A modern jogtudomány nem lenne az, amit ma ismerünk e szakma képviselői nélkül. A közjegyző ügyvéd, aki ügyleteket igazol, igazolja az okiratok, aláírások hűségét, valódiságát. Beszéljünk részletesebben a szakmai ünnep történetéről, hagyományairól.
Amikor ünnepelték
Hazánkban minden évben megünneplik a közjegyzők napját 26 április. 2023-ban több tízezer honfitársunk ünnepli majd.
az ünnep története
A közjegyzői hivatás megjelenését az ókori Róma korszakának tulajdonítják. Akkoriban a szóbeli megállapodásokat az ügyintézők vitték papírra, őket tekintik a modern közjegyzők prototípusának.
Az írnokok azonban nem kizárólag jogi papírokra specializálódtak. Ezért jött létre a tabellionok hivatása – olyan emberek, akiknek tevékenysége csak jogi dokumentumokhoz, nevezetesen jogi aktusokhoz és bírói iratokhoz kapcsolódott. Tevékenységüket az állam szigorú ellenőrzése alatt tartották – például a teljesített szolgáltatások díjazásának mértékét az uralkodó határozta meg, ennek árát a tabellion nem tudta meghatározni.
Maga a „notariátus” szó, valamint az azonos nevű intézmény a római egyház javaslatára Rómában is felmerült. Ez a jelenség a XNUMX. század végére – a XNUMX. század elejére datálható. A közjegyzők (a „notta” – „jel” szóból) az egyházmegyékben szolgáltak, a püspökök plébánosokkal folytatott beszélgetéseit rövidítették, és egyházi iratkezeléssel is foglalkoztak. Két-három ilyen szakember szolgált minden templomban. Később a közjegyzők funkciói az élet világi területére is kiterjedtek, és e szakma képviselői nemcsak Rómában, hanem Olaszországban és egész Európában is találkoztak.
Hazánkban először említik a közjegyző analógját a XNUMX. századi dokumentumok, amelyeket a Novgorod régióban végzett ásatások során találtak. A régészek egy nyírfakéreg levelet találtak, amelyet mai szóhasználattal közjegyzői okiratnak nevezhetünk. E dokumentum szerint a nő kezeskedik a mástól elvett pénzért, az írnok (akit nyugodtan nevezhetünk Hazánk történetének első közjegyzőjének) pedig aláírásával hitelesíti a papírt.
A Hazánkban a közjegyző analógjának munkája szervezettebbé és központosabbá vált a XNUMX. században. A Pszkovban végzett ásatások során talált bírósági charta arról beszél, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos viták során írásos bizonyítékokat kell bemutatni. Leírja a végrendeletalkotás követelményeit is. Az ugyanebben a században összeállított Belozersky-féle vámoklevél információkat tartalmaz az adásvételi ügylet feldolgozásának helyes feltételeiről.
századig a közjegyző mint külön intézmény nem létezett hazánkban. Ezeknek a szakembereknek a feladatait, akárcsak az ókori Rómában, írástudók, néha papok látták el. De már a XNUMX. században a közjegyző önálló egységként alakult. Az egyes járásbíróságokon közjegyzők dolgoztak, kinevezésüket a bírói kamara elnöke intézte. Akkoriban a közjegyzők munkája leginkább a vagyonokiratokhoz kapcsolódott.
A forradalom után a helyzet drámaian megváltozott. A magántulajdon megszüntetése hosszú időre megváltoztatta a közjegyzők státuszát – teljesen állami tulajdonba került. Az 1917-től 1922-ig tartó időszakban a közjegyzők csak az okiratok formális hitelesítési feladatait látták el. Fokozatosan azonban az akciók száma jelentősen megnőtt. Ezt a Szovjetunió összeomlásáig érvényes határozatban rögzítették, ahol a közjegyzők összes kötelezettségét rögzítették. 1993-ban ez az intézmény ismét magán- és államfüggetlenné vált.
A közjegyzők 2016-ban ünnepelték fennállásának 150. évfordulóját. A fontos dátum tiszteletére a Szövetség elnökének rendelete született a hivatalos szakmai ünnepnap létrehozásáról. E dokumentum szerint a közjegyzői napnak állandó időpontot jelöltek ki – április 26.
A szakértők azonban 2016-ig ünnepelték ezt a napot, de nem hivatalosan. Csak most ünnepelték április 27-én. A tény az, hogy 14. április 1866-én (a régi stílus szerint) II. Sándor császár aláírta a „közjegyzői részről szóló szabályzatot”. Ettől az évtől kezdődik a modern közjegyző. Amikor a nem hivatalos ünnep időpontját – április 27-ét – választották ki, nem vették figyelembe a régi stílusról az újra fordítás sajátosságait. De ezt figyelembe vették az elnöki rendelet kiadásakor, és történelmileg pontos napot választottak – április 26-át.
Ünnepi hagyományok
A legtöbb hasonló ünnephez hasonlóan hazánk közjegyzői napját is széles körben ünneplik a szakmai közösségen belül. Általában erre a napra időzítik a nagy konferenciákat és találkozókat, ahol a kollégák nem csak tudást és tapasztalatot cserélhetnek, hanem kötetlen keretek között gratulálhatnak is egymásnak.