A magas fehérjetartalmú étrend középkorban 74%-kal növeli az élet és egészség kockázatát a Dél-Kaliforniai Egyetem (USA) tudósai által e témában végzett legújabb tanulmány eredményei szerint.
A kalóriadús élelmiszerek – például hús és sajt – rendszeres fogyasztása nagymértékben növeli a rák és más betegségek miatti elhalálozás kockázatát, ezért az állati fehérje fogyasztását ártalmasnak kell tekinteni – vélik. Ez az első olyan tanulmány az orvostudomány történetében, amely statisztikailag igazolja a közvetlen kapcsolatot a magas állati fehérjetartalmú étrend és a számos súlyos betegség, köztük a rák és a cukorbetegség miatti halálozás jelentős növekedése között. Valójában ennek a tanulmánynak az eredményei a veganizmus és az írástudó, „alacsony kalóriatartalmú” vegetarianizmus mellett szólnak.
Amerikai tudósok azt találták, hogy a magas fehérjetartalmú állati termékek – beleértve a különféle húsfajtákat, valamint a sajtot és a tejet – fogyasztása nemcsak a 4-szeresére növeli a rákos halálozás kockázatát, hanem más súlyos betegségek kialakulásának valószínűségét is. 74%-a, és többszörösére növeli a cukorbetegség okozta halálozást. A tudósok egy ilyen szenzációs tudományos következtetést tettek közzé a Cellular Metabolism című tudományos folyóiratban március 4-én.
Egy csaknem 20 évig tartó vizsgálat eredményeként amerikai orvosok megállapították, hogy a mérsékelt fehérjebevitel csak 65 éves kor felett indokolt, középkorban viszont szigorúan korlátozni kell a fehérjét. A magas kalóriatartalmú ételek szervezetre gyakorolt káros hatásai tehát megközelítőleg megegyeznek a dohányzás okozta ártalmakkal.
Míg a népszerű Paleo- és Atkins-diéták sok hús egyenésére ösztönzik az embereket, a valóság az, hogy a húsevés rossz, állítják amerikai kutatók, és még a sajtot és a tejet is a legjobb korlátozott mennyiségben fogyasztani.
A tanulmány egyik társszerzője, Dr., Walter Longo gerontológia professzor a következőket mondta: „Van egy tévhit, hogy a táplálkozás magától értetődő – hiszen mindannyian eszünk valamit. De nem az a kérdés, hogyan kell 3 napot megnyújtani, hanem az, hogy milyen táplálékon élhetsz 100 évig?
Ez a tanulmány abban is egyedülálló, hogy a felnőttkort az étrendi előírások szempontjából nem egyetlen időszaknak, hanem több különálló korcsoportnak tekintette, amelyek mindegyikének megvan a maga étrendje.
A tudósok azt találták, hogy a középkorban elfogyasztott fehérje növeli az IGF-1 hormon – a növekedési hormon – szintjét, de hozzájárul a rák kialakulásához is. 65 évesen azonban ennek a hormonnak a szintje meredeken leesik, így biztonságosan és egészségre jótékonyan lehet enni magasabb fehérjetartalmú ételeket. Valójában a feje tetejére állítja a már meglévő elképzeléseket arról, hogy a középkorúaknak és az időseknek hogyan kell étkezni.
A vegánok és vegetáriánusok számára a legfontosabb, hogy ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy a növényi eredetű fehérjék (például hüvelyesekből származó) nem növelik a súlyos betegségek kockázatát, szemben az állati eredetű fehérjékkel. Azt is megállapították, hogy az elfogyasztott szénhidrátok és zsírok mennyisége az állati fehérjével ellentétben nincs negatív hatással az egészségre, és nem csökkenti a várható élettartamot.
"A legtöbb amerikai körülbelül kétszer annyi fehérjét eszik, mint amennyit kellene - és talán a legjobb megoldás erre a problémára az, ha általában csökkentjük a fehérjebevitelt, és különösen az állati fehérjét" - mondta Dr. Longo. "De nem kell a másik végletbe esni, és teljesen lemondani a fehérjéről, így gyorsan alultápláltságot szerezhet."
Azt javasolta, hogy növényi eredetű fehérjéket használjunk, beleértve a hüvelyeseket is. A gyakorlatban Longo és munkatársai egy egyszerű számítási képletet javasolnak: átlagos életkorban testtömegkilogrammonként 0,8 g növényi fehérjét kell fogyasztani; egy átlagos ember számára ez körülbelül 40-50 g fehérje (3-4 adag vegán étel).
Gondolhatod másként is: ha a napi kalóriádnak legfeljebb 10%-át kapod fehérjéből, ez normális, ellenkező esetben komoly betegségek veszélye fenyeget. Ugyanakkor a tudósok a kalória több mint 20%-ának fehérjéből származó fogyasztását különösen veszélyesnek értékelték.
A tudósok laboratóriumi egereken is kísérleteztek, így kialakultak náluk a rák előfordulásának feltételei (szegény egerek! Meghaltak a tudományért – Vegetáriánus). Egy két hónapig tartó kísérlet eredményei alapján a tudósok megállapították, hogy az alacsony fehérjetartalmú diétán, azaz a kalóriamennyiségük 10 százalékát vagy kevesebbet fehérjével táplált egerek majdnem feleakkora valószínűséggel alakulnak ki rákos megbetegedésre, vagy 45 százalékkal kisebb a daganatuk. mint társaik közepes és magas fehérjetartalmú étrenddel.
"Szinte mindannyiunkban fejlesztenek rákos vagy rákelőtti sejteket életünk egy bizonyos pontján" - mondta Dr. Longo. "A kérdés csak az, hogy mi lesz velük ezután!" Növekednek? Az egyik fő meghatározó tényező itt az elfogyasztott fehérje mennyisége lesz.