makrotápanyagokkal

A makrotápanyagok a szervezet számára hasznos anyagok, amelyek napi mennyisége az ember számára 200 mg.

A makrotápanyagok hiánya anyagcserezavarokhoz, a legtöbb szerv és rendszer működési zavarához vezet.

Van egy mondás: az vagyunk, amit megeszünk. De természetesen, ha megkérdezi a barátait, hogy mikor ettek utoljára, például ként vagy klórt, nem kerülheti el a meglepetést. Mindeközben az emberi szervezetben közel 60 kémiai elem található, amelyek tartalékait néha anélkül, hogy észrevennénk, táplálékkal pótoljuk. Mindannyiunk körülbelül 96%-a mindössze 4 kémiai névből áll, amelyek makrotápanyagok egy csoportját képviselik. És ez:

• oxigén (minden emberi szervezetben 65% van);
• szén (18%);
• hidrogén (10%);
• nitrogén (3%).

A fennmaradó 4 százalék más anyagok a periódusos rendszerből. Igaz, sokkal kisebbek, és a hasznos tápanyagok egy másik csoportját – mikroelemeket – képviselik.

A legelterjedtebb kémiai elemekre-makrotápanyagokra a CHON kifejezést szokás használni, amely a kifejezések nagybetűiből áll: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén latinul (Carbon, Hydrogen, Oxygen, Nitrogen).

A makroelemek az emberi testben, a természet meglehetősen széles hatalmat vont vissza. Ez tőlük függ:

• csontváz és sejtek kialakulása;
• test pH-ja;
• az idegimpulzusok megfelelő szállítása;
• a kémiai reakciók megfelelősége.

Számos kísérlet eredményeként kiderült, hogy egy embernek naponta 12 ásványi anyagra van szüksége (kalcium, vas, foszfor, jód, magnézium, cink, szelén, réz, mangán, króm, molibdén, klór). De még ez a 12 sem lesz képes pótolni a tápanyagok funkcióit.

Tápanyag elemek

Szinte minden kémiai elem jelentős szerepet játszik a földi élet létezésében, de ezek közül csak 20 a fő elem.

Ezek az elemek a következőkre oszlanak:

• 6 fő tápanyag (a Földön szinte minden élőlényben és gyakran meglehetősen nagy mennyiségben jelen van);
• 5 kisebb tápanyag (sok élőlényben viszonylag kis mennyiségben megtalálható);
• nyomelemek (esszenciális anyagok, amelyek kis mennyiségben szükségesek a biokémiai reakciók fenntartásához, amelyektől az élet függ).

A tápanyagok közül megkülönböztetjük:

• makrotápanyagok;
• nyomelemek.

A fő biogén elemek vagy organogének a szén, a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor csoportja. A kisebb tápanyagokat nátrium, kálium, magnézium, kalcium, klór képviseli.

Oxigén (O)

Ez a második a Földön leggyakoribb anyagok listáján. A víz alkotórésze, és mint tudják, az emberi test körülbelül 60 százaléka. Gáznemű formában az oxigén a légkör részévé válik. Ebben a formában meghatározó szerepet játszik a földi élet támogatásában, a fotoszintézis (növényekben) és a légzés (állatok és emberek) elősegítésében.

Szén (C)

A szén az élet szinonimájának is tekinthető: a bolygó összes élőlényének szövetei tartalmaznak szénvegyületet. Emellett a szénkötések kialakulása hozzájárul egy bizonyos energiamennyiség kialakulásához, ami jelentős szerepet játszik a fontos kémiai folyamatok sejtszintű lefolyásában. Sok széntartalmú vegyület könnyen meggyullad, hőt és fényt szabadít fel.

Hidrogén (H)

Ez a legkönnyebb és leggyakoribb elem az Univerzumban (különösen a kétatomos H2 gáz formájában). A hidrogén reakcióképes és gyúlékony anyag. Oxigénnel robbanásveszélyes elegyeket képez. 3 izotópja van.

Nitrogén (N)

A 7-es rendszámú elem a Föld légkörének fő gáza. A nitrogén számos szerves molekula része, beleértve az aminosavakat is, amelyek a DNS-t alkotó fehérjék és nukleinsavak összetevői. Szinte az összes nitrogén az űrben termelődik – az öregedő csillagok által létrehozott úgynevezett planetáris ködök gazdagítják az Univerzumot ezzel a makroelemmel.

Egyéb makrotápanyagok

Kálium (K)

A kálium (0,25%) fontos anyag, amely a szervezet elektrolitfolyamataiért felelős. Egyszerűen fogalmazva: töltetet szállít folyadékokon keresztül. Ez segít szabályozni a szívverést és továbbítja az idegrendszer impulzusait. Részt vesz a homeosztázisban is. Az elem hiánya szívproblémákhoz vezet, egészen a leállásáig.

