A nyak (a régi francia col -ból, a latin collumból) a test azon része, amely a fejet a mellkashoz köti.

A nyakat elöl a torok határolja, mögötte a tarkó, alul a kulcscsont, felül pedig az állkapocs.

A torok szintjén a nyakat az emésztőrendszer felső részei, a garat és a nyelőcső, valamint a légzőrendszer felső részei, a gége és a légcső keresztezik. A nyakon négy mirigy is található:

• A pajzsmirigy, amely a légcső elülső oldalán található, két pajzsmirigyhormont választ ki, amelyek befolyásolják az anyagcserét.
• A mellékpajzsmirigyek kis pajzsmirigyek, amelyek a pajzsmirigy hátsó felületén helyezkednek el, hormonokat választanak ki, amelyek a vér kalciumszintjére hatnak.
• A nyálmirigyek, amelyeket a parotid (a fül előtt található) és a submandibularis (az állkapocs alatt) képvisel.
• A platysma izom, amely lefedi a nyak elejét, és lehetővé teszi a száj mozgását és a nyak bőrének feszítését.
• A sternocleidomastoid izom, a nyak oldalán a szegycsont, a kulcscsont és a halántékcsont között húzódik. Lehetővé teszi a fej hajlítását, döntését és forgatását.

Utólag a tarkó a gerinc hét nyakcsigolyájából áll, C1 -től C7 -ig számozva. Erőt és mobilitást biztosítanak a nyaknak. Az első két csigolya, az atlasz (C1) és a tengely (C2), más morfológiával rendelkezik, mint a többi csigolya, ami fontos szerepet játszik a nyak mobilitásában. Az atlasz a fej nyakszirtcsontjával tagolódik, ami lehetővé teszi számunkra, hogy egyetértésben döntsük a fejünket. A tengely (C2) forgó funkcióval rendelkezik, amely lehetővé teszi az atlasz és így a fej forgatását. A C1 és C2 közötti artikuláció lehetővé teszi az oldalfej forgatását a tagadás jeleként.

Nyaki izmok

Sok izom borítja a nyakat, a koponyához, a nyakcsigolyához és a kulcscsontokhoz kapcsolódnak. Lehetővé teszik a fej mobilitását, és nagyrészt szíj formájában vannak. Többek között megtaláljuk:

Vérellátás és idegrendszeri elemek

A nyakat mindkét oldalon egy közös nyaki artéria keresztezi, amely a külső és a belső carotisra oszlik, egy csigolya artéria és két nyaki (belső és külső) véna.

Sok ideg jár a nyakon, különösen a vagus (vagy a pneumogasztrikus ideg, amely szerepet játszik az emésztésben és a pulzusszámban), a frenikus (a rekeszizom beidegzése) és a gerinc (a végtagok mobilitása és érzékenysége) idegei.

A nyak fő szerepe a fej megtámasztása és mobilitása csont- és izomszerkezetének köszönhetően.

A benne található összes szerkezet miatt fontos szerepet játszik az emésztésben, a légzésben, a fonációban és az anyagcserében is.

Méhnyakrák. A nyaki fájdalomnak számos oka lehet. Ezek például a következőknek tulajdoníthatók:

• Izomfeszülés és -merevség: hosszan tartó izomösszehúzódások a vállakban és a nyak hátsó részében, amelyek fájdalmassá válhatnak. Általában több órás pozíciótartás vagy rossz testtartás miatt következnek be.
• Ostorcsapás: Általában ostorcsapásnak nevezik (a fej előre, majd hátra mozgatása). Előfordulhat autóbaleset vagy sportolás közben bekövetkező erős ütéskor.
• Torticollis: a nyak egyik izomának akaratlan izomösszehúzódása. Ez erős fájdalmat okoz a nyakban, valamint a mozgások elzáródását. A személyről kiderül, hogy „elakadt”.
• Nyaki osteoarthritis: a nyaki csigolyák ízületein elhelyezkedő porc kopása. Ez a patológia elsősorban az 50 év feletti embereket érinti, és fájdalmat, fejfájást (fejfájást), a nyak merevségét okozza. Ez egy krónikus betegség, amely fokozatosan, több év alatt halad előre.

