Nitrogén műtrágyák
Tavasszal és a nyár első felében a növényeknek nitrogénre van szükségük – ő felelős a növekedésért és fejlődésért. Ezért ebben az időben nitrogénműtrágyákra van szükség a kertben és a veteményeskertben. De különböznek. Nézzük meg, milyen típusok léteznek, és hogyan kell használni őket.

Mi az a nitrogén műtrágya

Ezek jelentős mennyiségű nitrogént (1) tartalmazó műtrágyák. Ez lehet az egyetlen tápanyag, vagy néhány kísérő tápanyag, de a nitrogén mindenképpen érvényesül.

Mivel a nitrogén nagyon mozgékony a talajban, gyakran nem elegendő a növények számára. Ezért a nitrogénműtrágyák az egyik fő.

A nitrogén műtrágyák jelentősége

A nitrogén műtrágyáknak számos fontos funkciója van.

Fokozza a növények növekedését. A nitrogén a DNS, az RNS és a fehérjék része, vagyis minden „téglában”, amelyből egy növény épül, van nitrogén. Ha bőséges a nitrogén, a növények gyorsan híznak.

Növelje a termelékenységet. Általánosan elfogadott, hogy a nitrogén felelős a növekedésért, a foszfor a virágzásért és a kálium a termésért. Általában véve ez igaz. De a nitrogén a termésképzésben is fontos szerepet játszik: nemcsak a hajtások és levelek méretét növeli, hanem a virágokat és a terméseket is. És minél nagyobb a gyümölcs, annál nagyobb a hozam. Sőt, ez az elem nemcsak a zöldségek és gyümölcsök méretét, hanem minőségét is növeli. A nitrogénnek köszönhetően pedig virágbimbókat raknak le. Minél több belőlük, annál több gyümölcs.

Gyógyítja a sebeket a fákon. Gyakran a metszés után, különösen egy erős metszés után, a vágási és vágási helyek sokáig nem gyógyulnak be. Ennek eredményeként csökken a növények télállósága: az erősen metszett fák télen kissé megfagyhatnak. A fagyott fára pedig azonnal „üljön le” a fekete rák és más betegségek. Ilyenkor nincs elég nitrogén. Ezért a metszés után a kertet nitrogénnel kell táplálni:

  • az első fejtrágyázás áprilisban történik: 0,5 vödör rothadt trágya vagy 1-2 kg csirketrágya 1 négyzetméterenként a törzskör közelében;
  • a második – június elején: ugyanazok a műtrágyák, azonos adagokban.

A szerves anyagok helyett ásványi műtrágyákat - ammófoszkát vagy ammónium-nitrátot - használhat (az utasításoknak megfelelően).

Gyorsítsa fel a termést. Előfordul, hogy az almafák vagy körték évekig ülnek a helyszínen, aktívan nőnek fel és le, de nem akarnak virágozni. Eltelik öt, hét, tíz év, és még mindig nincs termés. A nitrogén műtrágyák segítenek a helyzet javításában. Az alma- és körtefák virágzásának felgyorsítása érdekében kétszer kell alkalmazni:

  • az első – a hajtásnövekedés kezdetén: fiatal almafa törzskörénként 40–50 g;
  • a második – a hajtásnövekedés vége előtt (június végén): 80 – 120 g törzskörönként.

Megfelelő ammónium-nitrát vagy karbamid. De ne feledje: ez nagyon nagy adag, és lehetetlen ekkora mennyiségű műtrágyát kijuttatni szárazon! Először meg kell öntözni, majd megtermékenyíteni, majd újra öntözni.

A nitrogén műtrágyák típusai és elnevezései

A nitrogén műtrágyákat 2 csoportra osztják:

  • organikus;
  • ásványi.

Az első csoportba tartozik a trágya és származékai (mullein infúzió, humusz és mások). De az ásványi nitrogénműtrágyákat 4 csoportra osztják:

  • amid (karbamid);
  • ammónia (ammónium-szulfát, ammónium-klorid, ammónium-karbonát, ammónium-szulfid);
  • ammónium-nitrát (ammónium-nitrát);
  • nitrát (nátrium-nitrát, kalcium-nitrát, kálium-nitrát).

Nitrogén műtrágyák kijuttatása

A nitrogén műtrágyákat általában kora tavasztól július végéig használják – később nem alkalmazhatók, mert kiváltják a zöldtömeg növekedését, amelyre a növények minden erejüket a betakarítás rovására fordítják. A cserjék közelében lévő fákban pedig a nitrogén késői alkalmazása késlelteti a hajtások növekedését, nincs idejük beérni, ami csökkenti a fák fagyállóságát (2).

A kivétel a friss trágya. Ősszel alkalmazzák, mivel nagyon koncentrált, és megégetheti a gyökereket. A tél folyamán pedig részben lebomlik, és a növények számára biztonságossá válik.

Főtrágyaként a nitrogén műtrágyák használhatók – tavasszal ásáshoz, nyáron fejtrágyaként – öntözéssel, némi ásványi anyag pedig lombos fejtrágyázáshoz a leveleken.

A nitrogén műtrágyák előnyei és hátrányai

A nitrogén műtrágyák nagyon változatosak, mindegyiknek megvannak a saját előnyei és hátrányai, de vannak közös pontok is.

Érvek

Vízben jól oldódik. A legtöbb nitrogén műtrágya könnyen oldódik vízben, így öntözéssel fejtrágyaként vagy levélpermetezéshez levéltrágyaként használható.

A növények gyorsan felszívják őket. Alkalmazásuk hatása nagyon gyorsan – néhány nap alatt – jelentkezik.