Kalcium (Ca)

A kalcium (1,5%) a leggyakoribb tápanyag az emberi szervezetben – ennek az anyagnak szinte minden tartaléka a fogak és a csontok szöveteiben koncentrálódik. A kalcium felelős az izomösszehúzódásért és a fehérjeszabályozásért. De a szervezet ezt az elemet a csontokból (ami veszélyes a csontritkulás kialakulása miatt) „felveszi”, ha hiányát érzi a napi étrendben.

A növények számára szükséges a sejtmembránok kialakulásához. Az állatoknak és az embereknek szükségük van erre a makrotápanyagra az egészséges csontok és fogak fenntartásához. Ezenkívül a kalcium a sejtek citoplazmájában a folyamatok „moderátora” szerepét tölti be. A természetben számos kőzet (kréta, mészkő) összetételében képviselteti magát.

Kalcium emberben:

• befolyásolja a neuromuszkuláris ingerlékenységet – részt vesz az izomösszehúzódásban (a hipokalcémia görcsökhöz vezet);
• szabályozza a glikogenolízist (a glikogén lebontását a glükóz állapotáig) az izmokban és a glükoneogenezist (a glükóz képződését nem szénhidrát képződményekből) a vesében és a májban;
• csökkenti a kapilláris falak és a sejtmembrán áteresztőképességét, ezáltal fokozza a gyulladásgátló és antiallergiás hatást;
• elősegíti a véralvadást.

A kalciumionok fontos intracelluláris hírvivők, amelyek befolyásolják az inzulint és az emésztőenzimeket a vékonybélben.

A Ca felszívódása a szervezet foszfortartalmától függ. A kalcium és a foszfát cseréje hormonálisan szabályozott. A mellékpajzsmirigyhormon (parathyroid hormon) Ca-t bocsát ki a csontokból a vérbe, a kalcitonin (pajzsmirigyhormon) pedig elősegíti egy elem lerakódását a csontokban, ami csökkenti annak koncentrációját a vérben.

Magnézium (Mg)

A magnézium (0,05%) jelentős szerepet játszik a csontváz és az izmok felépítésében.

Több mint 300 anyagcsere-reakció résztvevője. Tipikus intracelluláris kation, a klorofill fontos összetevője. Jelen van a csontvázban (a teljes mennyiség 70%-a) és az izmokban. A szövetek és testnedvek szerves része.

Az emberi szervezetben a magnézium felelős az izomlazulásért, a méreganyagok kiürítéséért és a szív vérellátásának javításáért. Az anyag hiánya megzavarja az emésztést és lelassítja a növekedést, ami gyors fáradtsághoz, tachycardiához, álmatlansághoz, a PMS fokozódásához vezet a nőknél. De a makro többlet szinte mindig az urolithiasis kialakulása.

Nátrium (Na)

A nátrium (0,15%) olyan elem, amely elősegíti az elektrolit egyensúlyt. Segíti az idegimpulzusok továbbítását a szervezetben, emellett a szervezet folyadékszintjének szabályozásáért, a kiszáradás megelőzéséért is felelős.

Kén (S)

A kén (0,25%) 2 aminosavban található, amelyek fehérjéket képeznek.

Foszfor (P)

A foszfor (1%) előnyösen a csontokban koncentrálódik. De emellett van egy ATP-molekula, amely a sejteket energiával látja el. Nukleinsavakban, sejtmembránokban, csontokban található. A kalciumhoz hasonlóan szükséges a mozgásszervi rendszer megfelelő fejlődéséhez és működéséhez. Az emberi szervezetben strukturális funkciót lát el.

Klór (Cl)

A klór (0,15%) általában negatív ion (klorid) formájában található meg a szervezetben. Feladatai közé tartozik a vízháztartás fenntartása a szervezetben. Szobahőmérsékleten a klór mérgező zöldgáz. Erős oxidálószer, könnyen kémiai reakciókba lép, kloridokat képezve.

A makrotápanyagok szerepe az emberben

A Földön minden élőlény, a legnagyobb emlőstől a legkisebb rovarig, különböző réseket foglal el a bolygó ökoszisztémájában. Ennek ellenére szinte minden organizmus kémiailag ugyanazokból az „összetevőkből” jön létre: szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor, kén és a periódusos rendszer egyéb elemei. És ez a tény megmagyarázza, miért olyan fontos gondoskodni a szükséges makrosejtek megfelelő utánpótlásáról, hiszen nélkülük nincs élet.