Porckorongsérv : a porckorongsérv az intervertebrális lemez egy részének kiemelkedésének felel meg. Ezek a tárcsák rugalmasságot adnak az oszlopnak, és ütés esetén lengéscsillapítóként szolgálnak. A porckorongsérv akkor fordul elő, amikor a korong gyengül, megreped vagy szakad, és a kocsonyás mag egy része kitör. A gerinc bármely területére hatással lehet. A nyak esetében herniated cervicalis korongról beszélünk.

Gyulladás

Angina: fertőzés a torokban, pontosabban a mandulákban. Ez kiterjedhet az egész garatra. Az anginát vagy vírus okozza - ez a leggyakoribb eset -, vagy baktériumok, és súlyos torokfájás jellemzi.

Laringitis: a gége gyulladása, különösen a hangszalagokban. A beszéd ezután fájdalmassá válik. A gégegyulladásnak két típusa van: akut gégegyulladás és krónikus gégegyulladás, és vannak különbségek a gyermek és a felnőtt gégegyulladás között.

Torokgyulladás: a garat gyulladása, leggyakrabban enyhe fertőzés következtében, amelyet vírus vagy baktérium okoz. Ha a gyulladás az orrnyálkahártyát is érinti, ezt nasopharyngitisnek nevezik.

Ciszta: A ciszta olyan üreg, amely folyékony vagy félig szilárd anyagot tartalmaz, amely egy szervben vagy szövetben képződik. A ciszták túlnyomó többsége nem rákos. A nyakban a leggyakoribb a thyroglossalis traktus cisztája (3) (ezen a területen a veleszületett rendellenességek közel 70% -a). Embrionális eredetű, a pajzsmirigy rendellenes fejlődésének következménye a terhesség első heteiben. Az esetek 50% -ában 20 éves kor előtt jelentkezik. A fertőzés általában a fő szövődménye.

Limfadenopátia (nyirokcsomók): leggyakrabban ez egy nyirokcsomó, amely megduzzad fertőzés hatására, például egy egyszerű megfázás esetén. Azonban számos más lehetséges oka is lehet a „duzzanatnak” a nyakban vagy a torokban. Ezért ajánlatos a legkisebb kétség esetén is konzultálni orvosával a származás megállapítása érdekében.

A pajzsmirigy patológiái

Golyva: a pajzsmirigy méretének növekedésére utal. Gyakori, különösen nőknél. A golyva önmagában nem betegség. Sokféle betegségben lehet jelen.

Pajzsmirigy csomó: Nem ritka, hogy kis tömeg alakul ki a pajzsmirigyben, még mindig ismeretlen okok miatt. A pajzsmirigy csomó nevét kapta.

Pajzsmirigyrák: A pajzsmirigyrák meglehetősen ritka rák. Franciaországban évente 4000 új esetet regisztrálnak (40 emlőrák esetén). Ez 000%-ban a nőket érinti. Ezt a rákot gyakran korai stádiumban észlelik. A kezelés ezután az esetek 75% -ában gyógyítással nagyon hatékony.

Hypothyreosis: a pajzsmirigy hormonhiányának következménye. Leggyakrabban ez a betegség 50 év után a nőket érinti.

Hyperthyreosis: a pajzsmirigy kórosan magas hormontermelésére utal. Ritkábban fordul elő, mint a hypothyreosis. A pajzsmirigy -túlműködésben szenvedő embereknél az anyagcseréjük gyorsabban működik. Idegesnek érezhetik magukat, gyakran székletüríthetnek, remeghetnek és lefogyhatnak.

