszik. A meditáción alapuló módszereket Európa nagy részén egyre inkább alkalmazzák. Évek óta használják az orvostudományban, az utóbbi időben a pszichológusok is érdeklődnek irántuk. Ma a módszert olyan rangos egyetemek orvosi tanszékein oktatják, mint a Stanford és a Harvard. És biztos vagyok benne, hogy ez csak a kezdet.
* A kutatást 1979 óta megkezdték és ma is folytatják a Massachusetts Egyetem Stresszcsökkentési Klinikájának tudósai (ma Center for Mindfulness in Medicine, Health Care and Society): www.umassmed.edu