A gomba nemcsak magas fehérjetartalmáról híres. Szinte minden ehető faj gazdag A-provitaminban (karotin), C-, D- és PP-vitaminban. Sőt, ez utóbbi a gombában annyi, mint az élesztőben vagy a marhamájban. De ez a vitamin normalizálja a gyomor működését és a máj állapotát, javítja a hasnyálmirigy működését. A gombák és a B-vitaminok gazdagok, és ez segíti az idegrendszer erősítését, javítja a látást, valamint a bőr és a nyálkahártyák állapotát.
A gombák ásványi összetétele sem szegényes. Cink, mangán, réz, nikkel, kobalt, króm, jód, molibdén, foszfor és nátrium – ez a gombákban található hasznos elemek hiányos listája. Nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot is, amely támogatja a keringési rendszert és serkenti az anyagcserét. A vastartalékoknak köszönhetően pedig a gombás ételeknek kell a főként a vérszegénységben szenvedők étrendjévé válniuk (különösen sok ez az anyag a vargányában).
A gombák többek között lecitint is tartalmaznak, ami megakadályozza a koleszterin lerakódását az erek falán. Ráadásul a gomba lecitint az emberi szervezet nagyon könnyen felszívja. Éppen ezért a csiperkegomba és a rókagomba, a vargánya és a vargánya joggal viselheti az érelmeszesedés elleni bátor harcosok címét.
Igaz, a fenti „plusz” mindegyike vonatkozik csak friss gombát, hiszen a hőkezelés „hasznosságuk” oroszlánrészét tönkreteszi. Tehát a szervezet hasznára való törekvés csak akkor valósulhat meg, ha mesterségesen termesztett csiperkegombát használunk, amelyet nyersen fogyaszthatunk anélkül, hogy félnénk az egészségtől.