A nyaki fájdalom a felnőtt lakosság 10-20% -át érinti. Ezeknek a problémáknak a enyhítésére és megelőzésére lehetséges néhány napi gyakorlat, amelyek gyorsan szokásokká válhatnak.

Bizonyos patológiák, például gégegyulladás esetén bizonyos ajánlások megakadályozhatják a betegséget. Mások számára a jódban gazdag étrend megakadályozza a hiányt, ami például a pajzsmirigy csomó kockázati tényezője. Másrészt más patológiák, például pajzsmirigyrák vagy golyva esetén nincsenek megelőzési eszközök.

Orvosi képalkotás:

• Nyaki ultrahang: orvosi képalkotó technika, amely ultrahang, hallhatatlan hanghullámok használatán alapul, amelyek lehetővé teszik a test belsejének „megjelenítését”. Vizsgálat, amely megerősíti például a ciszta vagy a pajzsmirigyrák jelenlétét (a mirigy mérése, csomók jelenléte stb.).
• Szkenner: Diagnosztikai képalkotó technika, amely magában foglalja a test adott régiójának „szkennelését”, hogy röntgensugár segítségével keresztmetszeti képeket hozzon létre. A „szkenner” kifejezés valójában az orvosi eszköz neve, de általában a vizsgára hivatkoznak. Beszélünk számítógépes vagy számítógépes tomográfiáról is. Használható például a ciszta méretének vagy a daganat jelenlétének meghatározására.
• MRI (mágneses rezonancia képalkotás): diagnosztikai célú orvosi vizsgálat, amelyet egy nagy hengeres eszköz segítségével végeznek, amelyben mágneses mezőt és rádióhullámokat állítanak elő, hogy nagyon pontos képeket hozzanak létre 2D vagy 3D -ben a testrészekről (itt a nyakról és annak nyakáról) belső részek). Az MRI részletes képeket nyújt a nyaki gerincről, az idegekről és a környező szövetekről. Használható például a gerinc trauma, a nyaki sérv vagy a gerinc daganatának diagnosztizálására.

Laringoszkópia: vizsgálat, amelyet orvos végez a torok, a gége és a hangszalag hátsó részének megvizsgálására endoszkóppal (vékony, csőszerű műszer fényforrással és lencsével). Ennek célja például a torokfájás, a vérzés okai vagy a rák diagnosztizálása.

Feltáró cervikotómia: sebészeti beavatkozás, amely a nyak kinyitásából áll, hogy eltávolítson egy cisztát vagy egy nyirokcsomót, amelynek természete nem ismert, vagy a diagnózis felkutatására.

Pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) vizsgálat: A TSH vizsgálat a legjobb indikátor a pajzsmirigy-betegség értékeléséhez. A hipo- vagy hyperthyreosis diagnosztizálására, a pajzsmirigy patológiájának nyomon követésére szolgál, vagy golyva esetén alkalmazzák.

Mellékpajzsmirigy -hormon (PTH) adagolása: A mellékpajzsmirigy -hormon (amelyet a mellékpajzsmirigyek termelnek) nagy szerepet játszik a szervezetben a kalcium szabályozásában. Adagolás javasolt hiperkalcémia (például túl magas kalciumszint a vérben vagy a vesekövekben) esetén.

A „zsiráffiú” (7) így becézik egy 15 éves kínai fiút, akinek 10 helyett 7 nyakcsigolyája van a világon a leghosszabb agyvérzéssel. Ez a fiúknak fájdalmat és járási nehézség (a nyak idegeinek összenyomódása).

A hosszú nyakú zsiráf a legmagasabb szárazföldi emlős. Mivel a zsiráf hímeknél 5,30 m -re, nőstényeknél pedig 4,30 m -re képes elérni, a zsiráf ugyanannyi nyakcsigolyával rendelkezik, mint az emlősök, azaz 7, amely körülbelül 40 cm -es (8).