Pszichoszomatika: amikor a betegség válik üdvösségünkké

Képzeljen el egy helyzetet: egy személy hosszú ideje aggódik egy betegség miatt. Az orvosok tehetetlen gesztust tesznek, a gyógyszerek sem segítenek. Miért történik ez? Mert betegségét nem fiziológiai, hanem pszichológiai okok okozzák, vagyis pszichoszomatikus alapja van. Ebben az esetben szakképzett szakember segítségére van szükség: nem háziorvosra, hanem pszichológusra vagy pszichiáterre.

Pszichoszomatika, honnan származol?

Nem választhatunk álmokat, érzelmeket és élményeket, mint például a filmeket a fizetős előfizetéses szolgáltatásokon. Tudattalanunk áttör rajtuk – pszichénk rejtett és legbensőségesebb része. Még Freud is, aki ezt a jelenséget tanulmányozta, megjegyezte, hogy a psziché olyan, mint egy jéghegy: van egy „felszíni” tudatos rész, és ugyanígy van egy „víz alatti”, tudattalan rész. Ő határozza meg életünk eseményeinek forgatókönyvét, amelyek közül az egyik a betegség.

Míg az érzelmek belülről szétszakítanak bennünket, a pszichoszomatika a test védő funkciójaként működik, megóvva minket a pszichózistól. Ha eltávolítjuk a traumatikus érzelmeket a tudattalanból, neveket és definíciókat adunk nekik, akkor többé nem jelentenek veszélyt – most már megváltoztathatók. Ezeket a mély sebeket azonban nem könnyű megtalálni.

Milyen traumákat rejt a tudattalan?

• Súlyos és sebző traumák személyes történelmünkből;
• Szülőktől kapott forgatókönyvek és függőségek;
• A család forgatókönyvei és traumái: mindannyiunknak van családi emléke, és betartjuk a családi törvényeket.

Ki hajlamos pszichoszomatikus betegségekre?

A pszichoszomatikus betegségek leggyakrabban azoknál fordulnak elő, akik nem tudják, hogyan kell érzelmeket átélni, helyesen kifejezni és másokkal megosztani - gyermekkorban az ilyen emberek érzéseit a szülők kényelméért betilthatják. Emiatt megszakadt a kapcsolatuk a testükkel, így az csak betegségeken keresztül képes jelezni a problémákat.

Mit kell tenni?

Leginkább a pikkelysömörben, asztmában vagy bármilyen más betegségben szenvedő ember szeretne megszabadulni a tünetektől. Egy ilyen megközelítés kudarcra van ítélve, mivel a betegségek gyakran hozzátartoznak viselkedésünkhöz. Először is meg kell találnia az okokat.

A pszichológus itt úgy dolgozik, mint egy aprólékos nyomozó, aki újrateremti a betegség történetét:

• Megtudja, mikor és milyen körülmények között fordult elő a betegség első epizódja, és milyen érzelmek kísérték azt;
• Megtudja, milyen gyermekkori traumákkal rezonálnak ezek az érzések: mikor keletkeztek először, milyen emberekkel és helyzetekkel kapcsolták össze őket;
• Ellenőrzi, hogy a betegség gyökerei általános forgatókönyvekből származnak-e. Ehhez össze kell gyűjteni egy családi anamnézist – néha egy tünet kötődik köztünk és őseink tragikus élményei között. Például ott van a „pszichológiai meddőség” fogalma. Ha a nagymama meghalt a szülésben, akkor az unoka öntudatlanul félhet a terhességtől.

Mivel a betegséget a viselkedés részének tekintjük, azt értjük alatta, hogy minden pszichoszomatikus tünethez mindig társul a „másodlagos haszon” szindróma, ami egyben azt is erősíti. Szezonális allergia fordulhat elő egy menynél, aki nem akarja felszántani anyósát «hat hektáron». A megfázás gyakran olyan gyermekeket érint, akik félnek az ellenőrzéstől. A cystitis gyakran a nem kívánt szex elleni védekezésként jelentkezik.

Milyen betegségek tekinthetők pszichoszomatikusnak?

A pszichoszomatikus orvoslás megalapítója, Franz Alexander hét fő pszichoszomatózist azonosított:

1. Colitis ulcerosa
2. neurodermatitis és pikkelysömör
3. Bronchiális asztma
4. Arthritis
5. hypothyreosis
6. Magas vérnyomás
7. Gyomor- és nyombélfekély

Mostanra a migrénnel, a pánikrohamokkal és a krónikus fáradtság szindrómával, valamint bizonyos típusú allergiákkal egészítették ki őket, amelyeket a pszichoszomatikus szakemberek az immunrendszer „fóbiájának” tekintenek.

Pszichoszomatika és stressz: van összefüggés?

Nagyon gyakran a betegség első epizódja a stressz hátterében következik be. Három szakasza van: szorongás, ellenállás és kimerültség. Ha az utolsónál tartunk, akkor egy pszichoszomatikus betegség kiváltója indul el, ami normál állapotban esetleg nem jelentkezett volna.

Hogyan lehet enyhíteni a stresszt?

Üljön kényelmesen és lazítson. Kezdjen el lélegezni a hasával, és ügyeljen arra, hogy a mellkasa ne emelkedjen sokat. Ezután kezdje el lelassítani a légzést, belégzést és kilégzést számolva – például lélegezzen be egy-kettőre, és lélegezzen ki egy-kettő-három erejéig.

Fokozatosan, néhány perc alatt növelje a kilégzések számát ötre vagy hatra, de ne hosszabbítsa meg a belégzést. Figyelmesen figyelj magadra, érezd, hogyan válik szabadabbá a légzésed. Hajtsa végre ezt a gyakorlatot 10-20 percig reggel és este.

Pszichoszomatikus betegségek kezelése: mit ne higgyünk?

Természetesen a megfelelő pszichológus kiválasztása nem egyszerű. Ehhez először meg kell tanulnia a gyakorlati tapasztalatairól, végzettségéről és képesítéseiről szóló információkat. Óvatosnak kell lennie, ha a szakember a tünetek megszabadulására összpontosít, és nem próbálja meg kideríteni a betegség okait. Ebben az esetben lehet, hogy egyáltalán nem vagy profi.

A kezelés legnagyobb veszélyét azonban az internetes csalók ajánlásai jelentik – ezek általánosítások, amelyeket gyakran színes testrészek diagramjai és gyönyörű infografikák egészítenek ki. Fuss, ha „kész megoldásokat” kínálnak a következő szellemben: „Fáj a térded? Szóval nem akarsz előre menni és fejlődni”, „Fáj a jobb kezed? Tehát agresszív vagy a férfiakkal szemben.» Nincs ilyen közvetlen kapcsolat: minden embernél a betegség egyéni szerepet játszik.

A „pszichogén betegségekből” csak hosszú és fáradságos munkával lehet felépülni. Ne a körülményeket hibáztasd, hanem szedd össze magad, tanuld meg kezelni az érzelmeidet, teljesítsd a próbát és kezdj el felelősséget vállalni az életedért.