Hátrányok

Ha a nitrogén műtrágyákat helyesen, az utasításoknak megfelelően használják, akkor nincs probléma velük. De ha a növényeket túltápláljuk nitrogénnel, a következmények kellemetlenek lehetnek.

A növények hizlalnak. Ez különösen észrevehető a gyümölcsös zöldségeken – uborka, paradicsom és így tovább. A levelekre mennek, de nincs gyümölcs. A burgonyát is hizlalja – nem képez gumókat.

A gyümölcsök, bogyók és évelők kissé megfagynak. Ha a nyár második felében túltáplálta a növényeket nitrogénnel, akkor valószínű, hogy kissé megfagynak. Még enyhe télen is.

A télállóság csökkenése a hajtások magas víztartalmával függ össze. Ezért jobb, ha nem tréfálkozunk a nitrogénnel – mind az adagokat, mind a feltételeket be kell tartani.

A gyümölcsöket, gumókat és hagymákat rosszabbul tárolják. A túltáplált burgonya és az alma nem fog sokáig hazudni – gyorsan elrohad.

A növények érzékenyebbek a betegségekre és a kártevőkre. Ha két növény van a kertben – az egyik a szabályok szerint trágyázott, a másik pedig túltáplált, akkor például a levéltetvek és a lisztharmat először a túltáplált növényt támadja meg.

A nitrátok felhalmozódnak a gyümölcsökben és a zöldekben. Ez különösen igaz, ha a növénynek nincs elég fénye. Például zöldségeket ültetnek a fák alá.

Egyébként a nitrátok, amelyek folyamatosan megijesztenek bennünket, nem olyan veszélyesek. Sokkal veszélyesebb, mint a nitrit. Nagyon nagy nitrogéndózis esetén a nitrozaminok is felhalmozódnak a növényekben, ezek pedig rákkeltő anyagok.

Nitrogén műtrágyák használata a kertben és a veteményeskertben

A kertben az ásványi nitrogén műtrágyákat általában kora tavasszal – a rügyfakadás kezdetén – juttatják ki. Ha a fák alatti terület üres, csak föld van, akkor szárközeli körökben egyenletesen szétszórják és gereblyével a talajba ágyazzák. Ha pázsit vagy gyep van a fák alatt, egyszerűen szétszórják őket a felületen.

A kertben tavasszal ásványi nitrogén műtrágyákat is alkalmaznak a terület ásásához. A jövőben öntetként használják őket - vízben feloldják és zöldségekre öntözik. Vagy permetezzük a levelekre, ha a növények a nitrogénhiány egyértelmű jeleit mutatják.

A friss trágyát a kertben és a kertben is ősszel hozzuk be ásni (kivéve a füves vagy gyepes kerteket – ott nem használnak trágyát). Humuszt adhatunk a lyukakba közvetlenül az ültetés előtt, vagy talajtakaróként használhatjuk fák és cserjék ágyásánál, törzsénél.

Fontos megjegyezni, hogy a nitrogénműtrágyák a leghatékonyabbak a nedves talajban (3).

Népszerű kérdések és válaszok

Megválaszoltuk a nitrogénműtrágyákkal kapcsolatos legnépszerűbb kérdéseket agronómus-tenyésztő Svetlana Mikhailova.

Lehetséges-e ősszel nitrogén műtrágyát kijuttatni?

A nitrogén műtrágyák nagyon mozgékonyak – esővel és olvadékvízzel gyorsan bemosódnak a talaj alsó rétegeibe, és onnan a növények nem tudják beszerezni. Ezért ősszel nem alkalmazunk nitrogén műtrágyát – ez értelmetlen gyakorlat. Az egyetlen kivétel a friss trágya – ennek lebomlása időbe telik, és ehhez általában elegendő a tél.

Használható-e nitrogén műtrágya szobanövényekhez?

Nem csak lehetséges, hanem szükség is van rá, mert nőnek is, nitrogénre is szükségük van. De itt fontos a megfelelő műtrágyák kiválasztása. Jobb, ha nem használunk ásványi anyagokat – ezek adagja mindig nagy területre, legalább 1 négyzetméterre van feltüntetve, de hogyan lehet ezt az adagot átszámítani az edény térfogatára? És ha az adagot túllépik, a gyökerek megéghetnek.

 

Szobanövények esetében jobb folyékony szerves trágyákat használni.

Igaz, hogy a nitrogén műtrágyák felhalmozzák a nitrátokat?

Igen, a nitrátok a nitrogén származékai. Ezek azonban csak akkor halmozódnak fel, ha a műtrágyákat helytelenül használják, például túllépik az adagot.

 

Egyébként sok nyári lakos úgy véli, hogy a nitrátok csak akkor halmozódnak fel a zöldségekben és gyümölcsökben, ha ásványi nitrogénműtrágyákat használnak. Ez nem igaz – a trágyából is felhalmozódnak, sőt gyakrabban.

Forrásai

  1. Kovalev ND, Atroshenko MD, Deconnor AV, Litvinenko AN A mezőgazdaság és a növénytermesztés alapjai // M., Selkhozizdat, 1663 – 567 p.
  2. Rubin SS Gyümölcs- és bogyós növények trágyája // M., „Kolos”, 1974 – 224 p.
  3. Ulyanova MA, Vasilenko VI, Zvolinsky VP A nitrogénműtrágyák szerepe a modern mezőgazdaságban // Tudomány, technológia és oktatás, 2016 https://cyberleninka.ru/article/n/rol-azotnyh-udobreniy-v-sovremennom-selskom-hozyaystve

Hagy egy Válaszol